Minősített többség

A Tanácsban leggyakrabban alkalmazott szavazási mód

A Tanácsban a minősített többség a leggyakrabban alkalmazott szavazási rendszer: az összes uniós jogszabály mintegy 80%-át e rendszer útján fogadják el.

Ennek az az oka, hogy a minősített többség alkalmazandó, amikor a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében határoz. Ez az eljárás az uniós jogszabályok elfogadására szolgáló elsődleges döntéshozatali eljárás.

Adott uniós jogalkotási aktus akkor kerül elfogadásra, ha a Tanácsban létrejött a minősített többség.

Mikor jön létre minősített többség?

A minősített többség eléréséhez az alábbi két feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie:

• a tagállamok legalább 55%‑a (a 27 tagállamból 15) a javaslat mellett szavaz
• ezek a tagállamok az Unió teljes népességének legalább 65%-át képviselik

Az eljárás másik elnevezése „kettős többségi szabály”.

Blokkoló kisebbség

A blokkoló kisebbségnek legalább négy tagállamból kell állnia. Ha négynél kevesebb ország szavaz adott jogszabály ellen, a minősített többséget elértnek kell tekinteni.

Így például, ha három kivételével valamennyi tagállam a jogszabály elfogadása mellett szavaz, a minősített többséget elértnek kell tekinteni, még akkor is, ha az elfogadás mellett szavazó 24 tagállam az EU teljes népességének kevesebb mint 65%-át képviseli.

Más szóval, ha a Tanács kevesebb mint négy tagja szavaz nemmel, a minősített többség meghatározása szempontjából irrelevánssá válik a népességarányra vonatkozó kritérium.

Tartózkodás

Minősített többségi szavazás esetén a tartózkodás ellenszavazatnak számít, és ezért az beleszámít a blokkoló kisebbségbe.

A tartózkodás nem ugyanaz, mint a szavazástól való távolmaradás. Bármely tagállam bármikor tartózkodhat.

Megerősített minősített többség

A megerősített minősített többségi rendszer akkor alkalmazandó, ha a Tanács olyan javaslatról szavaz, amelyet nem az Európai Bizottság vagy az Európai Unió főképviselője nyújtott be.

A megerősített minősített többség eléréséhez az alábbi két feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie:

• a tagállamok legalább 72%‑a (a 27 tagállamból legalább 20) a javaslat mellett szavaz
• a javaslatot támogató tagállamok az EU népességének legalább 65%-át képviselik

Különleges esetek

Azokban az esetekben, amikor nem az összes tagállam vesz részt a szavazásban – például az egyes szakpolitikai területeken (euró, Schengen stb.) lehetséges önkéntes kívülmaradás miatt –, különös szavazási szabályok alkalmazandók.Ezek a szabályok a javaslat jellegétől függnek.

Ha a javaslat a Bizottságtól vagy a főképviselőtől érkezik, akkor egy adott jogszabály akkor minősül minősített többséggel elfogadottnak, ha a szavazásban részt vevő tagállamok 55%-a igennel szavaz, és az igennel szavazók egyben a részt vevő tagállamok népességének legalább 65%-át képviselik. Ebben az esetben a blokkoló kisebbségnek legalább az Unió népességének több mint 35%-át képviselő számú tagállamból és még egy tagállamból kell állnia.

Abban az esetben, ha a javaslat nem a Bizottságtól vagy a főképviselőtől érkezik, egy adott jogszabály akkor minősül megerősített minősített többséggel elfogadottnak, ha a szavazásban részt vevő tagállamok 72%-a igennel szavaz, és az igennel szavazók egyben a részt vevő tagállamok népességének legalább 65%-át képviselik.

Lásd még