"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2025. szeptember 22–23.
Főbb eredmények
Mezőgazdaság
Kereskedelmi vonatkozású mezőgazdasági kérdések
A Tanács napirendjén rendszeresen szereplő, megvitatandó pontként a Bizottság tájékoztatta a minisztereket az agrár-élelmiszeripari termékek aktuális kereskedelmi forgalmáról, az új kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló, folyamatban lévő tárgyalásokról, a közelmúltbeli többoldalú fejleményekről, valamint az EU főbb kereskedelmi partnereivel folytatott agrár-élelmiszeripari kereskedelemről.
Az európai mezőgazdasági termelők továbbra is versenyképesek a világpiacokon: az agrár-élelmiszeripari termékek uniós kereskedelmi többlete tavaly közel 64 milliárd EUR-t tett ki. A megbeszélés során a Tanács hangsúlyozta, hogy a kereskedelem diverzifikálása és az új piacok megnyitása rendkívül fontos az EU mezőgazdasági ágazata számára.
Mai megbeszéléseinken elsősorban azt vitattuk meg, milyen következményekkel járnak az agrár-élelmiszeripari ágazatra nézve a Mercosurral, Mexikóval, az Egyesült Államokkal, Ukrajnával és Indonéziával kötött, illetve kötendő kereskedelmi megállapodások. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kereskedelem tekintetében néhány tagállam aggódik a mezőgazdaságért. Bár a helyzet nem könnyű – több fontos partnerrel feszültségek mutatkoznak a kereskedelem terén –, érdemes felidéznünk, hogy az európai mezőgazdasági termelők és élelmiszergyártók versenyképesek a világpiacon, miközben az agrár-élelmiszeripari ágazatban az EU jelentős kereskedelmi többletnek örvend. Az említett megállapodások nagyon fontosak, és arra hivatottak, hogy stabilitást és lehetőségeket biztosítsanak mezőgazdasági termelőink számára. Ennek megfelelően a Bizottsággal együtt szorosan figyelemmel kísérjük a globális kereskedelem jelenlegi fejleményeit.
Jacob Jensen, Dánia élelmiszerügyi, mezőgazdasági és halászati minisztere
A miniszterek több tárgyalás alatt álló vagy véglegesített – a Mercosurral, Mexikóval, az Egyesült Államokkal, Ukrajnával és Indonéziával kötendő – megállapodással kapcsolatban tájékoztatást kaptak és véleménycserét folytattak a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekről, így többek között az érzékeny ágazatok tekintetében alkalmazott védintézkedésekről is. Emellett megvitatták a Kínával fennálló kereskedelmi kapcsolatokat is.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A következő többéves pénzügyi keret (MFF) csomagjának részeként a Bizottság ismertette a közös agrárpolitika (KAP) jövőjére vonatkozó javaslatait: a 2027 utáni KAP-ról szóló rendeletre irányuló javaslatot, továbbá a közös piacszervezés módosítására, valamint az uniós iskolaprogramra irányuló javaslatokat.
A Bizottság előterjesztése nyomán a miniszterek megkezdték tárgyalásaikat a javaslatokról, és ismertették első álláspontjaikat a jövőbeli KAP-ról.
A közös agrárpolitika jövőjéről szóló tárgyalások nagyon fontosak a dán elnökség számára. Ezért a következő három tanácsi ülésen alaposan megvizsgáljuk majd azokat a különböző témákat, amelyek a közös agrárpolitika jövőjét alakítják. Időtálló szakpolitikát kell biztosítanunk, különös tekintettel arra, hogy miként egyengessük a fiatal mezőgazdasági termelők útját, hogyan teremtsünk ösztönzőket a zöld átálláshoz, hogyan biztosítsuk az élelmezésbiztonságot, hogyan alkalmazzunk innovatív megoldásokat és nem utolsósorban hogyan valósítsuk meg az egyszerűsítést.
Jacob Jensen, Dánia élelmiszerügyi, mezőgazdasági és halászati minisztere
Emlékeztetve a mezőgazdasági miniszterek által 2024 decemberében jóváhagyott tanácsi következtetésekre, számos miniszter különálló és független közös agrárpolitikát szorgalmazott, amely két pillérből áll, valamint megfelelő és külön költségvetéssel rendelkezik annak érdekében, hogy alkalmas legyen élelmezésbiztonsági, környezetvédelmi és versenyképességi céljainak a teljesítésére.
Számos mezőgazdasági miniszter úgy vélte, hogy a Bizottság javaslatában a mezőgazdaság számára előirányzott finanszírozás nem elegendő, néhányan pedig aggodalmukat fejezték ki a javasolt szabályok összetettségével kapcsolatban.
A mezőgazdasági miniszterek közül többen rámutattak a javaslatok olyan pozitív elemeire, mint például a nagyobb fokú rugalmasság, az egyszerűsítés, a generációs megújulás és a nemzeti követelményekkel kapcsolatos kifizetések.
Az elnökség jelezte, hogy a Tanács jövőbeli üléseinek keretében miniszteri szintű megbeszéléseket kíván kezdeményezni a KAP olyan vonatkozásairól, mint annak zöld architektúrája, az élelmezésbiztonság és az innováció.
A halászati politika uniós finanszírozása a 2027 utáni időszakban
A Bizottság tájékoztatta a Tanácsot arról a rendeletjavaslatról, amely megállapítja majd a feltételeket a közös halászati politikához (KHP), az európai óceánügyi paktumhoz és az uniós tengerügyi és akvakultúra-politikához a 2027 utáni időszakban nyújtott uniós támogatás végrehajtására vonatkozóan.
A halászati miniszterek megtartották az első irányadó vitát erről a témáról, valamint megosztották előzetes véleményüket és prioritásaikat az uniós halászati politika és a kapcsolódó területek jövőbeli uniós finanszírozásával kapcsolatban.
Néhányan üdvözölték a javasolt keret kínálta egyszerűsítést és rugalmasságot, ugyanakkor szinte valamennyien aggályuknak adtak hangot a szakpolitika céljaira a 2028–2034-es időszakra előirányzott korlátozott összeg miatt. Emellett számos miniszter aggodalmának adott hangot a közös halászati politika tágabb finanszírozási keretbe történő integrálásával kapcsolatban, mivel szerintük az torzíthatja az egyenlő versenyfeltételeket.
Összességében a Tanács kiemelte, hogy olyan időtálló szakpolitikára van szükség, amely megfelelő eszközökkel és ösztönzőkkel rendelkezik ahhoz, hogy a halászati ágazat sikeresen nézzen szembe a jelen és a jövő kihívásaival.
EU–Egyesült Királyság, valamint EU–Norvégia és parti államok
A Tanács a közeljövőben folytatja éves konzultációit az Egyesült Királysággal, így e konzultációk előkészítése céljából megbeszélést tartott azon halállományok kezeléséről a 2026. év vonatkozásában, amelyen az uniós országok az Egyesült Királysággal osztoznak. A halászati miniszterek napirendjén szerepeltek a 2026. évi halászati lehetőségekről az EU és Norvégia között hamarosan sorra kerülő kétoldalú konzultációk is, csakúgy mint az EU, Norvégia és az Egyesült Királyság által háromoldalúan kezelt állományok. A Tanács mindemellett kitért az Atlanti-óceán északkeleti részén elhelyezkedő part menti államokkal folytatandó konzultációkra is.
A halászati miniszterek ezenfelül véleménycserét folytattak a prioritásaikról, és politikai iránymutatást adtak a soron következő konzultációk során képviselendő uniós álláspontra vonatkozóan. Az uniós álláspont a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken fog alapulni, különös tekintettel a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által kiadott szakvéleményekre, és összhangban lesz a KHP célkitűzéseivel.
A halászati miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megvitatták, miként lehetne intelligensebb és egyszerűbb szabályozást alkalmazni a halászat terén.
Egyéb
Az ülés során a Tanács számos egyéb témáról is tájékoztatást kapott.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
