Ismertetők

A brexitet követően az EU és az Egyesült Királyság egy sor megállapodást kötött az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok orientálása és szabályozása céljából. Ezek a megállapodások védik a polgárok jogait, egyszersmind biztosítják a tisztességes versenyt és az együttműködés folytatását.

A biogazdálkodás olyan természetes módszerekkel állít elő élelmiszereket, amelyek csak korlátozott hatást gyakorolnak a környezetre. Az EU célul tűzte ki, hogy 2030-ra a mezőgazdasági földterületeinek 25%-án biogazdálkodást folytassanak, és ezt a célt egyértelmű szabályok útján támogatja.

Közös agrárpolitikája (KAP) révén az EU biztosítja az élelmezésbiztonságot, ösztönzi a fenntartható mezőgazdaságot, és támogatja a vidéki térségeket.

Az EU az uniós vizekből kifogható halmennyiségre vonatkozóan korlátokat állapít meg annak érdekében, hogy ne lehessen túlhalászni az állományokat.

A 2023–2027-es időszakra szóló megreformált közös agrárpolitika (KAP) arra irányul, hogy a gazdálkodás méltányosabbá, környezetkímélőbbé és eredményközpontúbbá váljon az EU-ban.

2021 januárja óta az EU és az Egyesült Királyság kétoldalú éves konzultációk keretében határozzák meg a közös halállományokra vonatkozó halászati jogokat.

A „termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű uniós stratégia elsődleges célja, hogy az európai élelmiszerek egészségesebbek és fenntarthatóbbak legyenek.

Az EU közös halászati politikájának keretében az uniós tagállamok közös szabályokat határoztak meg a fenntartható halászatierőforrás-gazdálkodás és az élelmiszerellátás biztosítása érdekében.

Az uniós országok éves rendszerességgel megállapodnak arról, hogy mennyi halat lehet fogni az uniós vizeken, illetve hogy az uniós hajók mennyi halat foghatnak más vizeken. Ezekben a kérdésekben a Tanács egyedüli jogalkotóként jár el.

Hogyan osztják fel a halászati kvótákat az EU és az Egyesült királyság között a brexit után? 2021 januárja óta a közös halállományokra vonatkozó halászati jogokat évente, kétoldalú konzultáció keretében határozzák meg.