A termelőtől a fogyasztóig
A „termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű uniós stratégia elsődleges célja, hogy az európai élelmiszerek egészségesebbek és fenntarthatóbbak legyenek.
Miért van szükség egészségesebb és fenntarthatóbb élelmiszerekre?
Az uniós élelmiszerrendszernek köszönhetően több mint 400 millió európai polgár asztalára kerül friss és biztonságos élelmiszer. Az élelmiszer-termelés nemcsak létfontosságú szolgáltatás, hanem jövedelemforrás is: az uniós agrár-élelmiszeripari lánc az EU egyik legfontosabb gazdasági ágazata.
Az agrár-élelmiszeripari ágazat működése azonban jelentős következményekkel jár a környezetre nézve. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy harmadáért az élelmiszertermelés felel. A jelenlegi élelmiszeripari modell az emberi egészségre is káros: az európai felnőttek több mint fele túlsúlyos.
Az EU az európai élelmiszertermelés és -fogyasztás módjának átalakításán dolgozik a következők érdekében:
- az élelmiszerrendszerek környezeti lábnyomának csökkentése
- a válságokkal szembeni reziliencia erősítése
- egészséges és megfizethető élelmiszerek biztosítása folyamatosan, a jövő nemzedékei számára is
Mi „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia lényege?
A Bizottság 2020 májusában, az európai zöld megállapodás egyik fő intézkedéseként terjesztette elő „a termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű stratégiát. A klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását segíteni hivatott stratégia célja, hogy a jelenlegi uniós élelmiszerrendszer egy fenntartható modell irányába mozduljon el.
Az élelmezés- és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos prioritások hangsúlyozása mellett a stratégia fő célja:
- elegendő, megfizethető és tápláló élelmiszert biztosítani bolygónk tűrőképességének határain belül
- felére csökkenteni a növényvédő szerek és műtrágyák használatát, valamint az antimikrobiális szerek eladását
- növelni az ökológiai művelésű területek volumenét
- ösztönözni a fenntarthatóbb élelmiszer-fogyasztást és az egészséges étrendet
- csökkenteni az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást
- fellépni az élelmiszercsalás ellen az élelmiszer-ellátási láncban
- javítani az állatjólétet
A környezetbarátabb élelmiszerrendszerre való átállás olyan új üzleti lehetőségeket is hivatott teremteni, amelyek kedvezően hatnak az agrár-élelmiszeripari szereplők bevételeire.
A Tanács 2020 októberében következtetéseket fogadott el a stratégiáról, és abban támogatta azt a célt, hogy egy fenntartható európai élelmiszerrendszer jöjjön létre, amely a termeléstől a fogyasztásig terjed. A tagállamok hangsúlyozták, hogy:
- gondoskodni kell arról, hogy elegendő és megfizethető élelmiszer álljon rendelkezésre, ugyanakkor hozzá kell járulni a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzéshez
- méltányos jövedelmet és határozott támogatást kell biztosítani az elsődleges termelők számára
- biztosítani kell az uniós mezőgazdaság globális versenyképességét
„A termelőtől a fogyasztóig” stratégia összhangban áll a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiával – e két javaslat kiegészíti egymást.
Melyek a stratégia keretében végrehajtott fő szakpolitikai intézkedések?
Ökológiai cselekvési terv
Az ökológiai gazdálkodásról szóló cselekvési terv – amelyet Bizottság „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia részeként 2021 márciusában ismertetett – olyan intézkedéscsomagot vázol fel, amelynek nyomán az Unióban növekszik majd az ökológiai gazdálkodás részaránya.
A tervvel a Bizottság elsődleges célja annak elérése, hogy 2030-ra az EU mezőgazdasági földterületének 25%-át ökológiai termelésre használják, az uniós tagállamokat pedig nemzeti biogazdálkodási tervek kidolgozására ösztönzi.
2021 júliusában a Tanács következtetéseket fogadott el a cselekvési tervről. A miniszterek az alábbi fő pontokban értettek egyet:
- az ökológiai gazdálkodás fontos az európai mezőgazdaság fenntarthatósága szempontjából
- az ökológiai termelés fejlesztése támogatja a jövedelembiztonságot és a munkahelyteremtést
- az ökológiai termékek keresletének és kínálatának egyensúlya biztosítja az ágazat jövedelmezőségét
- a célok és beavatkozások meghatározásakor figyelembe kell venni a tagállamok jellegzetességeit és eltérő helyzetét
- a stratégia céljainak eléréséhez elengedhetetlen a köz- és a magánszféra érdekelt feleinek a bevonása
Élelmezésbiztonsági válságterv
A Covid19-világjárvány kitörése rávilágított arra, hogy az európai élelmiszerlánc mennyire kiszolgáltatott az ellátást érintő komoly kihívásokkal szemben. A Bizottság ezért 2021 novemberében közleményt tett közé: ebben egy olyan vészhelyzeti tervet vázolt fel, amely válság idején hivatott garantálni az európai élelmezésbiztonságot.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2021. decemberi ülésén az uniós miniszterek következtetéseket fogadtak el a tervről, és megállapították, hogy az európai élelmiszerrendszert fel kell készíteni a potenciális kockázatokra és válságokra. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a Covid19-járvány során levont tanulságokat be kell építeni a jövőbeli katasztrófákkal kapcsolatos uniós megközelítésbe.
A javasolt intézkedések célja, hogy az EU képes legyen szembenézni az olyan kihívásokkal, mint a szélsőséges időjárási események, az állat- és növényegészségügyi problémák, valamint az olyan kulcsfontosságú inputanyagok hiánya, mint a műtrágya, az energia és a munkaerő. Az intézkedések között szerepel:
- az élelmezésbiztonsági válságokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó európai mechanizmus (EFSCM) kidolgozása
- szakértői csoport létrehozása annak biztosítása érdekében, hogy az EU teljes mértékben felkészüljön a potenciális élelmiszer-ellátási kihívásokra
Globális élelmiszer-biztonsági előírások
A Tanács 2022 februárjában következtetéseket hagyott jóvá a nemzetközi kereskedelemben alkalmazandó élelmiszer-biztonsági előírásokról. A következtetésekben a Tanács azt szorgalmazza, hogy a Codex Alimentarius Főbizottság a munkája során fokozottabban vegye figyelembe a fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmakat. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, valamint az Egészségügyi Világszervezet által 1963-ban létrehozott Codex Alimentarius Főbizottság globális testületként fórumot biztosít az élelmiszerekre vonatkozó nemzetközi szabványokról, iránymutatásokról és gyakorlati kódexekről szóló tárgyalásokhoz. Az EU és annak tagállamai tagjai ennek a testületnek.
Karbongazdálkodás
A mezőgazdaság és az erdészet a légkörből történő szén-dioxid-elnyelés révén kulcsszerepet játszhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. 2022 áprilisában a Tanács következtetéseket fogadott el az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mezőgazdaságról. A következtetések a fenntartható szénkörforgásokról szóló, 2021 decemberében előterjesztett bizottsági közleményre épülnek, céljuk pedig azoknak a mezőgazdasági gyakorlatoknak az ösztönzése, amelyek hozzájárulnak a légköri szén-dioxid megkötéséhez, és annak a talajban vagy a biomasszában fenntartható módon történő tárolásához.
Éghajlatbarát mezőgazdasági gyakorlatok lehetnek például a következők:
- sövények vagy fák telepítése
- hüvelyesek termesztése
- köztes kultúrák és takarónövények használata
- talajvédő gazdálkodás és a tőzeglápok fenntartása
- erdőtelepítés és újraerdősítés
A miniszterek a következtetésekben elismerték az olyan pénzügyi támogatás nyújtásának fontosságát, amely kellő ösztönzést jelent a mezőgazdasági termelők és az erdészek számára az említett éghajlatbarát gyakorlatok bevezetéséhez.
Fenntartható akvakultúra
Az EU nagymértékben függ a halászati és akvakultúra-termékek behozatalától, ugyanakkor megvan a lehetőség arra, hogy ez az uniós ágazat növekedésnek induljon.
A tagállami miniszterek 2022 júliusában tanácsi következtetéseket hagytak jóvá, amelyben szorgalmazták a fenntartható, reziliens és versenyképes tengeri és édesvízi akvakultúra-ágazat megteremtését az EU-ban.
A hobbiállatoknak szánt bioeledelek jelölése
2022 előtt a hobbiállatoknak szánt bioeledelekre vonatkozó követelményeket általában nemzeti szinten határozták meg. Emiatt előfordulhatott, hogy a hobbiállat-eledel akkor is ökológiai címkét kapott, ha nem minden összetevője származott ökológiai termelésből.
Az EU új rendeletet dolgozott ki, amelyben közös szabályokat állapít meg a kedvtelésből tartott állatoknak szánt, ökológiai eledelre vonatkozóan. A jogszabály célja:
- megkönnyíteni a fogyasztók számára a hobbiállat-eledelben található ökológiai összetevők azonosítását
- biztosítani, hogy az uniós ökológiai logóval ellátott hobbiállat-eledel legalább 95%-ban biológiai termelésből származó összetevőket tartalmazzon
- hozzájárulni az ökológiai termelés fejlődéséhez az EU-ban
A Tanács 2023 októberében fogadta el a rendeletet.
Új forgalmazási előírások a mézre, a dzsemekre és egyéb termékekre vonatkozóan
A Tanács olyan aktualizált szabályok kialakításán dolgozik, amelyek célja a fogyasztók tájékoztatásának javítása számos agrár-élelmiszeripari termékkel kapcsolatban. Ez magában foglalja az alábbiakat:
- méz
- gyümölcsdzsemek és gyümölcsízek
- gyümölcslevek és nektárok
- dehidratált tej
Az aktualizálás egy sor irányelvre (az úgynevezett „reggeli-irányelvekre”) vonatkozik, célja pedig az egészségesebb étrendre való átállás előmozdítása, a megalapozott fogyasztói döntések segítése, valamint a termékek eredetével kapcsolatos átláthatóság biztosítása.
A Tanács és az Európai Parlament 2024 januárjában ideiglenes megállapodásra jutott az új szabályokról. A szabályok hatálybalépéséhez mindkét intézménynek hivatalosan el kell fogadnia azokat.
Európa élelmezése: a közös agrárpolitika 60 éve
Hatvan évvel ezelőtt jött létre az EU közös agrárpolitikája. E politikának köszönhetjük az uniós mezőgazdasági élelmiszerek nyitott egységes piacát, amely megfizethető árakat biztosít, a világon az egyik legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi követelményrendszert alkalmazza, valamint fenntartja az életteli vidéki közösségeket. Az évforduló alkalmából az európai mezőgazdasági termelőket és a közös agrárpolitika egyéb kedvezményezettjeit kérdeztük tapasztalataikról.
Legutóbbi frissítés: 2025. február 12.