Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének összeállítására vonatkozó kritériumok

Adózási átláthatósági kritériumok

Az adózási átláthatósági kritériumok célja annak biztosítása, hogy az uniós tagállamok adóhatóságai megfelelő adatokhoz férjenek hozzá állampolgáraik külföldi vagyonáról azért, hogy az ilyen vagyont ne lehessen eltitkolni az adózás elkerülése érdekében.

Az adóügyi információk automatikus cseréje (1.1. kritérium)

Az országoknak és területeknek az Unió valamennyi tagállamával meg kell osztaniuk a pénzügyi számlák adatait az automatikus adóügyi információcsere révén.

Kezdetben ezt a kritériumot akkor tekintették teljesítettnek, ha egy ország vagy terület valamennyi uniós tagállammal rendelkezett a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcseréről szóló megállapodással. Ezt vagy az OECD közös jelentéstételi standardjához (CRS) való csatlakozással, vagy kétoldalú megállapodással lehetett elérni.

2022-ben ez a kritérium továbbfejlődött: mivel az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórum elkezdte közzétenni az országok és területek automatikus információcserét végrehajtó jogi keretének a szakértői értékelését, a magatartási kódexszel foglalkozó csoport úgy döntött, hogy figyelembe veszi ezeket a megállapításokat a jegyzékbe vételi folyamat során, és felkéri az országokat és területeket, hogy vállaljanak kötelezettséget ezen megállapítások kezelésére, amennyiben azok negatívak voltak („nem teljesültek”). Azokat az országokat és területeket, amelyek nem tesznek kötelezettségvállalást, vagy nem teljesítik azokat, javasolják a jegyzékbe történő felvételre.

A csoport azt is tervezi, hogy a jövőben figyelembe veszi azokat a szakértői minősítéseket, amelyeket a globális fórum fog kiadni a közös jelentéstételi standard szerinti információcserék hatékonyságáról.

Megkeresésre történő adóügyi információcsere (1.2. kritérium)

Az országoknak és területeknek megkeresésre is tudniuk kell megosztani adóügyi információkat.

E kritérium értékeléséhez a magatartási kódexszel foglalkozó csoport a globális fórum által kiadott szakértői jelentéseket vizsgálja, amelyekben az utóbbi értékeli, hogy az országok és területek milyen mértékben felelnek meg az OECD megkeresésre történő információcserére vonatkozó standardjának.

Ha egy jelentés arra a következtetésre jut, hogy egy ország vagy terület összességében „nem felel meg”, akkor javasolják felvenni az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékébe. Ha a globális fórum úgy ítéli meg, hogy egy ország vagy terület „részben felel meg”, akkor az ország vagy terület felkérést kap arra, hogy vállaljon kötelezettséget a vonatkozó hiányosságok kezelésére annak érdekében, hogy a globális fórum részletes felülvizsgálatot végezzen az esetében (majd ezt követően a felülvizsgálat eredményétől függően felveszik a II. mellékletbe). Azokat az országokat és területeket, amelyek nem tesznek kötelezettségvállalást, vagy nem teljesítik azokat, javasolják a jegyzékbe történő felvételre.

Tagság az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló többoldalú egyezményében (1.3. kritérium)

Az országoknak és területeknek részes felekké kell válniuk az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló többoldalú egyezményében, vagy az összes uniós tagállamot magában foglaló információcsere-hálózattal kell rendelkezniük.

Azokat az országokat és területeket, amelyek nem teljesítik ezt a kritériumot, felkérik, hogy vállaljanak kötelezettséget a probléma kezelésére, és azokat, amelyek nem vállalják, vagy nem teljesítik a kötelezettséget, javasolják felvenni az uniós jegyzékbe.

Tényleges tulajdonlás (1.4. kritérium)

A Tanács 2016-ban úgy határozott, hogy a jövőben – a tényleges tulajdonosi információk globális megosztását célzó kezdeményezésre való tekintettel – átvilágítási kritériumot hoz létre e szempont alapján.

Ezt a kritériumot jelenleg a magatartási kódexszel foglalkozó csoport tárgyalja.

A méltányos adóztatás kritériumai

A méltányos adóztatás kritériumai a káros adóztatási gyakorlatokra irányulnak, amelyek révén az országok és területek olyan pénzügyi forgalmat vonzanak, amely nem tükrözi a valós gazdasági tevékenységet.

Nem alkalmazhatók káros preferenciális adóügyi intézkedések (2.1. kritérium)

Az országok és területek nem alkalmazhatnak káros preferenciális adóügyi intézkedéseket.

Az uniós jegyzéknek ez a kritériuma az üzleti adózás magatartási kódexének (amely az uniós tagállamokra is vonatkozik) kritériumait alkalmazza harmadik országokra. E magatartási kódex értelmében az uniós tagállamok általánosan alkalmazott, potenciálisan káros preferenciális rendszereit és adózási jellemzőit vizsgálják különféle kritériumok szerint, elsősorban annak ellenőrzése érdekében, hogy nem eredményeznek-e tisztességtelen adóversenyt, amely hatással van a vállalatok üzleti helyszínére.

Az országok és területek preferenciális adóügyi rendelkezéseinek átvilágítása az OECD káros adóztatási gyakorlatokkal foglalkozó fórumával (FHTP) egyeztetve történik, amely nagyon hasonló gyakorlatot végez. Az FHTP-től eltérően a magatartási kódexszel foglalkozó csoport a gyártási tevékenységeket lefedő rendelkezéseket, a külföldi forrásból származó jövedelmeknek adómentességet biztosító rendelkezéseket és a fiktív kamatlevonást biztosító rendelkezéseket is átvilágításnak veti alá annak megállapítása érdekében, hogy ezek rendelkeznek-e káros jellemzőkkel.

Ha akár a magatartási kódexszel foglalkozó csoport, akár az FHTP károsnak ítéli meg egy ország vagy terület rendelkezéseit, akkor felkéri, hogy vállaljon kötelezettséget a rendelkezések káros aspektusainak módosítására, vagy a rendelkezések eltörlésére. Azokat az országokat és területeket, amelyek nem tesznek kötelezettségvállalást, vagy nem teljesítik azokat, javasolják az uniós jegyzékbe történő felvételre.

Tilos az offshore struktúrák lehetővé tétele (2.2. kritérium)

Az országok és területek nem segíthetik a valós gazdasági tevékenység nélküli nyereség vonzására irányuló offshore struktúrákat vagy megoldásokat.

Ez a kritérium azokra az országokra és területekre vonatkozik, ahol nincs, vagy nagyon alacsony a társasági adó. Aggodalomra ad okot, hogy ezek az országok és területek – kizárólag adóelkerülési céllal – valós gazdasági tevékenységet nem tükröző pénzügyi forgalmat vonzhatnak. Ennek megakadályozása érdekében a nulla vagy nagyon alacsony adókulcs alkalmazásának a gazdasági tartalomra vonatkozó követelményekkel, például a munkavállalók minimális létszámával és a szóban forgó országhoz vagy területhez fűződő egyéb valós gazdasági kapcsolatokkal (működési kiadások, telephelyek, stb.), valamint információcserével kell együtt járnia.

Az FHTP és a magatartási kódexszel foglalkozó csoport következésképp átvilágítja ezen országok és területek vonatkozó jogszabályait és azok végrehajtását. Ha a jogszabályokban vagy a végrehajtási keretben jelentős hiányosságokat állapítanak meg, és ezek nem kerülnek orvoslásra, akkor az érintett országok és területek uniós jegyzékbe történő felvételét javasolják.

Az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni intézkedésekre (anti-BEPS intézkedésekre) vonatkozó kritériumok

Az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás (BEPS) elleni intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy az országok és területek megfeleljenek az OECD BEPS minimumstandardjainak, amelyek a káros adóztatási intézkedésekre (BEPS cselekvési terv 5. fellépése), az adóegyezmények közötti különbségek kihasználásából eredő adóelőnyszerzésre (BEPS cselekvési terv 6. fellépése), az országonkénti jelentéstételre (BEPS cselekvési terv 13. fellépése) és a vitarendezésre (BEPS cselekvési terv 14. fellépése) vonatkoznak.

• OECD BEPS cselekvési terv

Kötelezettségvállalás az OECD anti-BEPS minimumstandardjainak teljesítésére (3.1. kritérium)

Az országoknak és területeknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy végrehajtják az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni minimumstandardjait, amelyek a káros adóztatási intézkedésekre, az egyezmények közötti különbségek kihasználásából eredő adóelőnyszerzésre, az országonkénti jelentéstételre, valamint a vitarendezésre vonatkoznak.

Ez a 2016-ban meghatározott kezdeti kritérium a BEPS minimumstandardjainak betartását hivatott biztosítani. Az országoknak és területeknek vagy a BEPS-re vonatkozó inkluzív keretrendszer tagjává kell válniuk, vagy adott esetben végre kell hajtaniuk a BEPS minimumstandardokat.

Az anti-BEPS minimumstandardok végrehajtása (3.2. kritérium)

Az országoknak és területeknek végre kell hajtaniuk az anti-BEPS minimumstandardokat.

Ezt a kritériumot úgy alakították ki, hogy a BEPS-szel kapcsolatos nemzetközi fejleményekkel összhangban fejlődjön. Konkrétabban az OECD BEPS-re vonatkozó inkluzív keretrendszere a 2015-ös BEPS tervben szereplő fellépéseket követi nyomon azáltal, hogy felülvizsgálja azok végrehajtását. Ahogy ezek a felülvizsgálatok beérnek, azokat figyelembe veszik az uniós jegyzékbe vételi folyamatban.

Első lépésként az országoknak és területeknek rendelkezniük kell olyan megállapodásokkal, amelyek lehetővé teszik az országonkénti jelentések (a multinacionális vállalatok jelentései, amelyek összesített adatokat tartalmaznak a jövedelem, a nyereség, a fizetett adók, stb. globális felosztásáról) valamennyi tagállammal történő megosztásáról. Ezen túlmenően pozitív értékelést kell kapniuk a standard végrehajtásáról szóló szakértői értékelések során, amelyeket az inkluzív keretrendszer évente ad ki. Ha az országok és területek általános ajánlásokat kapnak, felkérik őket, hogy bizonyos határidőn belül tegyenek kötelezettségvállalásokat ezek teljesítésére.

Azokat az országokat és területeket, amelyek nem tesznek kötelezettségvállalást, vagy nem teljesítik azokat, javasolják a jegyzékbe történő felvételre.