Eurodac: az EU menekültügyi és migrációs adatbázisa

Az Eurodac naprakésszé tétele

Az európai ujjnyomat-azonosító rendszernek (Eurodac), vagyis az EU menekültügyi és migrációs adatbázisának korszerűsítésére a migrációs és menekültügyi paktum keretében került sor annak érdekében, hogy Unió-szerte javuljon a menekültügy és a migráció kezelésének hatékonysága.

2003-ban megkezdett működése óta az Eurodac segíti az uniós országokat a menedékkérők azonosításában, valamint abban, hogy megállapítsák a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálására vonatkozó felelősséget az úgynevezett „dublini rendszer” keretében.

Az Eurodac korábban főleg az uniós tagállamokban nyilvántartásba vett menedékkérők és irreguláris migránsok ujjnyomatait tárolta. Segítette a hatóságokat az egyének azonosításában, valamint annak megállapításában, hogy az adott személy nyújtott-e már be korábban menedékjog iránti kérelmet egy másik tagállamban, továbbá segített a menedékjog iránti kérelmek megvizsgálására vonatkozó felelősség meghatározásában.

Az aktualizált Eurodac túllép az ujjnyomatadatok egyszerű gyűjtésén, mégpedig azáltal, hogy átfogóbb biometrikus és személyazonosító információkat gyűjt a migránsok különböző kategóriáiról. Ez lehetővé teszi a pontosabb személyazonosítást, a menekültügyi és migrációs szabályok végrehajtásának támogatását, az irreguláris migráció és az EU-n belüli jogellenes továbbutazások kezelésének elősegítését, valamint megfelelőbb adatok szolgáltatását a szakpolitikai döntéshozatalhoz.

Az aktualizált Eurodac főbb jellemzői

A korszerűsített Eurodac 2026. június 12-én kezdte meg működését. Az adatbázis számos új funkcióval bővült, amelyek célja a személyazonosítás javítása, a menekültügy és a migráció kezelésének támogatása, valamint az EU-n belüli jogellenes továbbutazások kezelésének elősegítése.

A fejlesztések közé tartozik a biometrikus és személyazonosító adatok gyűjtése, a kategóriák körének kiterjesztése, valamint megerősített biztonsági intézkedések és adattárolási szabályok, amelyeket erős adatvédelmi biztosítékok támasztanak alá.

Az átmeneti védelemben részesülő személyekre vonatkozó rendelkezések 2029. június 12-től alkalmazandók.

Személyre szabás:

az egyes menedékkérők nyilvántartásba vétele a kérelmek helyett

további biometrikus adatok – például arcképmások – és személyes adatok – például az érintett személy neve, születési ideje, állampolgársága, személyazonosító okmányainak másolata, valamint a kérelem időpontja – gyűjtése

biometrikus adatok kötelező gyűjtése a legalább a hatodik életévüket betöltött személyek esetében

Kategóriák:

nemzetközi védelmet kérelmező személyek

nemzeti vagy uniós áttelepítési programok keretében áttelepített személyek

azon személyek, akiket a külső uniós határ jogellenes átlépése miatt állítottak elő, továbbá a mentési műveleteket követően partra szállított személyek

olyan személyek, akikről megállapítást nyert, hogy valamely tagállam területén jogellenesen tartózkodnak

átmeneti védelemben részesülő személyek (bár adataikat csak e jogállásuk időtartama alatt tárolják)

Biztonsági funkciók:

egyértelműen meghatározott körülmények között a tagállamok képesek rögzíteni, hogy egy harmadik országbeli állampolgár biztonsági fenyegetést jelenthet, és ezt a biztonsági jelzést más tagállamokkal konzultálva lesz lehetséges eltávolítani

egyszerűbbé válik a bűnüldöző hatóságok számára az adatbázishoz való hozzáférés

Adattárolás:

különböző tárolási időtartamok az egyének különböző kategóriái esetében

a nemzetközi védelmet kérelmezőkre vonatkozó adatokat 10 évig tárolják

az áttelepítési programok keretében befogadott személyekre és az EU-ba szabálytalanul belépő vagy ott jogellenesen tartózkodó személyekre vonatkozó adatokat öt évig tárolják

Interoperabilitás más informatikai rendszerekkel

Az EU-ban működő hatóságok nagy méretű informatikai rendszereken keresztül osztják meg egymással az információkat a polgárok és a határok védelme, valamint a bűnözés elleni küzdelem céljából.

Az Eurodac adatbázis mellett léteznek más olyan informatikai rendszerek is, amelyek segítik az EU határainak védelmét. Ilyenek például:

• a Schengeni Információs Rendszer (SIS)
• a vízuminformációs rendszer (VIS)
• a határregisztrációs rendszer (EES)

Hamarosan két másik nagy méretű informatikai rendszer is bevezetésre kerül, nevezetesen:

• a Harmadik Országbeli Állampolgárok Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszere (ECRIS-TCN)
• az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS)