Üvegházhatásúgáz-kibocsátás: jóváhagyták a piaci stabilizációs tartalék létrehozását

A Tanács elfogadta az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez (EU ETS) kapcsolódó piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról szóló határozatot. Ez az új tartalék a keresletnek és a kínálatnak az EU ETS keretében jelentkező strukturális egyensúlyhiányát hivatott kiküszöbölni.

Hogyan működik?

Amennyiben egy adott évben a kibocsátási egységek száma meghalad egy bizonyos küszöbértéket, az egységek meghatározott százalékát automatikusan kivonják a piacról és áthelyezik a tartalékba. Ellenkező esetben pedig a kibocsátási egységeket a tartalékból visszajuttatják a piacra.

Miért van erre szükség?

 Az EU ETS-ben 2013-ban jelentős kibocsátásiegység-többlet keletkezett, és ez a többlet várhatóan tovább nőtt volna az elkövetkező években. Ez a többlet a kibocsátási egységek kínálata és kereslete közötti egyensúlyhiány miatt keletkezett, mivel a kereslet – többek között a gazdasági ciklusok hatására – rugalmasan változik.

A jelentős többlet csökkenti a kibocsátási egységek árát, ami kedvezőtlenül hat az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó beruházások ösztönzésére. Emiatt, ha nem kezelnék a jelenlegi piaci egyensúlyhiányt, az EU ETS nem lenne alkalmas arra, hogy a jövőben az EU költséghatékonyan teljesítse kibocsátáscsökkentési céljait.

A végső szöveg főbb elemei

• 2018-ban létrejön a piaci stabilizációs tartalék, amely 2019. január 1-jén kezdi meg működését
• a „későbbre ütemezett” kibocsátási egységeket (azaz azt a 900 millió kibocsátási egységet, amelyek aukcióra bocsátását 2014–2016-ról átütemezték 2019–2020-ra) a tartalékba fogják helyezni
• az EU ETS 3. szakaszából származó ki nem osztott kibocsátási egységek 2020-ban a tartalékba kerülnek
• A piaci stabilizációs tartalék felülvizsgálata során figyelembe fogják venni a tartalék által a növekedésre, a foglalkoztatásra, az ipari versenyképességre és a kibocsátásáthelyezés kockázatára gyakorolt hatásokat.

Időrend

A Bizottság 2014 januárjában benyújtotta a piaci stabilizációs tartalékra vonatkozó javaslatát, ami a rendes jogalkotási eljárás kezdetét jelentette. 2015 májusában nem hivatalos megállapodás született az Európai Parlament és a Tanács között a kompromisszumos szövegről. A Parlament 2015 júliusában jóváhagyta a reformot. A tanácsi jóváhagyást követően a határozat első olvasatban elfogadásra került.

Az EU ETS

A 2005-ben indított EU ETS célja, hogy az EU gazdaságilag hatékony módon valósítsa meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célkitűzéseit. Az EU ETS úgynevezett „fix összkvótás kereskedési rendszerként” működik: az EU minden évben meghatározza a program hatálya alá tartozó erőművek, nagy energiaigényű iparágak és kereskedelmi légitársaságok összkibocsátásának határértékét.

E kereten belül a vállalkozások vásárolhatnak, illetve eladhatnak kibocsátási egységeket. Egy egység egy tonna szén-dioxid – az üvegházhatáshoz elsősorban hozzájáruló gáz –, vagy azzal egyenértékű, más üvegházhatású gáz kibocsátására jogosít.

2013 és 2020 között a kibocsátások felső határértékét évi 1,74%-kal csökkentik. 2021-től az éves csökkentés mértéke 2,2%-ra nő, tükrözve az új, 2030-ig szóló uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzést.

Az EU ETS felülvizsgálata

A piaci stabilizációs tartalék létrehozása az első lépés az EU ETS-nek a Bizottság által idén javasolt átfogó felülvizsgálatában.

• Határozat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről
• A Bizottság javaslata az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatára
• Európai Tanács (2014. október 23–24.) – Következtetések

• Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformja