Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformja
Röviden
Az EU ETS-hez kapcsolódó piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról szóló határozat főbb elemei a következők:
- a piaci stabilizációs tartalék 2018-ban jön létre és 2019. január 1-jétől kezdi meg működését
- automatikusan kiigazítja az árverés útján értékesítendő éves mennyiséget, ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek száma túllép egy előre meghatározott tartományon
- a piaci stabilizációs tartalékba helyezi a 900 millió „későbbre ütemezett kibocsátási egységet” (a 2019–2020-as időszakban történő árverésre bocsátásuk helyett)
- a ki nem osztott kibocsátási egységeket 2020-ban közvetlenül a piaci stabilizációs tartalékba helyezi át
- az EU ETS és a piaci stabilizációs tartalék felülvizsgálata során figyelembe fogják venni a kibocsátásáthelyezési és a versenyképességi aspektusokat, beleértve a foglalkoztatással és a GDP-vel kapcsolatos kérdéseket is
Az EU ETS-t 2005-ben hozták létre az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költséghatékony és gazdasági szempontból eredményes csökkentésének ösztönzése érdekében. A rendszer korlátozza az energiaigényes iparágak, az erőművek és a légitársaságok által kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségét. A kibocsátási egységek mennyiségére az EU által meghatározott felső határérték vonatkozik, és a vállalatok számára kiutalnak ilyen egységeket, illetve azok vásárolhatnak ilyeneket. Az idő múlásával csökkentik a felső határértéket, így a kibocsátások mennyisége is fokozatosan csökken.
Az utóbbi évek gazdasági válságának hatására a kibocsátás mértéke csökkent, így csökkent a kibocsátási egységek iránti kereslet is. Egyéb lehetséges tényezők mellett ez vezetett a szén-dioxid-árak csökkenéséhez, valamint a kibocsátási egységek jelentős többletének felhalmozódásához a rendszerben. Ez megakadályozhatja, hogy az EU ETS ösztönzőleg hasson a kibocsátások költséghatékony mérséklésére és a karbonszegény innovációra.
A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret részeként az Európai Tanács azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra (az 1990-es szinthez képest) legalább 40%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban. Mivel az EU ETS e célkitűzés elérésének fő eszköze, a rendszer zökkenőmentes működése érdekében szükség van annak megreformálására.
A reform első lépéseként az EU nemrégiben határozatot fogadott el az EU ETS-hez kapcsolódó piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról. A tartalék révén csökkenteni kívánják az EU ETS-ben felhalmozódott kibocsátáskereskedelmi egységek jelentős többletét, és ellenállóbbá kívánják tenni a rendszert a kereslet és a kínálat egyensúlyának ingadozásaival szemben.
A Bizottság 2015. július 15-én benyújtott egy második javaslatot, amely az EU ETS szélesebb körű felülvizsgálatára irányul. A javaslat célja, hogy jogszabályt alkosson az Európai Tanács azon iránymutatása alapján, amely az üvegházhatású gázok 2030-ra történő csökkentésére vonatkozó uniós célérték elérésében az EU ETS által betöltendő szerepre vonatkozik. A javasolt változtatások emellett az innováció és a karbonszegény technológiák alkalmazásának ösztönzését célozzák, elősegítve a munkahelyteremtés és a növekedés új lehetőségeinek megjelenését az ahhoz szükséges biztosítékok mellett, hogy az európai ipar megőrizhesse versenyképességét.
Részletek
Az EU ETS-ről szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslat: a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szénigényű beruházások ösztönzése (2015/148 [COD])
Ahhoz, hogy az EU 2030-ig megvalósítsa a kibocsátások legalább 40%-os csökkentésére irányuló célkitűzését, az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatokban a 2005. évi értékekhez képest 43%-kal kell csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátáskereskedelmi egységek teljes mennyiségének a korábbinál gyorsabb ütemben kell csökkennie: 2021-től az éves 1,74% helyett 2,2%-kal. Ez további, mintegy 556 millió tonna kibocsátáscsökkenést jelent 2020 és 2030 között, ami nagyjából az Egyesült Királyság éves kibocsátási mennyiségének felel meg.
A bizottsági javaslatban többek között az alábbi módosítások szerepelnek:
- a térítésmentes kiosztási rendszer felülvizsgálata, előtérbe helyezve azt a mintegy 50 ágazatot, ahol a legnagyobb annak a kockázata, hogy termelésüket az EU-n kívülre helyezik át
- jelentős számú térítésmentes kibocsátási egység elkülönítése új és bővülő létesítmények számára
- rugalmasabb szabályok, hogy a térítésmentes kibocsátási egységek mennyisége nagyobb összhangban legyen a termelési adatokkal
- a kibocsátási teljesítmény mérésére szolgáló valamennyi referenciaérték frissítése, tükrözve a 2008. óta elért műszaki haladást
A tervek szerint 2021 és 2030 között 160 milliárd EUR összegnek megfelelő, mintegy 6,3 milliárd kibocsátási egységet osztanak ki térítésmentesen vállalkozások számára.
A Bizottság javasolja továbbá számos olyan támogatási mechanizmus létrehozását, amelyek az ipari és a villamosenergia-ágazatban elősegítenék azon innovációs és beruházási problémák megoldását, amelyek a karbonszegény gazdaságra történő átállás során jelentkeznek. Ennek keretében két új alap jönne létre:
- innovációs alap: az innovatív technológiák demonstrációjához nyújtható már meglévő támogatás kiterjesztése az áttörést jelentő ipari innovációkra
- modernizációs alap: az energiaágazat és a jelentősebb energetikai rendszerek korszerűsítésére, továbbá 10 alacsonyabb jövedelmű tagállam energiahatékonyságának javítására irányuló beruházások elősegítése
A Tanács és az Európai Tanács munkája a kérdésben
Az EU ETS felülvizsgálatára irányuló javaslat a 2021–2030-as időszak vonatkozásában
Az EU ETS felülvizsgálatára irányuló javaslatról a tárgyalások a rendes jogalkotási eljárás keretében folynak. Ebben az eljárásban a Tanács és az Európai Parlament társjogalkotóként jár el.
A Környezetvédelmi Tanács 2017. február 28-án megállapodott tárgyalási álláspontjáról (általános megközelítés). Az Európai Parlament 2017. február 15-én alakította ki álláspontját.
Az észt elnökség képviselői 2017. november 9-én ideiglenes megállapodást értek el az Európai Parlamenttel. Másnap tájékoztatták az uniós nagyköveteket (COREPER) a tárgyalások eredményéről.
A Tanács (az uniós nagykövetek szintjén) november 22-én jóváhagyta az észt elnökség és az Európai Parlament között létrejött ideiglenes megállapodást. A következő lépésben a Tanács az Európai Parlament jóváhagyását kéri majd a megállapodás szerinti szöveggel kapcsolatban.