"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Tanács következtetéseket fogadott el az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújával összefüggésben elkövetett bűncselekményeket illetően a büntetlenség elleni küzdelemről.
Kilenc hónappal a háború kitörése után Oroszország továbbra is szörnyű és megkülönböztetés nélküli támadásokat intéz az ukrán polgárok és a polgári infrastruktúra ellen. Naponta újabb, Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekre derül fény. Az EU kiáll Ukrajna és népe mellett, és továbbra is támogatni fogja az ukrán hatóságokat és a Nemzetközi Büntetőbíróságot annak érdekében, hogy az ilyen bűncselekményekért felelős személyeket bíróság elé állítsák.
Pavel Blažek cseh igazságügyi miniszter
A következtetésekben a Tanács felszólítja a tagállamokat és az érintett uniós szerveket, hogy továbbra is támogassák az ukrán Legfőbb Ügyészséget és a Nemzetközi Büntetőbíróságot (NBB). Felkéri továbbá a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az alapvető nemzetközi bűncselekmények fogalommeghatározásának és a felelősségi alakzatoknak a teljes körű érvényesítése érdekében, és tegyék lehetővé, hogy e bűncselekmények tekintetében gyakorolni lehessen az egyetemes büntető joghatóságot, illetve a belföldi joghatóság egyéb formáit. A tagállamoknak meg kell erősíteniük a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények áldozatainak támogatását és védelmét a büntetőeljárások során.
A miniszterek megvitatták a vagyonvisszaszerzésről és elkobzásról szóló irányelvtervezetet. Különösen a nem gyanúsított személyek eljárási jogaira összpontosítottak. Megvizsgálták, hogy a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való, a javaslatban foglalt jog megfelelő védelmet biztosít-e az intézkedések által érintett valamennyi személy számára. Azt is megvitatták, hogy ki kell-e terjeszteni a védelemhez való jogot azokra a személyekre is, akiket nem vádolnak bűncselekménnyel, de akiket az intézkedések érintenek.
A miniszterek széles körben támogatták, hogy az intézkedések által érintett valamennyi személy – köztük a bűncselekménnyel nem vádolt vagy nem gyanúsított személyek is – legalább a javaslatban meghatározott mértékben eljárási védelmet élvezzen. A megbeszélésre építve immár szakértői szinten folytatódik majd a munka.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A Tanács elfogadta tárgyalási megbízását a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelvre vonatkozóan, és ennek alapján megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. E javaslat célja, hogy javítsa a környezeti bűncselekmények nyomozását és büntetőeljárás alá vonását. A szöveg pontosabban meghatározza, hogy mit értünk környezeti bűncselekmény alatt, és kiegészül a környezeti bűncselekmények további típusaival. Ezenfelül harmonizálja a természetes személyekre, és – első ízben – a jogi személyekre vonatkozó szankciók szintjét is.
A Tanács a mai napon elfogadta az igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról szóló javasolt rendeletre és a kísérő, javasolt irányelvre vonatkozóan az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízását. E javaslatok javítani fogják a bírósági eljárások hatékonyságát és sebességét, valamint megkönnyítik majd a polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését.
A miniszterek első alkalommal tárgyaltak a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni irányelvtervezetről. Különösen arra összpontosítottak, hogy megfelelő biztosítékokra van szükség a polgári eljárásokkal való visszaéléssel szemben, ugyanakkor biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés jogának fenntartását is.
E javaslat célja, hogy megvédje az újságírókat és az emberijog-védőket az elhallgattatásukat célzó visszaélésszerű pereskedéstől. A tagállamok széles körben támogatták az irányelvnek a véleménynyilvánítás szabadságához való jog és az információszabadság védelmére irányuló célját. Jelezték továbbá, hogy biztosítani kell, hogy a javaslatban előírt eljárási biztosítékokkal ne éljenek vissza, és hogy a felperes igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése – amely szintén alapvető jog – továbbra is garantálva legyen. Ezeknek az intézkedéseknek gondosan célzottnak kell lenniük, és összhangban kell lenniük a tisztességes eljáráshoz való joggal.
A miniszterek a munkaebéd során véleménycserét folytattak az antiszemitizmus elleni küzdelemről. Áttekintették, hogy miként lehetne minden szinten és a társadalom egészében maximalizálni az antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket, hogyan lehetne hatékonyan észszerűsíteni a megbeszéléseket, melyek az antiszemitizmus elleni online küzdelem legalapvetőbb eszközei, mit tesznek a tagállamok az antiszemita incidensek nyilvántartásának és bejelentésének javítása érdekében, és milyen intézkedések vannak folyamatban annak érdekében, hogy nemzeti és uniós szinten megfelelő pénzügyi forrásokat biztosítsanak és különítsenek el.
Alapjogok
A miniszterek megvitatták az EU-nak az emberi jogok európai egyezményéhez való csatlakozását, különös tekintettel e tárgyalások utolsó lezáratlan elemeire. Az Európa Tanáccsal folytatott tárgyalások 2020 júniusában hivatalosan újraindultak, és nagyon eredményesek voltak, mivel számos kulcsfontosságú elemről ideiglenes megállapodás született.
Az egyéb napirendi pontok között a Bizottság ismertette az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló éves jelentését. Az idei jelentés középpontjában a demokráciáink kulcsszereplői közé tartozó civil társadalmi szervezetek, a jogvédők és az igazságügyi szakemberek szerepének megerősítése áll.
Az elektronikus bizonyítékok
Az elnökség beszámolt az e-bizonyítékokra vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban elért eredményekről, és tájékoztatta a minisztereket az Európai Parlamenttel november 29-én elért ideiglenes politikai megállapodásról. Folyamatban van a jogi szövegek véglegesítésére irányuló szakértői munka, hogy azokat jóváhagyás céljából be lehessen nyújtani a tagállamoknak.
Az elektronikus bizonyítékokról szóló jogalkotási javaslatok célja, hogy felgyorsítsák az ilyen bizonyítékokhoz való hozzáférést egy olyan jogi keret létrehozásával, amely lehetővé teszi, hogy a bírósági határozatokat közvetlenül a más tagállamban letelepedett szolgáltatónak vagy jogi képviselőjének lehessen címezni.
A Tanács következtetéseket fogadott el a számítástechnikai bűnözés elleni európai igazságügyi hálózat (EJCN) kapacitásainak megerősítéséről, támogatva ezáltal, hogy létrehozzák az EJCN hivatalos titkárságát, amely biztosítani fogja az EJCN számára az ahhoz szükséges támogatást, hogy az EJCN képes legyen kielégíteni a számítástechnikai bűnözés területén tevékenykedő szakemberek igényeit és elvárásait.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Az elnökség beszámolt a soron következő EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri találkozó előkészületeiről és napirendjéről, valamint az EU–Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszteri fórum eredményeiről.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket a visszaélések bejelentéséről szóló, október 26–27-én Prágában tartott konferenciáról. E találkozón a résztvevők áttekintették a visszaélések bejelentéséről és általánosabban a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló irányelv átültetésével kapcsolatos fejleményeket.
Az elnökség ezenkívül ismertette az igazságügy digitalizálásáról szóló, október 24-én Brüsszelben tartott munkaértekezlet eredményeit.
A Bizottság ismertette az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól és az őrizet tárgyi feltételeiről szóló ajánlást.
A Tanács soron következő svéd elnöksége ismertette az elkövetkező hat hónapra vonatkozó munkaprogramját és prioritásait.
Belügyek (december 8., csütörtök)
Schengeni térség
A Tanács a mai napon határozatot fogadott el a schengeni vívmányok Horvátország általi teljes körű alkalmazásáról.
Nagy örömömre szolgál, hogy a cseh elnökség alatt Horvátországnak két fontos lépést sikerült megtennie az európai integráció terén azáltal, hogy csatlakozott mind az euróövezethez, mind a schengeni térséghez. Meg vagyok győződve arról, hogy ezek a sikerek a feltételeket teljesítő más tagállamok számára is előkészítik a terepet ahhoz, hogy megtegyék a következő lépést az Európába vezető útjukon, és kollégáimmal együtt továbbra is keményen fogok dolgozni annak biztosításán, hogy Bulgáriát és Romániát a közeljövőben üdvözölhessük a schengeni családban.
Vít Rakušan cseh belügyminiszter
A miniszterek áttekintették a schengeni térség általános helyzetét is, különös tekintettel a belső biztonsági intézkedésekre, ideértve az informatikai rendszerek interoperabilitását és a migránscsempészés elleni küzdelmet. Számos intézkedést hagytak jóvá a migránscsempészés elleni küzdelem terén, a következő három területre vonatkozóan: alapos helyzetismeret fenntartása; a bűnözői hálózatok elleni határozottabb, határokon átnyúló operatív fellépés támogatása; valamint a bel- és igazságügyi ügynökségek szerepe és az ügynökségek közötti együttműködés. A miniszterek jóváhagyták továbbá a korszerűsített Schengeni Információs Rendszer működésbe lépésének felülvizsgált ütemtervét, amelynek értelmében a rendszer 2023. március 7-én lép működésbe.
Menekültügy és migráció
Az elnökség ismertette a menekültügyre és a migrációra vonatkozó javaslatok aktuális állását. Az elmúlt hónapokban végzett intenzív munka elsősorban az uniós migrációs szolidaritás, felelősségvállalás és válságreagálás terén követendő út megtalálására összpontosított. A soron következő svéd elnökség alatt folytatódni fog az ezen elvek jogalkotási szövegekbe történő átültetésére irányuló munka. Az elnökség tájékoztatást nyújtott a Tanács és az Európai Parlament közötti intézményközi együttműködéssel kapcsolatos közelmúltbeli pozitív fejleményekről is, amelyek lehetővé tették, hogy újra meginduljon a munka a migrációs és menekültügyi paktum keretében előterjesztett öt jogalkotási javaslattal kapcsolatban.
A miniszterek áttekintették az eszközként való felhasználás helyzetének a migráció és a menekültügy területén történő kezeléséről szóló rendelettel kapcsolatos, folyamatban lévő munka során elért eredményeket. E rendelet lehetővé tenné az eszközként való felhasználás helyzetével szembesülő tagállamok számára, hogy kivételesen eltérjenek egyes közös európai menekültügyi szabályoktól, amennyiben ez szükséges és arányos. Emellett különös szabályokat határozna meg az ilyen helyzetben alkalmazható támogatási és szolidaritási intézkedésekre vonatkozóan is.
A miniszterek véleménycserét folytattak továbbá a migráció külső dimenziójáról és a fő migrációs útvonalak mentén kialakult helyzetről. Kiemelték, hogy a migráció külső dimenzióját átfogó módon kell kezelni, figyelembe véve az összes útvonalat, és ahol lehetséges, közös vagy kiegészítő erőfeszítéseket téve. E napirendi pont keretében az Európai Bizottság ismertette a nyugat-balkáni útvonalra vonatkozó közelmúltbeli cselekvési tervét, amely a Földközi-tenger középső térségére vonatkozó, november 21-én kiadott cselekvési tervét követi. A Bizottság felkérést kapott, hogy tegyen javaslatot a további útvonalakra vonatkozó cselekvési tervekre is.
A miniszterek munkaebéd keretében megvitatták, hogy miként lehetne javítani az uniós visszaküldési politika hatékonyságát. Hangsúlyozták a vízumpolitikai ösztönző mechanizmus fontosságát, és jóváhagyták az elnökség által javasolt ütemtervet, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a harmadik országokkal a visszafogadás terén folytatott együttműködés javítása érdekében több területen kell alkalmazni az ösztönző mechanizmust.
A Tanács – vitát nem igénylő napirendi pontként – egy olyan végrehajtási határozatot is elfogadott, amellyel 120 EUR-ra emelte a gambiai állampolgárokra kivetett vízumdíjat azzal a céllal, hogy javulást érjen el Gambia együttműködésével kapcsolatban saját állampolgárainak visszatérése és visszafogadása terén.
A miniszterek véleménycserét folytattak az ukrajnai menekültek Unión belüli helyzetéről – különös tekintettel a szállást biztosító és a befogadó létesítményekre –, valamint a téli vészhelyzeti tervezésről. A legfrissebb számadatok szerint az uniós tagállamok közel 4 millió ukrán menekültet fogadtak be, és legalább 700 000 gyermeket írattak be az oktatási intézményekbe.
A miniszterek ezenkívül áttekintették az Ukrajnával folytatott belső biztonsági párbeszéd eredményeit, amely az Oroszország agresszív háborújából eredő biztonsági kihívások közös kezeléséről szólt. Ezek között említhetjük többek között a határbiztonságot, vagy a tiltott tűzfegyver-kereskedelem és más súlyos bűncselekmények kockázatát.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a Bizottság tájékoztatta a minisztereket az ukrajnai háborúból eredő kihívásokra az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében adott válaszról, többek között az energiaügy területén a közelmúltban felmerült nehézségekről.
A Tanács emellett vita nélkül határozatot fogadott el az Ukrajnában és Grúziában kiállított orosz okmányok el nem fogadásáról. Az Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióiban, illetve Grúzia szakadár területein kiállított, vagy az e régiókban vagy területeken lakóhellyel rendelkező személyek számára kiállított orosz úti okmányokat nem fogják érvényes úti okmányként elfogadni vízum megszerzéséhez vagy a schengeni térség határainak átlépéséhez.
A Tanács irányelvet és ajánlást fogadott el, amelyek célja a kritikus fontosságú szervezetek sebezhetőségének csökkentése és rezilienciájának megerősítése. Ezek a szervezetek olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek nélkülözhetetlenek a létfontosságú társadalmi funkciók, a gazdasági tevékenységek, a népegészség és a biztonság, valamint a környezet fenntartása szempontjából. Képesnek kell lenniük a hibrid támadások, a természeti katasztrófák, a terrorfenyegetések és a népegészségügyi szükséghelyzetek megelőzésére, a velük szembeni védekezésre, a reagálásra, a kezelésükre és a helyreállításra.
A miniszterek értékelték a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló rendelettervezettel kapcsolatban tett előrelépést. A Tanács keretében, szakértői szinten folytatott megbeszélések nyomán lezárult a teljes szövegre kiterjedő első vizsgálat. Ezt követően az elnökség számos javaslatot terjesztett elő a szöveg módosítására vonatkozóan, különösen a tárggyal és a hatállyal, a fogalommeghatározásokkal, az online szolgáltatók kötelezettségeivel, valamint a felügyelettel, a végrehajtással és az együttműködéssel kapcsolatban. A rendelettel kapcsolatos munka a Tanács soron következő svéd elnöksége alatt folytatódik majd.
A miniszterek az Antiterrorista Szakértői Csoport jelenlétében tájékoztatást kaptak a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó illetékes hatóságok közötti együttműködésről.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az aktuális jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos munka legfrissebb fejleményeiről.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Az elnökség beszámolt a soron következő EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri találkozó előkészületeiről és napirendjéről, valamint az EU–Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszteri fórum eredményeiről.
Az elnökség tájékoztatást nyújtott a prágai folyamat miniszteri konferenciájának eredményeiről. A konferencián együttes nyilatkozatot és a 2023–2027-es időszakra vonatkozó cselekvési tervet fogadtak el.
Portugália a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatójának kijelöléséről szóló napirendi pontot terjesztett elő.
A Bizottság az uniós polgári védelmi mechanizmus összefüggésében az erdőtüzekre való felkészültségről szóló napirendi pontot terjesztett elő, az Unióban az idei nyáron tapasztalt intenzív erdőtűz-idényt követően.
A Tanács soron következő svéd elnöksége ismertette az elkövetkező hat hónapra vonatkozó munkaprogramját és prioritásait.
Kilenc hónappal a háború kitörése után Oroszország továbbra is szörnyű és megkülönböztetés nélküli támadásokat intéz az ukrán polgárok és a polgári infrastruktúra ellen. Naponta újabb, Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekre derül fény. Az EU kiáll Ukrajna és népe mellett, és továbbra is támogatni fogja az ukrán hatóságokat és a Nemzetközi Büntetőbíróságot annak érdekében, hogy az ilyen bűncselekményekért felelős személyeket bíróság elé állítsák.
Nagy örömömre szolgál, hogy a cseh elnökség alatt Horvátországnak két fontos lépést sikerült megtennie az európai integráció terén azáltal, hogy csatlakozott mind az euróövezethez, mind a schengeni térséghez. Meg vagyok győződve arról, hogy ezek a sikerek a feltételeket teljesítő más tagállamok számára is előkészítik a terepet ahhoz, hogy megtegyék a következő lépést az Európába vezető útjukon, és kollégáimmal együtt továbbra is keményen fogok dolgozni annak biztosításán, hogy Bulgáriát és Romániát a közeljövőben üdvözölhessük a schengeni családban.