Hozzáférhetőbb elektronikus bizonyítékok a bűnözés elleni fellépés érdekében
Az EU új szabályok kialakításán dolgozik annak érdekében, hogy gyorsabban hozzá lehessen jutni a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és büntetőjogi eljárások céljára használt digitális adatokhoz, függetlenül attól, hogy azokat hol tárolják.
Mi az az elektronikus bizonyíték?
A digitális forradalom a társadalom minden aspektusára átformáló hatással van, és ez a bűnözésre is igaz. Egyre több bűnöző használja fel a technológiát bűncselekmények megtervezésére és elkövetésére. Ennek eredményeképpen a hatóságok is egyre nagyobb mértékben támaszkodnak elektronikus bizonyítékokra a bűnözők felkutatása és büntetőjogi felelősségre vonása céljából.
„Elektronikus bizonyíték” alatt a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és büntetőjogi eljárások céljára használt digitális adatok értendők.
Ide tartoznak többek között:
- az e-mailek
- az sms üzenetek vagy az üzenetküldő alkalmazások segítségével továbbított tartalmak
- az audiovizuális tartalmak
- az internetes felhasználói fiókokra vonatkozó információk
Az ilyen adatok segítségével azonosítani lehet egy adott személyt vagy további információkat lehet szerezni a tevékenységeiről.
A digitális korban a bűnözők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak különböző technológiai szolgáltatásokra és eszközökre a bűncselekmények megtervezése és elkövetése céljából. Ennek eredményeképpen a bűnözés elleni küzdelemben is nélkülözhetetlenné kezdenek válni az elektronikus bizonyítékok: jelenleg a bűnügyi nyomozások 85%-ának képezik részét különböző digitális adatok.
Az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférés kérdése
Az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzájutás a hatóságok számára hosszadalmas és bonyolult folyamat lehet, ugyanis azokat gyakran más országban tárolják. Az internetes szolgáltatók adott esetben olyan szervereken tárolják a felhasználók adatait, amelyek több különböző országban találhatók, akár az Unión belül, akár azon kívül.
Ez jelentősen megnehezíti az igazságügyi hatóságok számára a bizonyítékok beszerzését, mivel a hozzáférés megszerzéséhez hosszadalmas és összetett eljárásokat kell végrehajtaniuk.
A bűnügyi nyomozások több mint 50%-ában kerül sor elektronikus bizonyítékok más országból való kikérésére.
Hogyan könnyítik meg az új szabályok az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférést?
Az Európai Tanács és a Tanács felkérésére az Európai Bizottság 2018 áprilisában új szabályokra tett javaslatot, amelyek célja az elektronikus bizonyítékokhoz való hatósági hozzáférés megkönnyítése és meggyorsítása, függetlenül attól, hogy az adatokat hol tárolják.
Az eredeti bizottsági javaslat szerint az új szabályok lehetővé tennék, hogy egy uniós tagállam igazságügyi hatóságai közvetlenül kérhessenek hozzáférést az elektronikus bizonyítékokhoz bármely olyan szolgáltatótól, amely az Európai Unióban szolgáltatást nyújt és egy másik tagállamban rendelkezik székhellyel vagy képviselettel.
Ez gyorsított eljárást jelentene a hozzáférés megszerzése szempontjából, hiszen nem lenne szükség a másik tagállam hatóságainak a bevonására.
A javasolt szabályozás két jogalkotási javaslatból áll:
- egy rendeletből, amely a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szól
- egy irányelvből, amely harmonizált szabályokat tartalmaz a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezésére vonatkozóan
A Tanács 2023. január 25-én megerősítette az Európai Parlamenttel a két jogalkotási javaslatról elért megállapodást.
Az elektronikus bizonyítékok közlésére és megőrzésére kötelező határozatokról szóló rendelet
Az elektronikus bizonyítékok közlésére és megőrzésére kötelező határozatokról szóló rendelet lehetővé teszi majd a hatóságok számára, hogy a tárolási helytől függetlenül hozzáférjenek a tárolt adatokhoz.
A közlésre kötelező határozattal a tagállami igazságügyi hatóságok közvetlenül a más tagállamban letelepedett vagy ott képviselettel rendelkező szolgáltatóktól kérhetik majd ki az elektronikus bizonyítékokat. A szolgáltatónak 10 napon belül, illetve vészhelyzetben 6 órán belül válaszolnia kell.
A megőrzésre kötelező határozat meg fogja akadályozni, hogy a szolgáltató törölhesse az elektronikus bizonyítékokat az alatt az idő alatt, amíg a közlésre kötelező határozat feldolgozása folyamatban van.
A szabályok a tagállamok között már jelenleg is fennálló kölcsönös elismerési elvekre épülnek majd. Kizárólag az eltárolt adatokra vonatkoznak, a javasolt rendelkezések hatálya ugyanis a távközlési rendszerek útján való kommunikáció valós idejű lehallgatására nem terjed ki.
A jogi képviselőkről szóló irányelv
A jogi képviselőkről szóló irányelv jogi képviselő kinevezésére fogja kötelezni a nem az Európai Unióban letelepedett, de ott szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat. E képviselők feladatkörébe a határozatok átvétele, az azoknak való megfelelés és azok végrehajtása fog tartozni. A cél annak biztosítása, hogy minden, az EU területén működő szolgáltatóra azonos kötelezettségek vonatkozzanak az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférést illetően.
Nemzetközi tárgyalások
A Tanács 2019 júniusában felhatalmazta az Európai Bizottságot arra, hogy:
- az EU nevében tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államokkal az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférésre vonatkozó megállapodásról
- részt vegyen az Európa Tanácson belül a Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezmény (Budapesti Egyezmény) második kiegészítő jegyzőkönyvéről folyó tárgyalásokban
EU–USA megállapodás
2019 szeptemberében indultak és jelenleg is folynak az arra irányuló tárgyalások az Egyesült Államokkal, hogy könnyebbé váljon a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférés.
Az USA-ban működő szolgáltatók jelenleg önkéntes alapon, közvetlen együttműködés keretében, vagy pedig a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó eljárások révén működnek együtt az európai bűnüldöző hatóságokkal.
Az amerikai jog nem mindig teszi lehetővé a szolgáltatók számára, hogy közvetlenül válaszoljanak az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés iránti európai megkeresésekre. Az EU és az USA közötti megállapodás megkönnyítené az együttműködést, és garantálná azt, hogy szigorú biztosítékokkalvédjék az alapvető jogokat.
A Bizottság rendszeres időközönként tájékoztatja a Tanácsot e tárgyalások állásáról.
A Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményhez (Budapesti Egyezmény) csatolt második kiegészítő jegyzőkönyv
Az Európa Tanács 2021. november 17-én elfogadta a Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezmény (Budapesti Egyezmény) második kiegészítő jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv célja, hogy meghatározza a következőket:
- hatékonyabb kölcsönös bűnügyi jogsegélymechanizmusra irányuló rendelkezések
- az egyezmény egyéb részes államainak szolgáltatóival való közvetlen együttműködésre vonatkozó rendelkezések
- a lekérdezések határokon átnyúló kiterjesztésére vonatkozó keret és biztosítékok
A jegyzőkönyv szigorú biztosítékokat és adatvédelmi követelményeket foglal magában. Egy ilyen megállapodás előnye abban rejlik, hogy az egész világon alkalmazható lehet.
Az EU nem írhatja alá és nem erősítheti meg a jegyzőkönyvet, mivel annak csak államok lehetnek a részes felei. Ezért az EU felhatalmazta a tagállamokat a jegyzőkönyv aláírására (2022. április 5-én), valamint megerősítésére (2023. február 14-én).
- Hozzáférés az elektronikus bizonyítékokhoz: a Tanács felhatalmazta a tagállamokat a nemzetközi megállapodás megerősítésére (sajtóközlemény, 2023. február 14.)
- Hozzáférés az elektronikus bizonyítékokhoz: a Tanács felhatalmazta a tagállamokat a nemzetközi megállapodás aláírására (sajtóközlemény, 2022. április 5.)
- A Bizottság tárgyalhat a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra irányuló nemzetközi megállapodásokról (sajtóközlemény, 2019. június 6.)
Legutóbbi frissítés: 2024. január 11.