"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Covid19-világjárványra válaszul hozott uniós intézkedések
A Covid19-járványra adott válaszlépések koordinálása, a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése és az uniós országok helyreállításának támogatása érdekében uniós szinten hozott fő intézkedések áttekintése.
A Covid19-világjárvány valamennyi uniós tagállamot érintette. A Covid19-járvány kitörése óta az EU a tagállamaival együtt azon dolgozik, hogy megóvja az uniós polgárok egészségét és jóllétét, megerősítse a nemzeti egészségügyi rendszereket, valamint hogy megfékezze a vírus terjedését.
Ezzel egyidejűleg az EU koordinálja a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásának mérséklése, valamint az uniós országok helyreállításának támogatása érdekében hozott válaszlépéseket.
A Covid19-járvánnyal kapcsolatos uniós veszélyhelyzeti válaszintézkedések
Az uniós vezetők 2020 márciusában négy prioritásról állapodtak meg, hogy irányt szabjanak a Covid19-világjárványra adott uniós veszélyhelyzeti válasznak, ezek:
a vírus terjedésének korlátozása
az orvostechnikai felszerelésekkel való ellátottság biztosítása
a kezelési módokra és az oltóanyagra irányuló kutatások előmozdítása
a foglalkoztatás, a vállalkozások és a gazdaság támogatása
A Covid19-válság tetőzése idején az EU vezetői rendszeres videokonferenciák keretében vitatták meg és értékelték az aktuális helyzetet, illetve koordinálták a fellépést. Az Európai Tanács a veszélyhelyzetet követően is rendszeresen visszatért a Covid19-világjárvány témájára.
A jövőbeli helyreállítással kapcsolatos munka során az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy az alábbi területekre összpontosítva folytatják az uniós szintű koordinációs erőfeszítéseket:
a Covid19-oltóanyagok fejlesztése, gyártása és alkalmazása
tesztelési stratégiák és a tesztek kölcsönös elismerése
határokon átnyúló kontaktkövetés
karanténszabályok
interoperábilis digitális oltási igazolványok
Biztonságos és hatékony oltóanyagok a Covid19 ellen
A Covid19-világjárványra való uniós reagálás legfontosabb, tartós megoldást kínáló eleme a Covid19 elleni biztonságos és hatékony oltóanyagok kifejlesztése és elosztása.
Az EU a világjárvány kezdete óta kutatási támogatásokat csoportosít át a legígéretesebb oltóanyagok kifejlesztésére, és koordinálja az arra irányuló közös erőfeszítést, hogy elegendő mennyiségű vakcina készüljön, és azok eljussanak az uniós országokba.
A Covid19 elleni oltási kampányok 2020. december 27-én kezdődtek meg Unió-szerte. 18 hónappal később, azaz 2022 júniusára tíz felnőttből kilenc – az EU lakosságának 86%-a – már teljeskörűen be volt oltva a Covid19 ellen.
Együtt erősebbek vagyunk: a Covid19-oltóanyagok bámulatos története
A lakosság koronavírussal szembeni védelme során a kirakós egyes darabkái mesébe illő gyorsasággal kerültek a helyükre, köszönhetően a tudományos innovációnak és találékonyságnak, amelyet folyamatos együttműködés, időben meghozott politikai döntések, valamint hatalmas orvosi és logisztikai erőfeszítések támasztottak alá.
Mi tette lehetővé ezt? Milyen kihívásokkal kell még megbirkózni a világjárvány leküzdése érdekében? Kövesse nyomon a Covid19-oltóanyagok útját a laboratóriumi feltalálásuktól az európai és Európán kívül élő embereknek való beadásukig.
Az uniós országok a Tanácsban egyeztetnek azokról a lépésekről, amelyekkel könnyebbé lehet tenni az EU-n belüli szabad mozgást a Covid19-világjárvány idején.
Ennek érdekében közös ajánlásokat fogadnak el az utazást érintő intézkedésekre vonatkozóan, és ezeket rendszeresen frissítik, illetve hozzáigazítják az aktuális járványügyi helyzethez. Az utazási intézkedésekre vonatkozó legutóbbi ajánlásokat a Tanács 2022. december 13-án fogadta el.
Az új ajánlások értelmében a tagállamok nem korlátozhatják az utazást népegészségügyi okokból. Az ajánlás ugyanakkor tartalmaz néhány biztosítékot arra az esetre, ha romlana a járványügyi helyzet, illetve ha aggodalomra okot adó új variáns jelenne meg.
Az EU-ban megállapodás született egy közös uniós digitális Covid-igazolvány létrehozásáról annak érdekében, hogy könnyebb legyen a biztonságos és szabad mozgás a Covid19-világjárvány alatt, mivel ez az igazolvány igazolja, hogy az adott személy:
megkapta a Covid19 elleni védőoltást
negatív teszteredménnyel rendelkezik
vagy felépült a Covid19-ből
Az uniós digitális Covid-igazolványt létrehozó uniós rendelet 2021. július 1-jétől 2023. június 30-ig volt érvényben.
2023 júniusában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vette át a digitális Covid-igazolványok uniós rendszerét, hogy létrehozzon egy globális rendszert, amely segít világszerte megvédeni a polgárokat az aktuális és jövőbeli egészségügyi fenyegetésekkel, többek között a világjárványokkal szemben.
Annak érdekében, hogy az Unió polgárai, vállalkozásai és tagállamai támogatást kapjanak a Covid19-világjárvány okozta gazdasági visszaesésből való kilábaláshoz, az EU vezetői egy uniós helyreállítási terv kidolgozásáról állapodtak meg, 2020. április 23-án pedig elkötelezték magukat a válság hatásait mérséklő helyreállítási alap létrehozása mellett.
Az uniós vezetők 2020. július 21-én megállapodtak a 2021–2027-es időszakra szóló teljes költségvetésről, amelynek összegét 1824 milliárd EUR-ban állapították meg. A többéves pénzügyi keretet (MFF) és a 750 milliárd EUR (folyó árakon 800 milliárd EUR) összegű Next Generation EU (NGEU) elnevezésű rendkívüli helyreállítási eszközt ötvöző költségvetési csomag segíti az EU-t a Covid19-világjárvány utáni újjáépítésben, továbbá támogatja a zöld és a digitális átállást célzó beruházásokat.
Ezek az eszközök kiegészítik azt a három, összesen 540 milliárd EUR értékű biztonsági hálót, amelyet az EU már korábban létrehozott a munkavállalók, a vállalkozások és az uniós országok támogatására.
Az EU 2021–2027-es költségvetése és a helyreállítási terv (Infografika)
Az EU és tagállamainak küzdelme a Covid19 ellen: a közös erőfeszítések 5 példája
Csodálatra méltó az, ahogyan az EU és tagállamai vállvetve együttműködtek annak érdekében, hogy átsegítsék a polgárokat a Covid19-világjárványon. Az uniós tagállamok erejükön felül teljesítettek annak érdekében, hogy támogassák egymást: mindent megtesznek azért, hogy garantálják a biztonságos és hatékony oltóanyagok rendelkezésre állását, orvostechnikai felszereléseket küldenek oda, ahol ezekre a legnagyobb szükség van, betegeket vesznek át más tagállamoktól, megvédik a munkahelyeket és a munkavállalókat, és szerte a világon segítik a partnerországokat.
A Covid19-világjárvány globális kihívást jelent, így globális választ tesz szükségessé. A szolidaritás és a multilateralizmus jegyében az uniós országok – együttesen fellépve – világszerte támogatást nyújtanak partnereiknek, és jelentős finanszírozást biztosítanak a világjárvány globális szintű romboló következményeinek ellensúlyozására.
Az „Európa együtt” kezdeményezés közreműködői a COVAX (azaz a Covid19-tesztek, -kezelések és -oltóanyagok kifejlesztésének, előállításának és az ezekhez való méltányos hozzáférésnek a felgyorsítását célzó globális együttműködés) legfőbb adományozói közé tartoznak.
Az uniós tagállamok 2021 májusában vállalták, hogy Covid19-oltóanyag-dózisokat adományoznak partnereiknek az egész világon. Az EU és tagállamai továbbá oltóanyag-adományozással és -exporttal is segítséget nyújtanak a partnereknek, emellett pedig pénzügyi és humanitárius támogatással segítik a rászoruló országokat.
A Covid19-járvány okozta válságon csak közösen vállalt globális szolidaritással és felelősségvállalással kerekedhetünk felül.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
Covid19: globális szolidaritás a vakcinák terén – az EU hozzájárulása (Infografika)
2021. március 30-án a világ vezetőinek egy csoportja csatlakozott Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetőjéhez, és a jövő nemzedékek érdekében a Covid19-világjárvány nyomán egy nemzetközi szerződés megkötését szorgalmazták a világjárványokra való felkészültség és reagálás javítása céljából.
A WHO 194 tagja 2021. december 1-jén, az Egészségügyi Világközgyűlés rendkívüli ülésén határozatot fogadott el arról, hogy meg kell kezdeni egy új, a világjárványokról szóló nemzetközi megállapodás megszövegezésének és megtárgyalásának folyamatát.
A járvány okozta válság alatt az uniós országok fokozzák az egymás támogatására irányuló erőfeszítéseiket, segítséget nyújtva a leginkább rászorulóknak és megosztva egymással a vírus terjedése elleni küzdelemhez szükséges forrásokat. Ezzel az európai szolidaritás a legnagyszerűbb oldaláról mutatkozik meg.
Az EU emellett segítséget nyújtott azoknak a polgárainak, akik a világjárvány első hulláma idején valamelyik harmadik országban rekedtek. A világjárvány első hónapjaiban az uniós küldöttségek együttműködtek a tagállamok nagykövetségeivel, és több mint 650 000 uniós polgár hazaszállítását koordinálták. Az EU hozzájárult annak a több mint 400 légi járatnak a költségeihez, amelyekkel a polgárok a tagállamok szervezésében hazajuthattak.
A világjárványokról szóló nemzetközi szerződés – 10 ösztönző és előny (Infografika)
Az EU eddigi fellépése
A jelenlegi válságidőszakban az EU és tagállamai együttműködnek és segítik egymást.
Az EU erőforrásokat mozgósított a járvánnyal kapcsolatos veszélyhelyzeti válaszintézkedések támogatása érdekében: biztosította, hogy megfelelő mennyiségű védőfelszerelés álljon rendelkezésre, intenzívebbé tette a kutatást és támogatta rászoruló globális partnereinket.
Covid19-világjárvány – az EU veszélyhelyzeti válaszintézkedései (Infografika)
A Tanács szerepe: válságkoordináció
A horvát elnökség 2020. január 28-án úgy határozott, hogy a Covid19-járványra reagálva információmegosztási üzemmódban aktiválja az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmust (IPCR). Az IPCR az ágazatokon átívelő válsághelyzetekben történő legmagasabb politikai szintű koordináció uniós kerete.
Információmegosztási üzemmódban az alábbiakat bocsátják a tagállamok rendelkezésére:
az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat által készített rendszeres helyzetképek és elemzések
egy biztonságos internetes platformon külön oldal az információmegosztás céljára
Figyelemmel a változó helyzetre, valamint szem előtt tartva a Covid19-világjárványnak a különböző ágazatokra (egészségügy, polgári védelem, gazdaság) és a konzuli hatóságokra gyakorolt hatásait, az elnökség 2020. március 2-án a válságelhárítási mechanizmus teljes körű üzemmódban való aktiválása mellett döntött. Teljes körű üzemmódban válságtanácskozások tarthatók az alábbiak részvételével:
az érintett tagállamok
az Európai Bizottság
az Európai Külügyi Szolgálat
az Európai Tanács elnökének hivatala
az érintett uniós ügynökségek és szakértők
A horvát elnökség úgy döntött, hogy a járvány első hulláma során rendszeresen összehívott tanácskozásokkal segíti az információcserét és a Covid19-világjárvány okozta válságra való reagálás koordinálását. A kerekasztal-megbeszéléseket az utána következő elnökségek is rendszeresen összehívták.
A svéd elnökség 2023. május 2-án úgy határozott, hogy deaktiválja a Covid19-cel kapcsolatos politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus (IPCR) teljes körű üzemmódját. A Covid19-re vonatkozó IPCR keretében továbbra is nyomon követik a fejleményeket, a Covid19-hez kapcsolódó ügyekkel pedig az EU Egészségügyi Biztonsági Bizottsága és a Tanács népegészségügyi munkacsoportja foglalkozik.
Hogyan működik az integrált válságelhárítási mechanizmus? (Infografika)
Háttér
A Covid19-et egy új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozza, amelyet 2019 decemberében, Kínában azonosítottak először.
2019 decemberében a kínai Vuhan városában Covid19-járvány tört ki, amely gyorsan átterjedt Kína más térségeire és a világ többi részére. 2020 januárjára elszigetelt esetek jelentek meg néhány uniós tagállamban.
2020. február végén Olaszország a Covid19-esetek számának jelentős, az ország északi régióiban koncentrálódó növekedését jelentette. A többi uniós tagállam többsége is elkezdett fertőzött személyekről beszámolni.
2020 márciusára minden uniós tagállam beszámolt Covid19-esetekről. Az esetek száma ezt követően folyamatosan nőtt.
A Tanács a többi uniós intézménnyel közösen szoros figyelemmel kíséri a helyzetet és meghozza a szükséges intézkedéseket. Ennek keretében uniós jogszabályokat fogad el és folyamatos koordinációt folytat a tagállamokkal az információk megosztása, a szükségletek felmérése és az Unió-szerte koherens válaszintézkedések biztosítása céljából.
A világszintű reagálást a WHO koordinálja. A WHO 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította a Covid19-járványt. Az EU közvetlenül hozzájárul a WHO általi globális reagáláshoz.
2023 májusáig a világjárvány a WHO szerint legalább 7 millió (6 921 614) ember halálát okozta. A WHO 2023. május 5-én kinyilvánította, hogy a Covid19 jelentette népegészségügyi szükséghelyzet véget ért.
A Covid19-hez kapcsolódó tanácsi ülésekkel, sajtóközleményekkel, infografikákkal és kiadványokkal kapcsolatos legfrissebb információk itt érhetők el:
A Covid19-járvány okozta válságon csak közösen vállalt globális szolidaritással és felelősségvállalással kerekedhetünk felül.
