Időrendi áttekintés – a Covid19-cel kapcsolatos tanácsi intézkedések

A Tanács ajánlást fogadott el a Covid19-tanúsítási rendszerről az Egészségügyi Világszervezet által létrehozott globális digitális egészségügyi tanúsítási hálózatra történő zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében.

Az ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a WHO globális digitális egészségügyi tanúsítási hálózatához, kövessék annak továbbfejlesztését, és vegyenek részt a továbbfejlesztésében. Mindaddig, amíg a tagállamok nem csatlakoznak a hálózathoz – de 2023 végéig mindenképpen – célszerű, hogy továbbra is kapcsolódjanak az uniós átjáróhoz (az igazolványok ellenőrzésére szolgáló, meglévő uniós digitális infrastruktúrához).

• Lépések a globális digitális egészségügyi tanúsítvány felé: a Tanács ajánlásokat fogadott el (sajtóközlemény, 2023. június 27.)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) átvette a digitális Covid-igazolványok uniós rendszerét, hogy létrehozzon egy globális rendszert, amely segít világszerte megvédeni a polgárokat az aktuális és jövőbeli egészségügyi fenyegetésekkel, többek között a világjárványokkal szemben.

A WHO globális digitális egészségügyi tanúsítási hálózata az uniós digitális Covid-igazolványokhoz kifejlesztett technológiát alkalmazza.

• Globális digitális egészségügyi tanúsítási hálózat (az Egészségügyi Világszervezet oldala)

A svéd elnökség 2023. május 2-án úgy határozott, hogy deaktiválja a Covid19-cel kapcsolatos politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus (IPCR) teljes körű üzemmódját. A Covid19-re vonatkozó IPCR továbbra is nyomon követi a fejleményket, a Covid19-hez kapcsolódó ügyekkel pedig az EU Egészségügyi Biztonsági Bizottsága és a Tanács népegészségügyi munkacsoportja foglalkozik.

• A Covid19-re vonatkozó IPCR deaktiválása (a svéd elnökség sajtóközleménye, 2023. május 4.)

Az uniós országok ismételten hangsúlyozták, hogy az EU-ba való beutazás tekintetében koordinált elővigyázatossági megközelítést kell alkalmazni, valamint hogy továbbra is figyelemmel fogják kísérni a Covid19-járvánnyal kapcsolatos fejleményeket.

A közelmúltbeli járványügyi fejlemények fényében, valamint az Egészségügyi Biztonsági Bizottság véleményére tekintettel megállapodtak abban, hogy felülvizsgálnak bizonyos, a Kínából az EU-ba utazókra vonatkozó követelményeket. Megállapodtak különösen a következők fokozatos megszüntetéséről:

• A svéd elnökség nyilatkozata a Covid19-járvánnyal kapcsolatos utazási intézkedések koordinálásáról (a svéd elnökség honlapja, 2023. február 16.)

Az uniós országok koordinált elővigyázatossági megközelítésről állapodtak meg a Covid19-cel kapcsolatos legutóbbi kínai fejleményekre válaszul, figyelemmel arra, hogy: elegendő és megbízható adatra van szükség

• Kína 2023. január 8-tól enyhítette az utazási korlátozásokat

• Nyilatkozat a Covid19-járvánnyal kapcsolatos utazási intézkedések koordinálásáról (svéd elnökség)

A Tanács aktualizált ajánlásokat fogadott el az EU-ba való utazásról és az EU-n belüli szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány idején történő megkönnyítéséről.

Az új ajánlások értelmében a tagállamok nem korlátozhatják tovább az utazást népegészségügyi okokból. Az ajánlások azonban egy sor biztosítékot foglalnak magukban arra az esetre, ha a járványügyi helyzet rosszabbodna.

• Covid19: a Tanács aktualizálta utazási ajánlásait, feloldva az összes utazási korlátozást (sajtóközlemény, 2022. december 13.)

A Tanács és az Európai Parlament megállapodott az uniós digitális Covid-igazolvány létrehozásáról szóló rendelet hatályának meghosszabbításáról. A Tanács 2022. június 28-án elfogadta ezt a rendeletet.

A jelenlegi rendelet 2022. június 30-án hatályát veszti, ám a meghosszabbításnak köszönhetően az igazolvány egy évvel tovább, 2023. június 30-ig érvényes lesz.

Ez biztosítani fogja, hogy az utazók továbbra is használhassák az uniós digitális Covid-igazolványukat az EU-n belüli utazáshoz azokban az országokban, ahol még mindig szükség van ilyen úti okmányokra. A rendelet azonban nem kötelezi a tagállamokat ilyen igazolványok használatára.

• Covid19: a Tanács és az Európai Parlament ideiglenes politikai megállapodást ért el az uniós digitális Covid-igazolvány létrehozásáról szóló rendelet meghosszabbításáról (sajtóközlemény, 2022. június 13.)
• Covid19: a Tanács meghosszabbította az uniós digitális Covid-igazolvány létrehozásáról szóló rendelet hatályát (sajtóközlemény, 2022. június 28.)

Két évvel a világjárvány kezdete és egy évvel az uniós oltási kampányok elindítása után a tagállamok megvitatták, hogy a Covid19 elleni oltással kapcsolatos új kihívások kezelése érdekében miként kellene aktualizálni az oltóanyag-beszerzési és -adományozási stratégiájukat.

A járványügyi helyzet Európában és világszerte is javul, az oltóanyag-kínálat pedig immár meghaladja a keresletet:

• a tagállamokban
• az EU-tól oltóanyag-adományokat fogadó országokban

Az oltóanyagoknak a rászoruló országokkal való megosztása továbbra is az uniós oltási stratégia központi célkitűzése, de a végrehajtásán javítani kell, hogy hatékonyabbá váljon.

• Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (Egészségügy), 2022. március 29.

Az Európai Tanács március 25-i ülésén az uniós vezetők megvitatták az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretében elfogadandó, a világjárványok megelőzéséről, az azokra való felkészültségről és reagálásról szóló megállapodást.

• Európai Tanács, 2022. március 24–25.

A Tanács 2022. március 3-án határozatot fogadott el a világjárványok megelőzéséről, valamint az azokra való felkészültségről és reagálásról szóló nemzetközi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról.

Az e nemzetközi okmány kidolgozásának és az azzal kapcsolatos tárgyalások lefolytatásának feladatával megbízott kormányközi tárgyalótestület következő, a munkatervezettel kapcsolatos eddigi eredmények megvitatását célzó ülésére 2022. augusztus 1-jéig sor fog kerülni. A testület mindezek után, 2023-ban eredményjelentést fog az Egészségügyi Világközgyűlés 76. ülése elé terjeszteni abból a célból, hogy 2024-ig el lehessen fogadni az okmányt.

• A Tanács zöld utat adott a világjárványokról szóló nemzetközi szerződésről szóló tárgyalások megkezdésének (sajtóközlemény, 2022. március 3.)

Mivel a Covid19-világjárvány továbbra is hatással van a vasúti közlekedésre, a Tanács 2022. június 30-ig meghosszabbította a világjárvány ágazatra gyakorolt hatásainak enyhítése érdekében 2020 októberében bevezetett sürgősségi intézkedéseket.

Ezek az intézkedések lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy mentességet kínáljanak a vasúti társaságok számára bizonyos infrastruktúra-használati díjak megfizetése alól, biztosítva egyúttal a pályahálózat-működtetők időben történő kompenzálását is.

A Covid19 terjedésének kiszámíthatatlansága miatt arról is döntés született, hogy 2023. december 31-ig meg kell hosszabbítani a Bizottság azon hatáskörét, amely szerint szükség esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján – alkalmanként hat hónappal – meghosszabbíthatja a referencia-időszakot.

• Covid19: a Tanács meghosszabbította a vasúti közlekedést érintő intézkedéseket (sajtóközlemény, 2022. február 24.)

A Tanács 2022. február 22-én elfogadta az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozására vonatkozó aktualizált ajánlást. A bevezetett módosítások tükrözik:

• a világjárvány alakulását
• az átoltottság növekedését és az emlékeztető adagok beadásának fokozódását
• azt, hogy egyre több harmadik ország vezet be az uniós digitális Covid-igazolvánnyal egyenértékű igazolványokat

Az ajánlás értelmében bizonyos feltételek mellett a következő kategóriákba tartozó személyek léphetnek be az EU területére:

• beoltott, illetve felgyógyult személyek
• alapvető szükségből utazók
• az uniós jegyzékben szereplő országokból érkező, nem alapvető szükségből utazók

Az új ajánlást 2022. március 1-jétől kell alkalmazni.

• A Tanács aktualizálta a harmadik országokból történő, nem alapvetően szükséges beutazásokra vonatkozó ajánlását (sajtóközlemény, 2022. február 22.)

A Tanács új ajánlást fogadott el a Covid19-világjárvány alatti biztonságos szabad mozgás megkönnyítésére vonatkozó koordinált megközelítésről.

Az ajánlás elfogadására az átoltottság jelentős növekedésére, valamint az uniós digitális Covid-igazolvány gyors bevezetésére válaszul került sor. Az új ajánlás a korábbi, (EU) 2020/1475 ajánlás helyébe lép.

Az új ajánlás értelmében a Covid19-cel összefüggésben hozott intézkedések alkalmazásakor az érintett személy egészségügyi státuszát kell figyelembe venni, nem pedig a régiós szintű járványügyi helyzetet – azon területek kivételével, ahol a vírus nagyon nagy mértékben terjed (sötétpiros területek). Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb tényezőként az utazó uniós digitális Covid-igazolványát kell figyelembe venni.

• Covid19: a Tanács felülvizsgált ajánlást fogadott el a szabad mozgást érintő intézkedésekről (sajtóközlemény, 2022. január 25.)

Az Általános Ügyek Tanácsának 2022. január 25-i ülésén a Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy az Európai Unió fokozni kívánja a leginkább rászoruló országoknak nyújtott támogatást, különösen Afrikában:

• a COVAX-nak nyújtott európai támogatás folytatásával
• kétoldalú alapon, a partnerekkel együttműködésben

• Általános Ügyek Tanácsa, 2022. január 25.

A tagállamok 2022. január 10-én a politikai szintű integrált válságelhárítási kerekasztal (IPCR-kerekasztal) keretében megállapodtak a „vészfékmechanizmus” alkalmazásának beszüntetéséről, hogy újraindulhasson az EU és a dél-afrikai országok közötti légi közlekedés.

2021. november 26-án az uniós országok magas szintű veszélyhelyzeti IPCR-kerekasztal mellett egyeztettek a B.1.1.529-nek vagy omikronnak nevezett új Covid19-variáns dél-afrikai felbukkanására adandó uniós válaszlépésekről.

A megbeszéléseket és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szakértőinek hozzászólásait követően az uniós országok megállapodtak abban, hogy az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás rendelkezéseivel összhangban működésbe hozzák a vészfékmechanizmust.

Az uniós tagállamok megállapodtak arról, hogy sürgősen ideiglenes korlátozásokat kell bevezetni minden, a dél-afrikai régió következő országaiból az Unióba történő beutazásra: Botswana, Dél-Afrika, Lesotho, Mozambik, Namíbia, Szváziföld és Zimbabwe.

Ezek az ideiglenes korlátozások magukban foglalják az érintett országokból induló utasszállító járatok felfüggesztését is. A tagállamokat továbbá arra kérik, hogy az uniós polgárokat ne ösztönözzék az érintett országokba való utazásra.

Az uniós országok szemmel tartják a helyzetet, és az elkövetkező napokban is foglalkozni fognak a kérdéssel.

Az uniós vezetők az Európai Tanács 2021. októberi ülésén a Covid19-válságra adott válasz néhány kulcsfontosságú vonatkozásával foglalkoztak, és további erőfeszítéseket sürgettek, nevezetesen az alábbiak terén:

• a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság felszámolása, többek között a dezinformáció kezelése révén
• az Unión belüli szabad mozgás és az Unióba irányuló utazások megkönnyítése, valamint az igazolványok harmadik országokkal való kölcsönös elismerésére irányuló munka felgyorsítása
• az egészségügyi unióra vonatkozó jogalkotási csomagról folytatott tárgyalások lezárása
• az oltóanyagok globális bevezetésének útjában álló akadályok gyors felszámolásának biztosítása

• Európai Tanács, 2021. október 21–22.
• Digitális tájékoztató: A Covid19-oltóanyagok bámulatos története

A Tanács elfogadta a Málta helyreállítási és rezilienciaépítési tervének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatot.

Így az ország felhasználhatja az uniós helyreállítási és rezilienciaépítési alapokat, hogy fellendítse gazdaságát, és kilábaljon a Covid19-világjárvány okozta válságból. Málta támogatási megállapodást írhat alá a Bizottsággal, és 13%-os előfinanszírozásban részesülhet.

• A Tanács jóváhagyta Málta helyreállítási tervét (sajtóközlemény, 2021. október 5.)

A Tanács elfogadta a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatok harmadik csomagját, lehetővé téve két további uniós ország – Csehország és Írország – számára, hogy megkezdjék a reformok végrehajtását és a beruházások megvalósítását.

Csehország támogatási megállapodást írhat alá a Bizottsággal, és 13%-os előfinanszírozásban részesülhet. Írország nem kérte a számára elkülönített források egy részének előreütemezését.

• Helyreállítási alap: a miniszterek üdvözölték a Csehország és Írország terveiről készült értékelést (sajtóközlemény, 2021. szeptember 6.)

A Tanács elfogadta a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatok második csomagját.

Négy újabb tagállam – Ciprus, Horvátország, Litvánia és Szlovénia – kapta meg a jóváhagyást ahhoz, hogy az uniós helyreállítási és rezilienciaépítési alapokat felhasználják a gazdaságuk fellendítésére és a Covid19-járvány okozta visszaesést követő helyreállításra.

A tervek jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatok elfogadása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a vissza nem térítendő támogatásokra és a hitelekre vonatkozó, legfeljebb 13%-os előfinanszírozást engedélyező megállapodásokat írjanak alá.

• Helyreállítási alap: a miniszterek üdvözölték négy újabb nemzeti terv értékelését (sajtóközlemény, 2021. július 26.)

Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek elfogadták a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatok első csomagját.

Tizenkét uniós ország – Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Lettország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovákia – zöld utat kapott ahhoz, hogy igénybe vegye az uniós helyreállítási és rezilienciaépítési alapokat gazdaságuk fellendítésére és a Covid19-járvány okozta visszaesést követő helyreállításra.

A tervek jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatok elfogadása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a vissza nem térítendő támogatásokra és a hitelekre vonatkozó, legfeljebb 13%-os előfinanszírozást engedélyező megállapodásokat írjanak alá.

• Council gives green light to first recovery disbursements (press release, 13 July 2021)

Az uniós vezetők megvitatták a jelenlegi kedvezőbb európai járványügyi helyzetet, és üdvözölték, hogy az oltási folyamat jól halad. Rámutattak ugyanakkor arra, hogy folytatni kell az oltásra irányul erőfeszítéseket, valamint hogy éberen és koordinált módon kell követni a helyzet alakulását, különösen az aggodalomra okot adó vírusvariánsok megjelenésével és terjedésével kapcsolatos fejleményeket.

Üdvözölték továbbá az uniós digitális Covid-igazolvánnyal, valamint az EU-n belüli utazásról, illetve az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokról szóló két tanácsi ajánlással kapcsolatos megállapodást.

Ami a globális helyzetet illeti, az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy az EU elkötelezett a globális szolidaritás mellett a világjárványra való reagálás során. Az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy tovább kell haladni a Covid19-oltóanyagok globális gyártása fellendítésének és az oltóanyagokhoz való egyetemes hozzáférésnek az előmozdítására irányuló, folyamatban lévő munkával.

• Európai Tanács, 2021. június 24–25.

Az Európai Tanács 2021. május 24–25-i rendkívüli ülésén az uniós vezetők megvitatták, hogy az EU miként járul hozzá a Covid19-világjárványra adott globális válaszintézkedésekhez. Az uniós tagállamok újólag megerősítették, hogy támogatják a rászoruló országokat, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2021 vége előtt legalább 100 millió adag Covid19-oltóanyagot adományoznak.

Az uniós vezetők emellett megvitatták az európai járványügyi helyzet javulását, üdvözölték az uniós digitális Covid-igazolványra vonatkozóan elért megállapodást, és felszólítottak az EU-n belüli utazásról szóló tanácsi ajánlás június közepéig történő felülvizsgálatára.

• Az Európai Tanács 2021. május 24–25-i rendkívüli ülése
• Az Európai Tanács következtetései a Covid19-ről – 2021. május 25.

A portugál elnökség politikai megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel az uniós digitális Covid-igazolványról.

Az igazolvány megkönnyíti majd a biztonságos és szabad mozgást a Covid19-világjárvány alatt, azáltal, hogy bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az érintett személy megkapta a Covid19 elleni oltást, negatív teszteredményt kapott, vagy felgyógyult a Covid19-betegségből. A július 1-jétől bevezetésre kerülő igazolvány digitális és papírformátumban egyaránt elérhető lesz, QR-kódot fog tartalmazni, és térítésmentesen kerül sor a kibocsátására. A szabad mozgáshoz való jog az igazolvány nélkül is gyakorolható lesz, és az igazolvány nem minősül úti okmánynak.

Az állandó képviselők 2021. május 21-én jóváhagyták a megállapodást.

• Covid19: a Coreper jóváhagyta a szabad mozgást megkönnyítő uniós digitális Covid-igazolványról létrejött politikai megállapodást (sajtóközlemény, 2021. május 21.)

A Tanács határozatot fogadott el a világjárványok elleni küzdelemről szóló nemzetközi szerződésre irányuló tárgyalások megkezdésének támogatásáról. A tanácsi határozat célja annak biztosítása, hogy az EU részt vehessen az Unió hatáskörébe tartozó kérdésekkel foglalkozó tárgyalásokon, tekintettel az EU-nak a szerződéshez való esetleges csatlakozására.

A világjárványokról szóló szerződés megkötésére irányuló javaslatot az Egészségügyi Világközgyűlésen kell majd megvitatni. Egy ilyen szerződés a világjárványból levont tanulságok fényében a globális egészségbiztonság – különösen az egészségügyi szükséghelyzetekre való felkészültség és az azokra való reagálás – megerősítésére irányuló nemzetközi erőfeszítések részét képezné.

• Az EU támogatja a világjárványokról szóló szerződés kidolgozását célzó WHO-folyamat elindulását: tanácsi határozat (sajtóközlemény, 2021. május 20.)

Az állandó képviselők megállapodtak arról a tárgyalási megbízásról, amelynek alapján megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel a digitális zöldigazolványról szóló javaslatról.

Az igazolvány megkönnyíti majd a biztonságos és szabad mozgást a Covid19-világjárvány alatt, azáltal, hogy igazolja, hogy az érintett személy megkapta a Covid19 elleni oltást, negatív teszteredményt kapott vagy átesett a Covid19-fertőzésen.

A digitális zöldigazolványra vonatkozó jogi keretet két jogalkotási javaslat alkotja, amelyek közül az egyik az uniós polgárokra és családtagjaikra, a másik pedig a tagállamok területén jogszerűen élő, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik.

A javaslatok szerint az igazolvány valamennyi uniós tagállamban használható lesz, emellett pedig Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban is bevezetik. A digitális zöldigazolvány a globális kezdeményezések előtt is nyitva áll majd.

Az Európai Parlament várhatóan az április 2629-i plenáris ülésén fogadja el álláspontját, amit követően azonnal megkezdődnek a jogszabály véglegesítésére irányuló tárgyalások. Az uniós országok azt szeretnék, ha a jogi keret 2021 nyarára rendelkezésre állna.

• Covid19: A Tanács megállapodott a digitális zöldigazolványra vonatkozó tárgyalási megbízásáról (sajtóközlemény, 2020. április 14.)

Az uniós tagállamok állandó képviselői megállapodásra jutottak a portugál elnökség azon javaslatáról, amely a 2021 második negyedévében érkező 10 millió adag BioNTech-Pfizer Covid19-oltóanyag elosztására vonatkozik. A megállapodás értelmében 5 ország, Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország és Szlovákia amellett, hogy lakosságarányosan részesül a 10 millió adagból, köztük további 2,85 millió adag „szolidaritási vakcinát” is elosztanak.

• Megállapodás született a portugál elnökségnek a leginkább rászoruló tagállamok támogatására vonatkozó javaslatáról (sajtóközlemény, 2021. április 1.)

Az uniós vezetők videokonferencia keretében tartottak megbeszélést a Covid19-világjárvány aktuális alakulásáról. Hangsúlyozták, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a vakcinák engedélyezését, gyártását és elosztását, valamint az oltási kampányokat.

Mivel a járványügyi helyzet továbbra is súlyos, az uniós vezetők egytértettek abban, hogy egyelőre fenn kell tartani a korlátozásokat, ideértve a nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó korlátozásokat is.

Mindazonáltal előretekintve megállapodtak abban is, hogy el kell kezdeni előkészíteni a korlátozások fokozatos feloldására vonatkozó közös megközelítést annak érdekében, hogy amint lehetővé válik a jelenlegi intézkedések enyhítése, koordinált módon kerüljön sor az ezt célzó erőfeszítések megvalósítására. Sürgős előrelépést szorgalmaztak az interoperábilis digitális Covid19-igazolványokkal kapcsolatos, a Bizottság javaslatára támaszkodó jogalkotási és technikai munkában.

A vezetők megerősítették elkötelezettségüket a nemzetközi szolidaritás és a Covid19-oltóanyagokhoz való egyetemes hozzáférésre irányuló globális törekvések iránt is. Abban is egyetértettek, hogy tovább kell haladni az uniós oltóanyag-megosztási mechanizmus létrehozását célzó munkában azzal a céllal, hogy ki lehessen egészíteni és támogatni lehessen a COVAX-eszközt az oltóanyagoknak a világ többi részén lévő partnerek közötti elosztásában.

• Az Európai Tanács tagjainak videokonferenciája, 2021. március 25.

Az EU feltételes forgalombahozatali engedélyt adott a Janssen (Johnson & Johnson) által kifejlesztett Covid19-vakcina számára, így az uniós országok már négy engedélyezett oltóanyagot használhatnak. Az engedélyezés azt követően vált lehetővé, hogy az Európai Gyógyszerügynökség a vakcinával kapcsolatos alapos biztonsági, hatékonysági és minőségi értékelés alapján kedvező tudományos ajánlást adott.

A Janssen vírusvektor-vakcinája az első olyan Covid19-vakcina, amelyből egyetlen adag is elegendő.

• Az EMA javasolja a Janssen Covid19-vakcinájának uniós engedélyezését (az EMA sajtóközleménye, 2021. március 11.)

Az uniós vezetők megbeszélést tartottak a Covid19-világjárvány aktuális alakulásáról és az egészségügyi veszélyekre való felkészültségről. Hangsúlyozták, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a vakcinák engedélyezését, gyártását és elosztását, valamint az oltási kampányokat.

Az új variánsokra tekintettel az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy a nem alapvetően szükséges utazásokat egyelőre korlátozni kell.

A vezetők szorgalmazták az oltási bizonyítványokkal kapcsolatos közös megközelítés terén végzett munka folytatását. Erre a kérdésre még vissza fognak térni.

Ezenkívül felkérték a Bizottságot, hogy az EU egészségügyi veszélyekkel szembeni rezilienciájának erősítése érdekében 2021. júniusig nyújtson be jelentést a világjárványból eddig levont tanulságokról.

A vezetők továbbá újólag megerősítették a harmadik országokkal vállalt szolidaritásukat, és megbeszélést tartottak arról, hogy miként lehetne megerősíteni a globális egészségügyi együttműködést, ami elengedhetetlen a jelenlegi és a jövőbeli egészségügyi fenyegetések kezeléséhez. Ezzel összefüggésben meg kívánják erősíteni az Egészségügyi Világszervezetet, és céljuk, hogy a világszervezet keretében kidolgozzanak egy a világjárványokról szóló nemzetközi szerződést.

• Az Európai Tanács tagjainak videokonferenciája, 2021. február 25–26.

A Tanács két ideiglenes szabálycsomagot fogadott el, hogy támogassa a közlekedési ágazatot, amelyet továbbra is súlyosan érint a világjárvány.

A repülőtéri résidőhasználati követelmények alóli mentesség védelmet nyújt a légitársaságok számára, és megelőzi azokat a környezeti károkat, amelyeket az üres járatok pusztán arra irányuló üzemeltetése okozna, hogy a résidőket a következő évre is megtarthassák. Az új szabályok időben hatályba lépnek majd a 2021. évi nyári szezon kezdetére, és a 2020 nyarán és 2020–2021 telén alkalmazandó teljes résidő-felhasználási mentességet követően kerülnek bevezetésre.

A vezetői engedélyek, műszaki vizsgálatok és egyéb különleges bizonyítványok és engedélyek érvényességének ideiglenes meghosszabbítására vonatkozó lehetőség kiterjesztése segíteni fogja azokat a fuvarozókat és polgárokat, akik a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások miatt nem tudnak eleget tenni bizonyos adminisztratív követelményeknek. Az engedélyek meghosszabbítására vonatkozó első szabálycsomagot 2020 májusában fogadták el.

• A Covid19-járványhoz kapcsolódó közlekedési intézkedések: a Tanács résidőket és engedélyeket érintő jóváhagyásai (sajtóközlemény, 2021. február 15.)

A Tanács 2021. február 11-én elfogadta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletet. A 672,5 milliárd EUR értékű eszköz – a Next Generation EU helyreállítási eszköz központi eleme – segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy kezelni tudják a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz emellett a zöld és digitális átállás támogatását is hivatott biztosítani, lehetővé téve, hogy az uniós országok gazdaságai fenntarthatóbbá és reziliensebbé váljanak.

Ahhoz, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatáshoz jussanak, az uniós országoknak terveikben ki kell dolgozniuk egy koherens projekt-, reform- és beruházási csomagot, amely hat szakpolitikai területet ölel fel:

• zöld átállás
• digitális transzformáció
• intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és munkahelyteremtés
• társadalmi és területi kohézió
• egészségügy és reziliencia
• a következő generációra – többek között az oktatásra és a készségekre – vonatkozó szakpolitikák

Az uniós országoknak – főszabályként – 2021. április 30-ig kell benyújtaniuk nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, amelyekben meghatározzák a 2026-ig tartó időszakra szóló reform- és beruházási menetrendjüket. A rendelet várhatóan 2021. február 19-én, az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba.

• Uniós helyreállítási csomag: a Tanács elfogadta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet (sajtóközlemény, 2021. február 11.)

A tagállamok állandó képviselői megbízták az elnökséget, hogy kezdjen tárgyalásokat a közlekedési ágazatot illetően hozott ideiglenes intézkedések megújításáról. Ezek az intézkedések arra hivatottak, hogy segítséget nyújtsanak azoknak a polgároknak és fuvarozóknak, akik a Covid19-járvány nyomán hozott tagállami intézkedések miatt nem tudnak megfelelni bizonyos adminisztratív követelményeknek. A javaslat célja lehetővé tenni, hogy a 2020 májusában elfogadott hasonló szabályok szerint ezután is meg lehessen hosszabbítani ideiglenesen a közúti és vasúti közlekedésben, a belvízi hajózásban és a tengerbiztonság területén alkalmazott egyes bizonyítványok és engedélyek érvényességi idejét.

A javaslat a 2020. szeptember 1. és 2021. június 30. között lejáró bizonyítványok és engedélyek érvényességi idejének 10 hónapos meghosszabbítására irányul.

• Intézkedések a közlekedési ágazatban a Covid19-járvány nyomán: a Coreper megbízást adott az engedélyek tekintetében átmeneti rugalmasságot biztosító intézkedések meghosszabbítására (sajtóközlemény, 2021. február 3.)

A Tanács aktualizálta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásairól és e korlátozások esetleges feloldásáról szóló ajánlását.

Az új szabályok további kritériumokat vezetnek be annak meghatározása céljára, hogy mely országok esetében indokolt megszüntetni a nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó korlátozásokat; ilyen új kritérium például a pozitív Covid19-tesztek aránya és az aggodalomra okot adó vírusvariánsok jelenléte. Egyes utazással kapcsolatos előírások alól mentességet kell biztosítani a szállítást végzők és a határ menti ingázók számára.

A Tanács az ajánlást eredetileg 2020. június 30-án fogadta el.

• A Tanács aktualizálta a harmadik országokból az EU-ba irányuló utazásokra vonatkozó korlátozásokról szóló ajánlást (sajtóközlemény, 2021. február 2.)

A Tanács naprakész ajánlást fogadott el a Covid19-világjárványra való reagálás keretében hozott, az utazást érintő uniós intézkedésekre vonatkozó koordinált megközelítésről. Az aktualizált intézkedéseknek köszönhetően koordináltan lehet reagálni a fertőzések számának növekedésére és azokra a kockázatokra, amelyekkel a vírus új, fertőzőbb variánsainak megjelenése jár az Unión belül és kívül egyaránt.

A frissített ajánlás értelmében bővülnének az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ hetente közzétett térképén alkalmazott besorolási kategóriák: az eddigi zöld, narancssárga, piros és szürke mellett ezentúl a sötétpiros színkód is megjelenne.

Az EU feltételes forgalombahozatali engedélyt adott az AstraZeneca által kifejlesztett Covid19-vakcina számára, így az uniós országok már három engedélyezett oltóanyagot használhatnak. Az engedélyezés azt követően vált lehetővé, hogy az Európai Gyógyszerügynökség a vakcinával kapcsolatos alapos biztonsági, hatékonysági és minőségi értékelés alapján kedvező tudományos ajánlást adott.

• Az EMA javasolja az AstraZeneca Covid19-vakcinájának uniós engedélyezését (az EMA sajtóközleménye, 2021. január 29.)

A Tanács az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásának fokozatos feloldásáról szóló ajánlás alapján felülvizsgálta és ismét aktualizálta azon harmadik országok jegyzékét, amelyek esetében fel kell oldani az utazási korlátozásokat. A tanácsi ajánlásban foglaltaknak megfelelően a Tanács továbbra is rendszeresen felülvizsgálja és adott esetben frissíti majd ezt a jegyzéket.

• A Tanács frissítette azon országok jegyzékét, amelyek esetében a tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk az utazási korlátozásokat (sajtóközlemény, 2021. január 28.)

A tagállamok állandó képviselői tárgyalási megbízásról állapodtak meg arra vonatkozóan, hogy a légitársaságok 2021 nyarán mentességet élvezzenek a repülőtéri résidők használatára vonatkozó követelmények alól, és egyúttal az ágazat újraindítására és a verseny ösztönzésére hivatott első intézkedéseket illetően is. Az új szabályok biztosítják majd a különböző forgatókönyvekhez való alkalmazkodáshoz szükséges rugalmasságot is, és a 2022. nyári menetrendi időszakig lehetővé teszik intézkedések meghozatalát.

A repülőtéri résidőkre vonatkozó általános uniós követelmények értelmében a légitársaságok csak akkor tarthatják meg a következő évben is a részükre kiosztott fel- és leszállási résidőket, ha azoknak legalább 80%-át felhasználják. A tanácsi szöveg értelmében a légitársaságok visszaszolgáltathatják résidősorozataik 50%-át, ugyanakkor kötelesek felhasználni a fennmaradó résidők 50%-át.

• Covid19: résidő-felhasználási könnyítés a légitársaságok segítése és a fantomjáratok elkerülése érdekében – a Tanács tárgyalási megbízást fogadott el (sajtóközlemény, 2021. január 27.)

Az uniós állam-, illetve kormányfők 2021. január 21-én videokonferencia keretében tárgyaltak a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos válaszintézkedések koordinálásáról.

A vezetők kijelentették, hogy szándékukban áll felgyorsítani az oltási folyamatot, és hangsúlyozták, hogy a vállalatoknak be kell tartaniuk a szállítással kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket.

A videokonferencia során a vezetők ezenkívül megosztották egymással az országaikban bevált gyakorlatokat, továbbá véleménycserét folytattak a tesztelésről, az oltásról és az új vírusvariánsok felderítéséről.

• Az Európai Tanács tagjainak videokonferenciája, 2021. január 21.

Az EU feltételes forgalombahozatali engedélyt adott a Moderna által kifejlesztett Covid19-vakcina számára, így az uniós országok már két engedélyezett oltóanyagot használhatnak. Az engedély kiadása az Európai Gyógyszerügynökség által végzett alapos biztonsági, hatékonysági és minőségi értékelést követően kiadott pozitív tudományos ajánlás alapján vált lehetővé.

• Az EMA a Moderna Covid19-vakcinájának EU-n belüli engedélyezését javasolja (Európai Gyógyszerügynökség, sajtóközlemény, 2021. január 6.)

The German presidency of the Council and the European Parliament's negotiators reached a provisional agreement on the Recovery and Resilience Facility. 

With a financial envelope of €672.5 billion, the facility is the centrepiece of the Next Generation EU recovery instrument. It will support public investments and reforms in member states, helping them to address the economic and social impact of the COVID-19 pandemic, as well as the challenges posed by the green and digital transitions. At least 37% of each plan’s allocation has to support the green transition and at least 20% the digital transformation.

The provisional agreement will now be submitted to the Council and the Parliament for endorsement.

• Recovery and Resilience Facility: Council presidency and Parliament reach provisional agreement (press release, 18 December 2020)

A Tanács jóváhagyta a jelenlegi világjárvány tanulságairól szóló következtetéseket, négy fontos szempont alá sorolva e tanulságokat:

• Az uniós válságkezelés javítása
• A gyógyszerellátás biztosítása
• Az egészségügyi adatokhoz való hozzáférésnek és azok megosztásának a javítása
• Az EU szerepének erősítése a globális egészségügy területén

• A Covid19 egészségügyi tanulságai: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá (sajtóközlemény, 2020. december 18.)

Miután az Európai Parlament 2020. december 16-án jelezte egyetértését, a Tanács elfogadta az EU 2020–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretét (MFF) megállapító rendeletet.

A rendelet 2018-as árakon számítva 1 074,3 milliárd EUR összegű hosszú távú költségvetést irányoz elő az EU27-ek számára, mely összeg az Európai Fejlesztési Alap integrálásával együtt értendő. Ez a keret – a 750 milliárd EUR keretösszegű Next Generation EU helyreállítási eszközzel együttesen – minden eddigit meghaladó mértékű, 1,8 billió EUR támogatás nyújtását teszi lehetővé az EU számára az elkövetkező évek folyamán. A támogatások egyrészt a Covid19-világjárványból való kilábalást, másrészt a különböző szakpolitikai területek, köztük az egészségügy kiemelt hosszú távú uniós célkitűzéseinek megvalósítását célozzák.

Az 5,1 milliárd EUR összegű teljes költségvetésből gazdálkodó „Az EU az egészségügyért” elnevezésű új megerősített program – a Covid19-világjárvány során levont tanulságokra építve – szilárd alapot fog biztosítani az egészségügy területére irányuló tevékenységekhez.

• Elfogadta az EU a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet (sajtóközlemény, 2020. december 17.)

A Tanács az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásának fokozatos feloldásáról szóló ajánlás alapján felülvizsgálta és ismét aktualizálta azon harmadik országok jegyzékét, amelyek esetében fel kell oldani az utazási korlátozásokat. A tanácsi ajánlásban foglaltaknak megfelelően a Tanács továbbra is rendszeresen felülvizsgálja és adott esetben frissíti majd ezt a listát.

• A Tanács frissítette azon országok jegyzékét, amelyek esetében a tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk az utazási korlátozásokat (sajtóközlemény, 2020. december 17.)

A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben a hibrid fenyegetések – többek között a dezinformáció – elleni uniós szintű válaszlépések további bővítésére és a reziliencia megerősítésére szólított fel. A Tanács megállapította, hogy az új technológiák és a válságok – így a jelenleg zajló világjárvány is – alkalmat kínálnak az ellenséges szereplőknek arra, hogy kiterjesszék a beavatkozást célzó tevékenységeiket, ezzel tetézve a tagállamok és az uniós intézmények előtt álló kihívásokat, túlmutatva magán a válságon.

A Tanács elismerte, hogy a Covid19-világjárvány kiszolgáltatottabbá teszi az Uniót és tagállamait a hibrid fenyegetésekkel szemben. E fenyegetések közé tartozik a dezinformáció intenzívebb terjedése és a manipulatív befolyásolás. Az ilyen fenyegetések – különösen a rossz szándékú kibertevékenységek, a dezinformáció és a gazdaság biztonságának veszélyeztetése – jól működő együttműködést és koordinációt feltételező átfogó megközelítést igényelnek.

• A Tanács a reziliencia megerősítésére és a Covid19-világjárvány összefüggésében felmerülő hibrid fenyegetések, többek között a dezinformáció elleni küzdelemre szólított fel (sajtóközlemény, 2020. december 15.)

A brüsszeli európai csúcstalálkozón az uniós vezetők figyelmeztettek arra, hogy a Covid19-világjárvánnyal szembeni küzdelem nem laposodhat el. „Európában a járványügyi helyzet továbbra is aggasztó, annak ellenére, hogy a komoly erőfeszítések, amelyekből mindenki kiveszi a részét, kezdik meghozni gyümölcsüket” – állapították meg az ülés résztvevői. Leszögezték: az újabb fertőzési hullámokat csak az erőfeszítések fenntartásával lehet megelőzni.

A vezetők megállapodtak arról is, hogy megerősítik az uniós szintű koordinációt, különösen a tesztelési stratégiák és a korlátozások fokozatos megszüntetése tekintetében.

Figyelemmel arra, hogy az EU-ban jelenleg zajlik az első oltóanyagok engedélyezésének folyamata, a vezetők hangsúlyozták: fontos előkészületeket tenni annak érdekében, hogy időben be lehessen vezetni és el lehessen osztani a vakcinákat.

„Az oltást közjószágként kell kezelni”, jelentették ki következtetéseikben a vezetők, és ismételten rámutattak: elkötelezettek az iránt, hogy világszerte minden országban biztosítva legyen a vakcinákhoz való megfizethető és méltányos hozzáférés, többek között a COVAX-eszköz révén.

• Európai Tanács, 2020. december 10–11.

A tagállamok közlekedési minisztereinek nem hivatalos videokonferenciáján a Bizottság naprakész tájékoztatást nyújtott a légi utasok közegészségügyi-járványügyi utaslokalizáló űrlapjainak cseréjére szolgáló platformról. Ez a platform segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy a Covid19-világjárvány kapcsán elvégezzék az érkező utasok kockázatértékelését, és felkutassák a fertőzöttekkel érintkezett személyeket. A Bizottság sürgette a tagállamokat, hogy vegyenek részt a Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége által irányított kísérleti projektben. A Bizottság emellett beszámolt a minisztereknek azokról a problémákról, amelyek a hajón dolgozók szolgálatot követő személyzetváltását illetően merültek fel a hajózási ágazatban a Covid19-világjárvány nyomán.

Az elnökség tájékoztatta a minisztereket arról, hogy a Covid19-válság milyen következményekkel jár a légi utasok jogaira nézve.

• A közlekedési miniszterek videokonferenciája, 2020. december 8.

Az EU új szabályokat fogadott el a Covid19-vakcinákhoz és tesztkészletekhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében. Ezekkel lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mentesítsék a kórházakat és az orvosokat az oltóanyagokra, tesztkészletekre és az ezekhez szorosan kapcsolódó szolgáltatásokra kivetett héa megfizetése alól. A szabályok csak a Bizottság, illetve a tagállamok által engedélyezett Covid19-oltóanyagokra és azokra a Covid19-tesztkészletekre vonatkoznak, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabályoknak. Az ideiglenes szabályok 2022. december 31-ig maradnak érvényben.

• A Tanács jóváhagyta a Covid19-oltóanyagokra és -tesztkészletekre vonatkozó ideiglenes héamentességet (sajtóközlemény, 2020. december 7.)

Virtuális vezetői találkozójukon Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Scott Morrison, Ausztrália miniszterelnöke hangsúlyozták azon elhatározásukat, hogy együttműködnek a Covid19-világjárvány elleni küzdelemben, és hatékony intézkedéseket hoznak az egészség védelme, valamint a gazdaságok innovatívabbá, fenntarthatóbbá, inkluzívabbá és reziliensebbé tétele érdekében.

A vezetők megerősítették: elkötelezetten gondoskodnak arról, hogy egyetemes és méltányos módon mielőbb hozzá lehessen jutni a Covid19 elleni biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokhoz, valamint diagnosztikai és terápiás eljárásokhoz. Kiemelték annak fontosságát, hogy a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférés érdekében létesült keret (ACT akcelerátor) és a Covid19 elleni oltóanyag kifejlesztésére irányuló, e kerethez tartozó eszköz (COVAX) részére továbbra is nemzetközi támogatást kell nyújtani. Megállapodtak továbbá abban, hogy megerősítik a kétoldalú kutatási és innovációs együttműködést, a világjárvány elleni küzdelem érdekében pedig megosztják a kutatási adatokat.

A vezetők üdvözölték a november 21–22-i G20-csúcstalálkozó eredményeit. Az EU és Ausztrália fokozza az együttműködést a világjárványt követő társadalmi-gazdasági helyreállítás terén, és végrehajtja a G20-ak cselekvési tervét. Ezenkívül továbbra is együtt fog működni az Egészségügyi Világszervezet, valamint az egészségügyi szükséghelyzetekre való globális felkészültség és reagálás megerősítése érdekében.

• EU–Ausztrália vezetői találkozó videokonferencia keretében, 2020. november 26.

A Szaúd-Arábia által szervezett virtuális csúcstalálkozón a G20-ak megvitatták, miként tudnak közösen fellépni a Covid19-világjárvánnyal szemben, finanszírozni az oltóanyagok kifejlesztését és alkalmazását, valamint továbbra is támogatni a világjárvány következtében nehézségekkel küzdő polgárokat és vállalkozásokat.

A csúcstalálkozón az Európai Uniót Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke képviselte. Felszólították a G20-csoportot, hogy még 2020 vége előtt szabadítsanak fel 4,5 milliárd USD-t, amelyre sürgős szükség van a Covid19 elleni küzdelem eszközeinek tömeges beszerzése és leszállítása céljából. Charles Michel elnök egy olyan kezdeményezésre is javaslatot tett, amellyel biztosítható lenne, hogy megfelelőbb legyen a jövőbeli világjárványokra adott globális válasz.

Egy világjárványokkal kapcsolatos nemzetközi szerződés segítségével gyorsabb és koordináltabb választ adhatunk, ha ismét pandémia tör ki. A szerződésről szóló tárgyalásokban minden ENSZ-szervezetnek és -intézménynek részt kell vennie, elsősorban természetesen a WHO-nak, hisz továbbra is a WHO-nak kell központi szerepet játszania az egészségügyi szükséghelyzetek elleni küzdelem globális koordinálásában.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

A Covid19 elleni fellépés során a legveszélyeztetettebb országok támogatása érdekében a G20-ak vezetői vállalták, hogy a G20-ak adósságszolgálat-felfüggesztési kezdeményezése alapján az erre jogosult országok számára lehetővé teszik, hogy 2021 júniusáig felfüggesszék a hivatalos bilaterális adósságszolgálat címén teljesítendő kifizetéseket, továbbá jóváhagyták a Párizsi Klub által már korábban megerősített, az adósságszolgálat-felfüggesztési kezdeményezésen túlmutató adósságkezelés közös keretét.

• A G20-csoport rijádi nyilatkozata
• G20-csúcstalálkozó, 2020. november 21–22.

Az uniós vezetők videokonferencia keretében megállapodtak arról, hogy tovább erősítik a Covid19-világjárvány miatt bevezetett intézkedések koordinációját. Megbeszélésük középpontjában mindenekelőtt a tesztek kölcsönös elismerése, az oltóanyagok alkalmazása, valamint a korlátozások feloldásával kapcsolatos közös megközelítés állt.

Az uniós vezetők megbeszélést folytattak a PCR-teszteket kiegészítő antigén gyorstesztek alkalmazásával kapcsolatos közös uniós megközelítés kialakításának módjáról. Kiemelték, hogy törekedni kell a tesztek és a teszteredmények kölcsönös elismerésére. Megvitatták emellett a nemzeti tesztelési stratégiákat, és megosztották egymással a legjobb gyakorlatokat.

A vezetők egyetértettek továbbá abban, hogy fel kell gyorsítani a nemzeti oltási tervek kidolgozását annak biztosítása érdekében, hogy az oltóanyagok az engedélyezésüket követően minden uniós polgár számára elérhetők és megfizethetők legyenek.

A korlátozások feloldásával kapcsolatban az EU állam-, illetve kormányfői kiemelték, hogy ezt fokozatosan kell megtenni, mivel fennáll a vírus újbóli előretörésének kockázata.

A Covid19-világjárvány borzalmasan sok emberi áldozatot követel. Minden szám és statisztika családtagokat és barátokat takar, ezt soha ne felejtsük el.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

Az uniós vezetők az Európai Tanács 2020. decemberi ülésén tovább foglalkoznak majd a Covid19-világjárvány miatt szükséges koordináció kérdésével.

• Az Európai Tanács tagjainak videokonferenciája, 2020. november 19.

Az uniós vezetők által a 2020. november 19-i videokonferenciájukon a Covid19-járványra adott uniós válaszintézkedésekről folytatandó megbeszélések előkészítéseképpen a német elnökség 2020. november 12-én jelentést tett közzé a Covid19-világjárványra válaszul kialakított uniós koordináció aktuális helyzetéről. A jelentés az alábbi területekre vonatkozóan ismerteti a jelenleg zajló munkát:

• tesztelési stratégiák és az antigén gyorstesztek alkalmazása
• a tesztek kölcsönös elismerése
• határokon átnyúló kontaktkövetés
• karanténszabályok
• a Covid19-oltóanyagok fejlesztése, gyártása és alkalmazása

• Jelentés a Covid19-világjárványra válaszul kialakított uniós koordináció aktuális helyzetéről (a Tanács német elnöksége, 2020. november 12.)

A Tanács politikai megállapodásra jutott az Európai Parlament tárgyalóival a következő többéves pénzügyi keretről, vagyis az EU hosszú távú költségvetéséről. A megállapodás kiegészíti az uniós vezetők által júliusban elfogadott 1 824,3 milliárd EUR összegű pénzügyi csomagot, amely magában foglalja egyrészt a következő – 1 074,3 milliárd EUR összegű – többéves pénzügyi keretet, másrészt a Next Generation EU elnevezésű, (2018-as árakon) 750 milliárd EUR értékű ideiglenes helyreállítási eszközt.

Ami a helyreállítási tervet illeti, a Parlamenttel egyeztetett csomag értelmében a költségvetési hatóság nagyobb szerephez jut a Next Generation EU kapcsán keletkező bevételek felügyeletében.

A megállapodást a következő többéves pénzügyi keret és a helyreállítási csomag többi elemével együtt jóváhagyás céljából benyújtják a tagállamoknak.

• A következő többéves pénzügyi keret és a helyreállítási csomag: a Tanács elnöksége politikai megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel (sajtóközlemény, 2020. november 10.)

Az eurócsoport megbeszélést folytatott a Covid19 vírus terjedésének 2020. őszi felgyorsulására tekintettel várható gazdasági kilátásokról, majd nyilatkozatot fogadott el.

A miniszterek nyilatkozatukban áttekintették az eddig elfogadott intézkedéseket, különös tekintettel a munkavállalók, a vállalkozások és a tagállamok számára szóló, 2020 áprilisában elfogadott három biztonsági háló végrehajtására. Emellett megerősítették elkötelezettségüket az iránt, hogy folytatják a Next Generation EU helyreállítási tervvel kapcsolatos közös munkát.

• Az eurócsoport nyilatkozata a Covid-19-cel kapcsolatos fejleményekről (sajtóközlemény, 2020. november 3.)
• Paschal Donohoe nyilatkozata az eurócsoport 2020. november 3-i videokonferenciáját követően

Az uniós vezetők videokonferencia keretében megvitatták, hogy meg kell erősíteni a Covid19-világjárvány elleni küzdelemre irányuló kollektív erőfeszítéseket. Ennek keretében a tesztelési és kontaktkutatási politikákra, valamint az oltóanyagokkal kapcsolatos kérdésekre összpontosítottak.

A vezetők egyetértettek abban, hogy a tesztelés és a kontaktkutatás kulcsfontosságú a vírus terjedésének korlátozása szempontjából, és segíteni fog abban, hogy a helyzetet jobban ellenőrzés alatt tartsuk. A résztvevők véleményt cseréltek arról, hogy miként lehet előmozdítani a gyorstesztek kölcsönös elismerésére, széles körű alkalmazására és használatára vonatkozó közös megközelítést. A vezetők a Bizottság által 2020. október 28-án a tesztelési stratégiákra vonatkozóan előterjesztett ajánlás alapján fognak dolgozni.

A kontaktkutatást illetően az uniós vezetők megvitatták a Bizottság által a mobilalkalmazások közötti interoperabilitásról előterjesztett kezdeményezést és a közös közegészségügyi utasazonosító űrlappal kapcsolatos munkát, amely szintén elősegítené a kontaktkutatást. Megvitatták továbbá a karantén időtartamának harmonizálásával kapcsolatos lehetőségeket.

Az oltóanyagokat illetően a vezetők négy fő területet emeltek ki az együttműködés továbbfejlesztése szempontjából:

• méltányos elosztás a tagállamok között
• a kiemelt csoportok meghatározásának kritériumai
• logisztikai kihívások és szűk keresztmetszetek
• az oltóanyagokkal kapcsolatos kommunikáció

• Az Európai Tanács tagjainak videokonferenciája, 2020. október 29.

Az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásának fokozatos feloldásáról szóló ajánlás szerinti felülvizsgálatot követően a Tanács ismét naprakésszé tette azon harmadik országok jegyzékét, amelyek esetében fel kell oldani az utazási korlátozásokat. A tanácsi ajánlásban foglaltaknak megfelelően ezt a listát továbbra is rendszeresen felülvizsgálják, és adott esetben frissítik majd.

• A Tanács frissítette azon országok jegyzékét, amelyek esetében a tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk az utazási korlátozásokat (sajtóközlemény, 2020. október 22.)

Az uniós tagállamok állandó képviselői egyhangúlag megállapodtak az EU az egészségügyért (2021–2027) programra vonatkozó tanácsi álláspontról. A program erőteljes reagálást jelent a Covid19-világjárványra, miközben nem veszíti szem elől az EU hosszú távú egészségügyi fellépéseit sem.

A program az EU 2021–2027-es időszakra szóló, hosszú távú költségvetésére vonatkozó javaslat részét képezi. A Tanácsban létrejött megállapodás alapján megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel.

• Az EU az egészségügyért program: a Tanács elfogadta tárgyalási álláspontját (sajtóközlemény, 2020. október 21.)

Az Európai Tanács értékelte az aktuális járványügyi helyzetet, amely példa nélküli, és nagyon súlyos aggodalomra ad okot. A vezetők üdvözölték a Covid19-járvánnyal kapcsolatos uniós szintű koordináció terén elért eredményeket, és megállapodtak a koordináció folytatásában, különösen az alábbiakat illetően:

• karanténszabályok
• a határokon átnyúló kontaktkövetés
• tesztelési stratégiák
• a tesztelési módszerek közös értékelése
• az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozása

Az uniós vezetők megvitatták továbbá a Covid19-oltóanyagok EU-ban való kifejlesztéséhez és elosztásához szükséges következő lépéseket, valamint további globális együttműködést szorgalmaztak.

A példa nélküli aktuális helyzetben fokoznunk kell a tagállamok közötti koordinációt és együttműködést, különösen a tesztelést, a kontaktkövetést, a karanténintézkedéseket és az oltóanyagokat illetően.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

• Európai Tanács, 2020. október 15–16.

A Tanács ajánlást fogadott el a Covid19-világjárványra válaszul hozott utazási intézkedések közös kritériumainak és közös keretének meghatározásáról. A Tanács az ajánlással segíteni kívánja a tagállamokat az egyes régiókban kialakult járványügyi helyzet alapján történő döntéshozatalban.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hetente közös színkódolt térképet készít régiónkénti bontásban a tagállamok által szolgáltatott, a következő kritériumokra vonatkozó adatok alapján:

• az előző 14 nap Covid19-eseteinek száma 100 000 főre vetítve
• az előző héten elvégzett Covid19-tesztek száma 100 000 főre vetítve (tesztelési arány)
• az előző héten elvégzett összes tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya (a pozitív teszteredmények aránya)

A tagállamok abban is megállapodtak, hogy legalább 24 órával az intézkedések hatálybalépése előtt egyértelmű, átfogó és időszerű tájékoztatást nyújtanak a nyilvánosságnak az új intézkedésekről, illetve követelményekről.

• Covid19-járvány: a Tanács ajánlást fogadott el a szabad mozgást érintő intézkedések összehangolásáról (sajtóközlemény, 2020. október 13.)

A Tanács rendkívüli intézkedéseket fogadott el, hogy segítse a vasúti ágazatot a koronavírus-világjárvány következtében kialakult nehéz helyzetben. Az intézkedések lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy mentességet kínáljanak a vasúti társaságok számára bizonyos infrastruktúra-használati díjak megfizetése alól, egyúttal pedig biztosítják a pályahálózat-működtetők időben történő kártalanítását is.

A vasúti infrastruktúra használatáért fizetendő díjakra jelenleg irányadó szabályoktól való ideiglenes eltérés visszamenőleges hatállyal alkalmazandó a 2020. március 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra, és szükség esetén meghosszabbítható.

• Covid19: a Tanács a vasúti közlekedést érintő intézkedéseket fogadott el (2020. október 2., sajtóközlemény)

Az Európai Tanács mélyreható megbeszélést folytatott a Covid19-világjárvány kezeléséről. Felszólította a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fokozzák az átfogó koordinációs erőfeszítéseket, valamint az oltóanyag uniós szintű kifejlesztésére és terjesztésére irányuló munkát. Erre a kérdésre az Európai Tanács rendszeresen vissza fog térni..

• Európai Tanács, 2020. október 1–2.

A Tanács 87,4 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást hagyott jóvá 16 tagállam számára a SURE-ból nyújtandó uniós hitelek formájában. A SURE egy ideiglenes uniós eszköz, amely arra hivatott, hogy a Covid19-válság idején mérsékelje a munkanélküliségi kockázatokat.

A támogatás segíteni fogja az érintett tagállamokat azoknak a közkiadásoknak a finanszírozásában, amelyek 2020. február 1-je óta merültek fel a csökkentett munkaidős nemzeti foglalkoztatási rendszerek és hasonló intézkedések alkalmazása következtében.

A SURE keretében nyújtott pénzügyi támogatás az alábbiak szerint oszlik meg a tagállamok között:

• Belgium: 7,8 milliárd EUR
• Bulgária: 511 millió EUR
• Horvátország: 1 milliárd EUR
• Ciprus: 479 millió EUR
• Cseh Köztársaság: 2 milliárd EUR
• Görögország: 2,7 milliárd EUR
• Olaszország: 27,4 milliárd EUR
• Lettország: 193 millió EUR
• Litvánia: 602 millió EUR
• Málta: 244 millió EUR
• Lengyelország: 11,2 milliárd EUR
• Portugália: 5,9 milliárd EUR
• Románia: 4,1 milliárd EUR
• Szlovákia: 631 millió EUR
• Szlovénia: 1,1 milliárd EUR
• Spanyolország: 21,3 milliárd EUR

• Covid19-járvány: a Tanács 87,4 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást hagyott jóvá a tagállamok számára a SURE keretében (sajtóközlemény, 2020. szeptember 25.)
• Covid19: a negatív gazdasági következményekre adott uniós válasz (háttér-információk)

A Tanács megállapodott arról, hogy a Covid19-válság hatásainak kezelése érdekében 6,2 milliárd euróval növeli az EU 2020. évi költségvetését.

A felülvizsgált költségvetés növeli a kifizetéseket a következők tekintetében:

• a Covid19 elleni vakcina kifejlesztése és alkalmazása: az Európai Bizottság vakcinaadagok előrendelésére fogja fordítani ezt a pénzt (1,09 milliárd EUR)
• a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezések (CRII és CRII+): pénzátcsoportosítás az uniós költségvetésen belül a Covid19-válság kezelésére (5,1 milliárd EUR)

• Covid19: a Tanács jóváhagyta a 2020. évi költségvetés 6,2 milliárd eurós növelését (sajtóközlemény, 2020. szeptember 11.)
• Covid19: a negatív gazdasági következményekre adott uniós válasz (háttér-információk)
• A 2020. évi uniós költségvetés (háttér-információk)

Az állandó képviselők egy olyan javaslatra vonatkozó tárgyalási megbízásról állapodtak meg, amelynek célja lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy segítséget nyújtsanak a vasúti ágazatnak, mégpedig azáltal, hogy mentességet kínálnak a vasúttársaságok számára bizonyos infrastruktúra-használati díjak megfizetése alól, de egyúttal a pályahálózat-működtetők időben történő kompenzálását is biztosítják. Elfogadásukat követően ezek az újabb ideiglenes szabályok segítenek majd enyhíteni azokat a súlyos hatásokat, amelyeket a koronavírus-járvány gyakorol a vasúti ágazatra.

• Intézkedések a közlekedési ágazatban a Covid19-járvány nyomán: a Tanács kialakította álláspontját a vasúti ágazat támogatását célzó ideiglenes intézkedésekről (sajtóközlemény, 2020. szeptember 9.)

Az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásának fokozatos feloldásáról szóló ajánlás szerinti felülvizsgálatot követően a Tanács naprakésszé tette azon országok jegyzékét, amelyek esetében fel kell oldani az utazási korlátozásokat. A tanácsi ajánlásban foglaltaknak megfelelően ezt a listát továbbra is rendszeresen felülvizsgálják, és adott esetben frissítik majd.

• Az utazási korlátozások feloldása: A Tanács felülvizsgálta a harmadik országok jegyzékét (sajtóközlemény, 2020. augusztus 7.)

Az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásának fokozatos feloldásáról szóló ajánlás szerinti felülvizsgálatot követően a Tanács felülvizsgálta azon országok jegyzékét, amelyek esetében fel kell oldani az utazási korlátozásokat. Azon harmadik országok meghatározása, amelyek tekintetében meg kell szüntetni a jelenleg fennálló utazási korlátozást, olyan kritériumok alapján történik, amelyek a járványügyi helyzettel és a járvány megfékezésére irányuló intézkedésekkel – többek között a közösségi távolságtartással –, valamint gazdasági és társadalmi megfontolásokkal kapcsolatosak.

• Utazási korlátozások: a Tanács felülvizsgálta azon országok jegyzékét, amelyek esetében a tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk az Unió külső határán alkalmazott utazási korlátozásokat (sajtóközlemény, 2020. július 30.)

A Brüsszelben személyesen találkozó uniós vezetők 750 milliárd eurós helyreállítási erőfeszítésről állapodtak meg, amelynek célja, hogy segítse az EU-t a Covid19-világjárvány okozta válság leküzdésében. A csomagból 390 milliárd EUR a tagállamok számára nyújtott vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd EUR pedig kölcsön.

A helyreállítási alap mellett az uniós vezetők megegyeztek a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetésről, amely 1 074 milliárd euróval gazdálkodik.

A járvány kitörése óta ez volt az uniós vezetők első személyes csúcstalálkozója.

Megállapodásra jutottunk a helyreállítási csomagról és az Európai Unió költségvetéséről. Természetesen nehéz tárgyalásokon vagyunk túl, egy minden európai polgár számára próbatételt jelentő időszakban. Maratoni ülésünk sikerrel zárult mind a 27 tagállam, de különösen az emberek számára. Ez egy jó megállapodás. Ez egy erős megállapodás. És ami ennél is fontosabb: Európa számára jelen pillanatban ez a megfelelő megállapodás.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

• Az Európai Tanács rendkívüli ülése, 2020. július 17–21.

A Tanács rendeletet fogadott el, amelynek célja, hogy felgyorsítsa a Covid19 elleni oltóanyag kifejlesztését és alkalmazását az EU-ban. A jogi aktus a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és zárt rendszerben történő felhasználásáról szóló uniós jogszabályok bizonyos rendelkezéseitől való ideiglenes eltérésről rendelkezik. Célja továbbá, hogy egyszerűsítse a Covid19 kezelésére vagy megelőzésére szánt, GMO-kat tartalmazó vagy azokból álló gyógyszerek forgalombahozatali engedélye iránti kérelmekre vonatkozó eljárást.

A rendelet mindaddig alkalmazandó, amíg a Covid19-et az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárványnak nyilvánítja, vagy amíg azon végrehajtási jogi aktus, amellyel a Bizottság a Covid19 okozta közegészségügyi szükséghelyzetet elismeri, alkalmazandó.

• Covid19 elleni vakcina: a Tanács intézkedéseket fogadott el az oltóanyag mielőbbi kifejlesztésének elősegítése érdekében (sajtóközlemény, 2020. július 14.)

A Tanács rendeletet fogadott el több, az európai polgári kezdeményezéshez kapcsolódó határidőnek a Covid19-világjárvány okán történő meghosszabbításáról. Az ideiglenes intézkedések 2022 végéig alkalmazandók, így a kezdeményezések szervezői számára több idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy összegyűjtsék egymillió uniós polgár aláírását és ezzel megszerezzék a kezdeményezéshez szükséges támogatást.

• A Tanács ideiglenes intézkedéseket fogadott el az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban (sajtóközlemény, 2020. július 14.)

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke előterjesztette az EU hosszú távú költségvetésére és a helyreállítási csomagra vonatkozó új javaslatát, az ún. tárgyalási keretdokumentumot. Ez a javaslat szolgál majd alapul az uniós tagállamok vezetőinek megbeszéléseihez az Európai Tanács 2020. július 17–18-i rendkívüli ülésén.

Talpra állásunk célkitűzései három szóban foglalhatók össze: konvergencia, reziliencia és átalakulás. Konkrétabban: a Covid19 okozta károk helyreállítása, gazdaságaink megreformálása, illetve társadalmaink átalakítása.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

• Charles Michel elnök előterjesztette a többéves pénzügyi keretre és a helyreállítási csomagra vonatkozó javaslatát, 2020. július 10.

A Tanács ajánlást fogadott el az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásának fokozatos feloldásáról. 2020. július 1-jétől a tagállamoknak meg kell kezdeniük a külső határokon alkalmazott utazási korlátozások feloldását az ajánlásban szereplő jegyzékben felsorolt harmadik országok lakosai esetében. A jegyzéket az ajánlásban részletezett kritériumok és feltételek alapján állítják össze. A jegyzéket kéthetente felülvizsgálják majd, és adott esetben frissítik.

• A Tanács döntött: megkezdődik az utazási korlátozások feloldása bizonyos harmadik országok lakosaira vonatkozóan (sajtóközlemény, 2020. június 30.)

A Tanács következtetéseket fogadott el arról, hogy az EU energiaágazatában milyen válaszlépéseket lehet tenni a Covid19-világjárványra. A Tanács mindenekelőtt nagyrabecsülését fejezte ki az energiaágazatban dolgozó emberek iránt, akik elkötelezett és hatékony munkájukkal biztosítják az európai energiarendszer folyamatos működését a Covid19-világjárvány alatt.

Rámutatott, hogy az energiaágazat döntő szerepet játszik az Unió gazdaságának helyreállításában, és leszögezte, hogy az európai gazdaságnak környezetbarátabbá, körforgásosabbá és digitálisabbá kell válnia, miközben világszinten is versenyképesnek kell maradnia.

A Tanács megállapította továbbá, hogy szükség van olyan kezdeményezésekre, amelyek elősegítik a megfizethető, biztonságos, versenyképes, védett és fenntartható energiarendszer létrehozása felé vezető, jól kidolgozott helyreállítási terv megvalósulását.

• A Covid19-világjárványra adandó válasz az EU energiaágazatában: a Tanács következtetéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2020. június 25.)

A Tanács 2020. június 24-én rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy rendkívüli támogatást nyújtsanak gazdáknak, illetve kis- és középvállalkozásoknak (kkv). A mezőgazdasági (kivéve a halászati) termékek és gyapot feldolgozásával és forgalmazásával, illetve az ilyen termékek fejlesztésével foglalkozó gazdák legfeljebb 7000 EUR, a kkv-k legfeljebb 50 000 EUR értékben kaphatnak segítséget.

Ezen intézkedés célja, hogy a jelenlegi vidékfejlesztési programok keretében rendelkezésre álló forrásokat fel lehessen használni a Covid19-válság által leginkább sújtott gazdák és kkv-k támogatására, és ezzel kezelni lehessen a boltok, piacok és éttermek bezárásából eredő likviditási és pénzforgalmi problémákat.

• Több támogatás a Covid19-válság által érintett uniós gazdáknak: a Tanács rendkívüli intézkedéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2020. június 24.)

Az uniós vezetők videokonferencia keretében tárgyaltak a 2021–2027-es uniós költségvetésről és a Covid19-válság kezelésére szolgáló helyreállítási tervről. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelezte, hogy július közepére személyes csúcstalálkozót szándékozik összehívni a konkrét javaslatokra összpontosító egyeztetés céljából.

• Az Európai Tanács tagjainak videokonferenciája, 2020. 06. 19.

A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben felmérte a Covid19-világjárvány hatására az oktatási és képzési rendszerekben felmerült kihívásokat. Felkérte a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az innovációra és a gyors digitális transzformációra, valamint a pedagógusok és az oktatók digitális készségeinek és kompetenciának fejlesztésére nyíló lehetőségeket.

Következtetéseiben a Tanács leszögezte, hogy biztosítani kell az inklúziót és az esélyegyenlőséget, valamint garantálni kell, hogy mindenki magas színvonalú oktatásban és képzésben részesülhessen.

• A Covid19-válságot ellensúlyozó lépések az oktatás és képzés területén: a Tanács következtetéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2020. június 17.)

Az uniós egészségügyi miniszterek kiinduló véleménycserét tartottak az Európai Bizottság azon javaslatáról, amely a 2021–2027-es időszakra vonatkozó negyedik egészségügyi programot („az EU az egészségügyért" program) létrehozó rendeletre irányul.

A miniszterek általánosságban üdvözölték „az EU az egészségügyért” elnevezésű új programot és annak céljait. A program középpontjában az egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítése és az egészségügyi ágazaton belüli innovációk előmozdítása áll, célja pedig, hogy ezzel érdemi hozzájárulást nyújtson a Covid19-járványt követő talpra álláshoz.

Az új program költségvetése várhatóan körülbelül a huszonötszöröse lesz a jelenlegi egészségügyi programénak (amely a 2014 és 2020 közötti időszakra szól, és mintegy 450 millió euróval gazdálkodik).

• Az egészségügyi miniszterek videokonferenciája, 2020. június 12.

A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben az uniós digitális stratégia végrehajtásával kapcsolatos kérdések széles körével foglalkozik. A Tanács a dokumentumban hangsúlyozza, hogy a digitális transzformáció alapvető szerepet játszik a világjárvány elleni küzdelemben és a Covid19-válságot követő helyreállításban.

A Covid19-pandémia és annak az életünkben és gazdaságainkban tapasztalható következményei rávilágítanak arra, hogy a digitalizáció mennyire fontos Unió-szerte a gazdaság és a társadalom valamennyi területén. Az új technológiák segítenek nekünk abban, hogy kapcsolatot tarthassunk egymással, hogy otthonról dolgozhassunk, valamint lehetővé teszik gyermekeink távoktatását is. Ezenkívül létfontosságúak vállalkozásaink és közszolgáltatásaink működőképessége szempontjából is. Oleg Butković, Horvátország tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztere, a Tanács elnöke

• Európa digitális jövőjének alakítása – a Tanács következtetéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2020. június 9.)

Az uniós foglalkoztatási és szociális miniszterek a helyreállítás kérdésére összpontosítottak, valamint véleménycserét folytattak arról, hogy miként lehet megerősíteni a nemzeti foglalkoztatási és szociálpolitikákat, és hogyan lehet ellenállóbbá tenni a munkaerőpiacokat a Covid19-világjárvány következményeinek felszámolása érdekében. Mindenekelőtt a következő kérdéseket vitatták meg:

• rugalmas munkafeltételek, így például távmunka, rugalmas munkaidő és innovatív ikt-technológiák
• átképzés/továbbképzés, amely lehetséges választ jelenthet a Covid19-világjárvány által a munka világában előidézett változásokra, valamint a folyamatban lévő digitális és zöld átállás szempontjából is
• a nemek közötti egyenlőség védelmének és előmozdításának kezelése a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben, mindenekelőtt a veszélyeztetett csoportok esetében

• A foglalkoztatási és szociális miniszterek videokonferenciája, 2020. június 9.

A kereskedelmi miniszterek a Covid19-világjárvány globális kereskedelemre gyakorolt negatív hatásával és a globális ellátási láncoknak a talpra állásban betöltött szerepével foglalkoztak. E tekintetben az Európai Bizottság 2020 végéig várhatóan felülvizsgálja az EU kereskedelempolitikáját annak biztosítása érdekében, hogy az hozzájáruljon a Covid19-járványt követő talpra álláshoz.

• A kereskedelmi miniszterek videokonferenciája, 2020. június 9.

Az „Európa együtt” csomag által mozgósított összeg mostanra közel 36 milliárd eurót tesz ki, beleértve az Európai Bizottság, az uniós tagállamok, az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hozzájárulásait is.

Ezeket az erőforrásokat arra fogják felhasználni, hogy támogatást nyújtsanak az EU partnerországainak a világjárvány kezeléséhez, különös tekintettel a következőkre:

• az egészségügyi rendszerek megerősítése
• a társadalmi-gazdasági helyreállítás elősegítése
• az áruáramlás biztosítása
• a kezelésekkel és oltóanyagokkal kapcsolatos kutatásba való beruházás

• A fejlesztési miniszterek videokonferenciája, 2020. június 8.

Az általános egészségügyi helyzet javulásával valamennyi tagállam a határellenőrzések fokozatos megszüntetésén és a személyek szabad mozgása tekintetében a világjárvány miatt bevezetett korlátozások teljes körű feloldásán dolgozik. A videokonferencián a tagállamok belügyminiszterei az alábbiakban állapodtak meg:

• a tagállamok többsége 2020. június 15-ig, a többi tagállam pedig várhatóan a hónap végéig megszünteti a határellenőrzéseket
• a fennmaradó korlátozások objektív, egészségügyi vonatkozású kritériumokon alapulnak, valamint megkülönböztetéstől mentesek és arányosak lesznek
• továbbra is szorosan és az Európai Bizottság vezetésével fognak koordinálni
• egységes megközelítést alkalmaznak az EU-n belüli, nem alapvető utazásokra vonatkozó korlátozások fokozatos feloldására, amelyre 2020. július 1-je előtt várhatóan nem kerül sor

• A belügyminiszterek videokonferenciája, 2020. június 5.

Második nem hivatalos videokonferenciájuk alkalmával az uniós távközlési miniszterek irányadó vitát tartottak arról, hogy a Covid19-válság utáni időszakban mik legyenek az uniós prioritások a digitális ágazattal kapcsolatban.

A vita során a minisztereket arra kérték, hogy foglaljanak állást a következő kérdésekkel kapcsolatban:

• a Covid19-válságból a digitális ágazatot illetően levont fő tanulságok
• globális szinten hogyan biztosítható az EU versenyképessége és digitális szuverenitása
• miként lehetne priorizálni a hálózati összekapcsoltságot, az adat- és a digitális technológiákat – például a mesterséges intelligenciát –, és miként lehetne fokozni az ezekre irányuló beruházásokat

• A távközlési miniszterek videokonferenciája, 2020. június 5.

Az uniós közlekedési miniszterek harmadik, nem hivatalos videokonferenciájukon megvitatták, hogy miként lehetne fenntartható módon, a digitalizációt előtérbe helyezve helyreállítani a közlekedési ágazatot a Covid19-járványt követően.

A vita során a minisztereket arra kérték, hogy foglaljanak állást a következő kérdésekkel kapcsolatban:

• Melyek azok a kezdeményezések és beruházások, amelyek leginkább szükségesek ahhoz, hogy a közlekedés környezetbarát és intelligens ágazattá váljon, és amelyek megerősíthetik az ágazat ellenállóképességét?
• Melyek a legmegfelelőbb rövid-, közép- és hosszú távú eszközök, amelyekkel elérhetők e célkitűzések?

A miniszterek ismét leszögezték, hogy a vírus terjedésének megállítását célzó intézkedések bevezetése, a korlátozó intézkedések feloldása és a gazdasági helyreállítás biztosítása terén egyaránt koordinált módon kell eljárni.

• A közlekedési miniszterek videokonferenciája, 2020. június 4.

A miniszterek véleménycserét tartottak arról, hogy mik legyenek a következő lépések a Covid19-világjárvány sportágazatra gyakorolt hatásának kezelésében. Megvitatták, hogy miként lehet segíteni az ágazat helyreállítását, illetve hogy miként lehet növelni annak ellenállóképességét a jövőben bekövetkező, előre nem látható eseményekkel szemben. A miniszterek egyetértettek abban, hogy biztonságos körülmények között minden sporttevékenységet újra kell indítani, és hangsúlyozták a sportágazat gazdasági és társadalmi jelentőségét.

• A sportminiszterek videokonferenciája, 2020. június 2.

A miniszterek véleménycserét folytattak arról, hogy miként lehetne fokozni az űrkutatási alkalmazások gazdasági, környezeti és társadalmi előnyeit. A miniszterek ezenkívül megvitatták, hogy az űradatok, -szolgáltatások és -technológiák hogyan járulhatnak hozzá az EU fenntartható fejlődéséhez, valamint a Covid19-válságból való kilábaláshoz.

• Az űrpolitikáért felelős miniszterek videokonferenciája, 2020. május 29.

A miniszterek véleménycserét folytattak arról, hogy milyen szerep jut a kutatásnak és az innovációnak abban, hogy megerősítsük a társadalmak rezilienciáját a Covid19-világjárványhoz hasonló válságokkal szemben.

A Covid19-válságból levont tanulságok között a miniszterek széles körben hangsúlyozták, hogy fokozni kell a kutatási tevékenységek koordinációját, valamint felhívták a figyelmet az adatok és az ismeretek megosztásának fontosságára.

• A kutatási miniszterek videokonferenciája, 2020. május 29.

Az Európai Bizottság 2020. május 27-én előterjesztette a Helyreállítási Alapra és az EU hosszú távú költségvetésére, azaz a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatát.

Az Európai Tanács elnöke nyilatkozatot adott ki arról, hogy az Európai Tanács következő, június 19-re tervezett ülése előtt konzultálni fog a tagállamokkal. A Tanács ezzel párhuzamosan elemzi és értékeli majd a javaslatot.

Az Európai Tanács 2020. április 23-án úgy határozott, hogy megkezdi a munkát egy, a Covid-19-válság kezelésére szolgáló helyreállítási alap létrehozása céljából. Ennek érdekében megbízta az Európai Bizottságot, hogy mielőbb terjesszen elő javaslatot, amelyben egyértelműen meghatározza az alap és az EU hosszú távú költségvetése közötti kapcsolatot is.

• Charles Michel a Helyreállítási Alapról (sajtóközlemény, 2020. május 27.)

Mário Centeno, az eurócsoport elnöke üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) igazgatótanácsának megállapodását az új páneurópai garanciaalapról, amelynek célja azoknak a vállalkozások támogatása, amelyek a Covid19-járvány okozta gazdasági válság miatt nehézségekkel néznek szembe.

Az új EBB-alap az eurócsoport által 2020. április 9-én elfogadott jelentésben javasolt három, összesen 540 milliárd euró értékű biztonsági háló egyike, amelyet a munkahelyek, a munkavállalók, a vállalkozások és a tagállamok támogatására hoztak létre. Az uniós vezetők április 23-án hagyták jóvá a jelentést, és kérték, hogy a csomag 2020. június 1-jétől álljon rendelkezésre.

A Tanács 2020. május 19-én elfogadta a SURE (szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatás) nyújtásáról szóló rendeletet, amely a munkavállalók számára jelent biztonsági hálót.

A tagállamok számára nyújtott biztonsági hálót az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) által biztosított, a pandémiás válsághelyzet kezelésére szolgáló támogatás jelenti, amelyet az ESM Kormányzótanácsa 2020. május 15-én hagyott jóvá.

• Jelentés a Covid19-járványra adandó átfogó gazdaságpolitikai válaszról (sajtóközlemény, 2020. április 9.)
• A Tanács elfogadta a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatásról (SURE) szóló rendeletet (sajtóközlemény, 2020. május 19.)

A Tanács ideiglenesen módosította a légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, hogy támogatást nyújtson a légitársaságoknak és a repülőtereknek a légi közlekedés iránti keresletben a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett meredek csökkenés miatt. A Tanács meghosszabbította továbbá a negyedik vasúti csomag vasúti biztonságról és kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelveire vonatkozó átültetési határidőt, ami a jelenlegi körülmények között rugalmasságot és jogbiztonságot biztosít a vasúti ágazat és a hatóságok számára. Mindkét jogi aktus a közlekedést érintő vészhelyzeti intézkedéscsomag részét képezi, amelyet a Bizottság 2020. április 29-én nyújtott be.

• Covid19: a Tanács a légi és a vasúti közlekedés helyzetét enyhítő intézkedéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2020. május 25.)

A miniszterek véleménycserét folytattak arról, hogy miképpen lehetne a legjobban végrehajtani az Európai Bizottság ajánlásait, azaz a biztonságot szem előtt tartva újra utazni és beindítani az európai turizmust 2020-ban. A cél, hogy a tagállamok segítséget kapjanak az utazási korlátozások fokozatos feloldásának koordinálásához, és lehetővé váljon, hogy a turisztikai vállalkozások – a szükséges egészségügyi óvintézkedések betartása mellett – újra megkezdjék tevékenységüket.

A miniszterek határozott támogatásukat fejezték ki számos olyan elv tekintetében, amelynek a helyreállítás során irányadó szerepet kellene kapnia, mint például:

• szoros koordináció uniós szinten
• fokozatos, lépésenkénti megközelítés
• megbízható epidemiológiai adatokon alapuló döntések
• megkülönböztetésmentesség

• A turizmusért felelős miniszterek videokonferenciája, 2020. május 20.
• Turizmus és közlekedés: A Bizottság iránymutatása arról, hogy miként lehet a biztonságot szem előtt tartva újra utazni, és beindítani az európai turizmust 2020-ban és azon túl (sajtóközlemény, 2020. május 13., Európai Bizottság)

A Tanács elfogadott egy 3 milliárd eurós csomagot, amelyből tíz, a bővítési vagy a szomszédságpolitika keretébe tartozó partner jut majd pénzügyi támogatáshoz. A pénzeszközöket az érintett partnerek a Covid19-pandémia gazdasági következményeinek kezelése érdekében, rendkívül kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában kapják az alábbi felosztásban:

• Albánia: 180 millió euró
• Bosznia-Hercegovina: 250 millió euró
• Grúzia: 150 millió euró
• Jordánia: 200 millió euró
• Koszovó*: 100 millió euró
• Moldovai Köztársaság: 100 millió euró
• Montenegró: 60 millió euró
• Észak-macedón Köztársaság: 160 millió euró
• Tunézia: 600 millió euró
• Ukrajna: 1,2 milliárd euró
  
  

*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

• Covid19: A Tanács 3 milliárd eurós támogatási csomagot fogadott el a szomszédos partnerek megsegítésére (sajtóközlemény, 2020. május 20.)

A Tanács átmeneti intézkedéseket fogadott el, amelyek lehetővé teszik egyes bizonyítványok és engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítását a közúti, vasúti és vízi közlekedés területén, valamint enyhítik a hajókat terhelő kikötőhasználati díjak kivetésére vonatkozó szabályokat. Ezek az intézkedések a vállalatokat és a hatóságokat hivatottak segíteni abban, hogy megbirkózzanak a Covid19-válság okozta rendkívüli körülményekkel.

• A Covid19-járványhoz kapcsolódó közlekedési intézkedések: a Tanács átmeneti rugalmasságot biztosít bizonyos engedélyek és kikötői szolgáltatások tekintetében (sajtóközlemény, 2020. május 20.)

A tagállamok ifjúságpolitikáért felelős miniszterei megtartották első videokonferenciájukat, hogy megvitassák: milyen következményekkel jár a Covid19-világjárvány a fiatalokra, illetve az ifjúsági ágazatra nézve. A megbeszélések középpontjában többek között a fiatalok foglalkoztatása, mobilitása, mentális egészsége és jólléte állt. A miniszterek áttekintették, hogy a tagállamok a válság alatt eddig milyen intézkedésekkel igyekeztek segíteni a fiataloknak. Emellett véleménycserét folytattak arról, hogy a fiatalok ellenálló képessége és szolidaritása miként járulhat hozzá a helyreállítási stratégia sikeréhez, valamint arról, hogy a fiatalok és az ifjúsági szervezetek miként vonhatók be az esetleges újabb járványügyi válsághelyzetekre való felkészülést célzó tevékenységekbe.

• Az ifjúsági miniszterek videokonferenciája, 2020. május 19.

A tagállamok kulturális miniszterei videokonferencia keretében tekintették át, hogy a Covid19-járvány milyen következményekkel jár a kulturális és kreatív ágazatokra nézve. A megbeszélések középpontjában a világjárvány kezdete óta levont tanulságok álltak. A miniszterek emellett arról tárgyaltak, hogy a korlátozások fokozatos felszámolásával összefüggésben milyen megközelítések mentén lehetne újraindítani a kulturális programokat és tevékenységeket.

• A kulturális miniszterek videokonferenciája

A Covid19-válság gazdasági hatásainak enyhítését célzó szükséghelyzeti támogatási csomagja részeként az EU egy olyan ideiglenes eszközt hozott létre, amelynek segítségével a munkavállalók megtarthatják munkahelyüket a válság idején.

A tagállamok kedvező feltételek mellett igényelhetnek összesen legfeljebb 100 milliárd EUR összegű kölcsönt, hogy finanszírozni tudják a bizonyos területeken a válságra adott válaszintézkedések nyomán hirtelen és jelentősen megnövekedett nemzeti közkiadásokat.

Az Európai Bizottság forrást gyűjt majd a nemzetközi tőkepiacokon az EU nevében. Az eszközhöz kapcsolódó hiteleket az uniós költségvetésből és a tagállamok által az EU bruttó nemzeti jövedelméhez való hozzájárulásuk arányának megfelelően nyújtott garanciákból fogják fedezni. A garanciák teljes összege 25 milliárd euró lesz. A pénzügyi támogatás nyújtására a Tanács által a Bizottság javaslata alapján elfogadott határozattal kerül sor.

A hitelek azt követően állnak majd rendelkezésre, hogy valamennyi tagállam rendelkezésre bocsátotta garanciáját, és 2022. december 31-ig lesz igénybe vehető.

A SURE (szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz) az eurócsoport által elfogadott és az uniós vezetők által jóváhagyott három, összesen 540 milliárd EUR értékű biztonsági háló egyike, amely a munkahelyek, a munkavállalók, a vállalkozások és a tagállamok támogatását szolgálja.

• A Tanács elfogadta a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatásról (SURE) szóló rendeletet (sajtóközlemény, 2020. május 19.)
• Video conference of economics and finance ministers, 19 May 2020

Az uniós oktatási miniszterek videokonferencia útján áttekintették, hogy a Covid19-járvány milyen következményekkel jár Unió-szerte az oktatásra és képzésre nézve, és ezen belül külön foglalkoztak a járvány megfékezésére hozott intézkedések fokozatos feloldása nyomán kialakuló helyzettel. Információcserét tartottak arról, hogy a következők tekintetében országuk milyen megközelítést alkalmaz:

• az oktatási és képzési intézmények újbóli megnyitása (beleértve a higiéniai, egészségügyi és szervezeti intézkedéseket)
• a záróvizsgák és a felsőoktatási intézményekbe való felvétel megszervezése
• beiratkozás és a tanulmányok következő tanévtől történő folytatásának feltételei
• a tanulási célú mobilitás folytatása Unió-szerte

• Az oktatási miniszterek videokonferenciája, 2020. május 18.

Az uniós tagállamok egymással összefogva konzuli támogatást nyújtanak és hazaszállítják a harmadik országokban rekedt uniós polgárokat. Az uniós támogatással koordinált hazaszállítási programnak köszönhetően 2020. május közepéig 625 000 külföldön rekedt európai polgár kapott segítséget, és közülük közel 600 000 főt sikerült hazaszállítani.

Szeretném elismerésemet kifejezni a munkacsoportnak és tagjainak, amiért rendkívül hatékony és szakavatott módon végezték munkájukat. Több mint 580 000 uniós polgár térhetett vissza otthonába biztonságban annak köszönhetően, hogy Önök világosan látták, mi az elvégzendő feladat, és azt óramű-pontossággal megtervezték, majd nehéz körülmények között is fáradhatatlanul, éjt nappallá téve dolgozva végrehajtották.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

• „Soha nem látott, gigászi feladat: Európának sikerült több mint félmillió, külföldön rekedt állampolgárát hazaszállítania” (sajtóközlemény, 2020. május 15.)

Az eurócsoport videokonferencia keretében megvitatta az uniós gazdaság talpra állítására vonatkozó terveket. A miniszterek áttekintették továbbá a Covid19 káros következményeinek kezelése érdekében létrehozott gazdasági biztonsági hálókkal kapcsolatban elért eredményeket.

Az illetékesek rekordsebességgel foglalják jogszabályokba az eurócsoport által egy hónapja meghozott korszakalkotó politikai döntéseket. Jó eredményeket értünk el eddig a három biztonsági hálóval kapcsolatban: az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében mától elérhető a pandémiás válsághelyzet kezelését célzó támogatás, a Tanács pedig megállapodásra jutott a SURE-ról (szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz), továbbá előkészítettük a terepet az Európai Beruházási Bank vállalkozásokat célzó garanciaalapjára vonatkozó megállapodás számára is.

Mário Centeno, az eurócsoport elnöke

• Az eurócsoport videokonferenciája, 2020. május 15.
• Mário Centeno nyilatkozata az eurócsoport 2020. május 15-i videokonferenciáját követően

A külügyminiszterek a Covid19-világjárvány alakulásának fényében megbeszélést folytattak a déli szomszédságban, valamint a tágabb értelemben vett Közel-Keleten fennálló helyzetről. A miniszterek ezzel összefüggésben aggodalmuknak adtak hangot a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeit illetően, és egyetértettek abban, hogy a jelenlegi válság alkalmat szolgáltat az EU és a régió közép- és hosszú távú kapcsolatainak átgondolására.

• A külügyminiszterek videokonferenciája, 2020. május 15.

Az uniós tagállamok állandó képviselői 2020. május 15-én politikai megállapodásra jutottak a SURE-ról, arról az ideiglenes eszközről, amely a munkavállalókat hivatott segíteni abban, hogy megtartsák munkahelyüket a válság idején. A hivatalos elfogadásra várhatóan május 19-én kerül sor.

A tagállamok kedvező feltételek mellett igényelhetnek legfeljebb 100 milliárd EUR összegű kölcsönt, hogy finanszírozni tudják a bizonyos területeken a válságra adott válaszintézkedések nyomán hirtelen és jelentősen megnövekedett nemzeti közkiadásokat.

A SURE (szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz) az eurócsoport által elfogadott és az uniós vezetők által jóváhagyott három, összesen 540 milliárd EUR értékű biztonsági háló egyike, amely a munkahelyek, a munkavállalók, a vállalkozások és a tagállamok támogatását szolgálja.

A horvát elnökség másodjára szervezett videokonferenciát az uniós tagállamok mezőgazdaságért és halászatért felelős miniszterei számára, hogy áttekintsék azokat a Covid19-cel kapcsolatos intézkedéseket, amelyeket a világjárvány által az említett ágazatokra gyakorolt negatív hatások ellensúlyozása érdekében eddig hoztak.

A miniszterek további területeket azonosítottak, ahol támogatásra van szükség. A részt vevő miniszterek közül többen is szorgalmazták egy szilárd közös agrárpolitikai költségvetés kialakítását a 2020 utáni időszakra.

• A mezőgazdasági és halászati miniszterek videokonferenciája, 2020. május 13.

A védelmi miniszterek elsősorban azzal a kulcsfontosságú szereppel foglalkoztak, amelyet a fegyveres erők a polgári szereplők támogatásában és a határokon átnyúló segítségnyújtásban töltöttek be. Hangsúlyozták emellett azt is, hogy a felkészültség és reziliencia jövőbeli fokozása érdekében további gyakorlatokat kell tartani, fokozni kell a kiberbiztonsággal kapcsolatos munkát és a hibrid fenyegetések elleni küzdelmet, beleértve azt is, hogy nagyobb erőfeszítéssel kell küzdeni a dezinformáció ellen.

• A védelmi miniszterek videokonferenciája, 2020. május 12.

Az uniós tagállamok egészségügyi miniszterei videokonferenciát tartottak a gyógyszerek EU-n belüli elérhetőségéről a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben. A vita alkalmat kínált arra is, hogy a miniszterek észrevételeikkel segítsék az európai gyógyszerstratégia kidolgozását.

• Az egészségügyi miniszterek videokonferenciája, 2020. május 12.

A pénzügyminiszterek megállapodtak az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében nyújtandó, a pandémiás válsághelyzet kezelésére szolgáló támogatás jellemzőiről és annak az euróövezeti országok általi igénybevételére vonatkozó egységes feltételekről. A tagállamok a GDP-jük legfeljebb 2%-ának megfelelő összegű hitelt vehetnek fel a Covid19-világjárványból fakadó, közvetett és közvetlen egészségügyi, gyógyítási és megelőzési vonatkozású költségek finanszírozására.

• Az eurócsoport nyilatkozata a pandémiás válsághelyzet kezelésére szolgáló támogatásról (sajtóközlemény, 2020. május 8.)
• Mário Centeno nyilatkozata az eurócsoport 2020. május 8-i videokonferenciáját követően
• Az eurócsoport videokonferenciája, 2020. május 8.

Az EU egy sor sürgős intézkedésen dolgozik annak érdekében, hogy segítse a légi, a vasúti, a közúti és a hajózási ágazat vállalatait és hatóságait abban, hogy megküzdjenek a koronavírus okozta válság hatásaival.

Az uniós tagállamok állandó képviselői a mai napon megállapodtak négy jogalkotási javaslattal kapcsolatos tanácsi álláspontról. A Covid19-válság összefüggésében e javaslatokkal az EU célja az, hogy mozgásteret biztosítson a közlekedési vállalkozások számára, mérsékelje a rájuk háruló adminisztratív terheket és csökkentse pénzügyi költségeiket.

• Covid19: a Tanács kialakította álláspontját a közlekedési ágazatot segítő intézkedésekről (sajtóközlemény, 2020. május 8.)

A zágrábi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó keretében az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői találkoztak a hat nyugat-balkáni partner, azaz Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, az Észak-macedón Köztársaság és Koszovó* vezetőivel. A csúcstalálkozón elfogadták a zágrábi nyilatkozatot, amelyben az EU és a Nyugat-Balkán megújította az iránti elkötelezettségét, hogy az alábbi három területre összpontosítva folytassák az együttműködést a Covid19-világjárvány elleni küzdelemben:

• egy 3,3 milliárd eurót meghaladó összegű pénzügyi támogatáscsomag a nyugat-balkáni partnerek javára, amelynek részét képezi az egészségügyi ágazatnak nyújtott támogatás, a társadalom és a gazdaság talpra állításához nyújtott támogatás, az Európai Beruházási Bank által nyújtott támogatáscsomag, valamint a mikroszintű pénzügyi támogatás
• együttműködés és koordináció az egyéni védőfelszerelések közös beszerzése során, valamint ezek korlátozásoktól mentes kereskedelme terén
• a dezinformáció és egyéb hibrid tevékenységek kezelése

* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

• A zágrábi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, 2020. május 6.
• Zágrábi nyilatkozat, 2020. május 6.

Az uniós távközlési miniszterek a válság során első alkalommal üléseztek videokonferencián, hogy megvitassák a következőket:

• a kontaktkövető alkalmazások szerepe a pandémia következményeinek kezelésében
• a digitális ágazat szerepe a Covid19-járványból való kilábalásban, ezen belül azon intézkedésekben, amelyek célja az új, nagyon nagy kapacitású digitális infrastruktúrák telepítésébe való beruházások ösztönzése

• A távközlési miniszterek videokonferenciája, 2020. május 5.

A tagállamok foglalkoztatási és szociális miniszterei videokonferencia keretében üléseztek, hogy megvitassák:

• a demográfiai kihívások hatását a Covid19-járvány fényében, és hogy miként lehetne támogatni a népességcsökkenés által leginkább sújtott uniós régiókat
• a gazdaság talpraállítását célzó erőfeszítések keretében uniós és nemzeti szinten meghozott munkaerőpiaci és szociálpolitikai intézkedéseket

• A foglalkoztatási és szociális miniszterek videokonferenciája, 2020. május 5.

A Tanács elfogadott egy 3 milliárd eurós csomagot, amelyből tíz, a bővítési vagy a szomszédságpolitika keretébe tartozó partner jut majd pénzügyi támogatáshoz. A pénzeszközöket az érintett partnerek a Covid19-pandémia gazdasági következményeinek kezelése érdekében, rendkívül kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában kapják az alábbi felosztásban:

• Albánia: 180 millió euró
• Bosznia-Hercegovina: 250 millió euró
• Grúzia: 150 millió euró
• Jordánia: 200 millió euró
• Koszovó*: 100 millió euró
• Moldovai Köztársaság: 100 millió euró
• Montenegró: 60 millió euró
• Észak-macedón Köztársaság: 160 millió euró
• Tunézia: 600 millió euró
• Ukrajna: 1,2 milliárd euró
  
  

*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

• Covid19: A Tanács 3 milliárd eurós támogatási csomagot hagyott jóvá a szomszédos országok megsegítése céljából (sajtóközlemény, 2020. május 5.)

Az uniós tagállamok közlekedési miniszterei megtartották második nem hivatalos videokonferenciájukat a Covid19-világjárványnak a közlekedésre gyakorolt hatásairól. Megvitatták a világjárvány ellen eddig hozott intézkedéseket, és egyetértettek abban, hogy a korlátozó intézkedések feloldásánál uniós szinten koordinált megközelítést kell alkalmazni. A miniszterek üdvözölték az Európai Bizottság új csomagját, amely további intézkedéseket tartalmaz a válság közlekedési ágazatra gyakorolt hatásának enyhítésére.

• A közlekedési miniszterek videokonferenciája, 2020. április 29.
• Koronavírus: intézkedéscsomag a közlekedési ágazat támogatására (Európai Bizottság)

Az EU és a Száhel-övezet G5-országainak videokonferenciája végén Charles Michel elnök megerősítette, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy az Európai Tanács tagjainak 2020. március 26-i együttes nyilatkozatával összhangban világszerte segítse az országokat és közösségeket a Covid19-válság kezelésében.

• Az EU és a Száhel-övezet G5-országainak videokonferenciája, 2020. április 28.

A tagállamok belügyminiszterei videokonferenciát tartottak, hogy áttekintsék: a Covid19-járvány nyomán eddig milyen intézkedések születtek a belügyek területén, és a jövőben milyen lépésekre lehet szükség. Emellett azt is megvitatták, hogy miként lehetne

• hatékonyabbá tenni a belső határokon zajló forgalmat a belső piac működésének és az áruk szabad áramlásának biztosítása érdekében
• koordinált módon enyhíteni vagy megszüntetni a határellenőrzést a belső határokon
• együttműködni a kiberbűnözés terjedése elleni küzdelemben, különös tekintettel a hamisított áruk értékesítésére és az álhírek terjesztésére
• felhasználni a kontaktkövető alkalmazásokat a vírus terjedésének megfékezésében

• A belügyminiszterek videokonferenciája, 2020. április 28.

Az uniós energiaügyi miniszterek videokonferencia keretében értékelték az ágazat felkészültségének fokozása és az ellátásbiztonság garantálása érdekében eddig meghozott intézkedéseket. Megvitatták azt is, hogy az energiaágazat milyen lehetséges módokon járulhat hozzá a világjárványt követő fenntartható fellendüléshez.

A miniszterek megállapították, hogy az európai energiarendszer reziliens, és jelenleg nem áll fenn az energiaállátási rendszerek zavarának kockázata, mindenekelőtt pedig hogy a leginkább rászorulókat nem fenyegeti ilyen veszély.

• Az energiaügyi miniszterek videokonferenciája, 2020. április 28.

A turisztikai miniszterek áttekintették, hogy a tagállamok eddig milyen válságenyhítő intézkedéseket hoztak az idegenforgalmi ágazat támogatására, amely a Covid19-válság által elsőként és leginkább érintett gazdasági ágazatok egyike, és megosztották egymással bevált gyakorlataikat. Emellett megvizsgálták, hogy a jövőben nemzeti és uniós szinten miként lehetne elősegíteni az ágazat gyors talpra állását.

• A turisztikai miniszterek videokonferenciája, 2020. április 27.

A videokonferencia keretében tanácskozó uniós vezetők jóváhagyták azt az intézkedéscsomagot, amelyről az eurócsoport megállapodott. Az 540 milliárd eurós csomag három biztonsági hálót foglal magában, amelyek a munkavállalók, a vállalkozások, illetve a tagállamok támogatására irányulnak.

Az uniós vezetők megbízták továbbá a Bizottságot, hogy mielőbb tegyen javaslatot egy helyreállítási alapra. „Az alapnak megfelelő nagyságrendűnek kell lennie, és a leginkább érintett európai ágazatokat és földrajzi területeket kell céloznia” – jelentette ki Charles Michel elnök.

Az állam-, illetve kormányfők üdvözölték a Covid19-járvány megfékezésére irányuló intézkedések megszüntetésére vonatkozó európai ütemtervet, amelyet Charles Michel és Ursula von der Leyen terjesztett elő április 15-én.

Üdvözölték továbbá a fellendülést szolgáló közös ütemtervet is, amely négy fő intézkedési területet határoz meg. Ezek az egységes piac, a jelentős beruházási erőfeszítések, az EU globális fellépése, valamint a jobb irányítás. Emellett olyan fontos elveket is lefektet, mint a szolidaritás, a kohézió és a konvergencia.

• Az Európai Tanács tagjainak videokonferenciája, 2020. április 23.
• Charles Michel elnök következtetései a Covid19-cel kapcsolatban az Európai Tanács tagjaival tartott videókonferenciát követően, 2020. április 23.

A Tanács intézkedéscsomagot fogadott el annak érdekében, hogy még nagyobb rugalmasságot biztosítson a strukturális alapok felhasználása terén, és így a tagállamok gyorsan és hatékonyan reagálhassanak a Covid19-járvány gazdasági és társadalmi következményeire. A koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés révén

• a tagállamok saját igényeikhez igazodva szabadon átcsoportosíthatják a forrásokat a különböző alapok között
• a régiók támogatásra való jogosultságára vonatkozó feltételek felfüggesztésének köszönhetően a források átirányíthatók a leginkább érintett régiókba
• a tagállamok kérhetik, hogy 2020. július 1. és 2021. június 30. között az EU költségvetése 100%-ban finanszírozza a pandémia hatásának kezelését célzó programokat

Kevesebb mint egy hónapon belül ez immár a második olyan jogalkotási aktus, amely a válság kezelése érdekében módosítja az uniós strukturális alapok felhasználására vonatkozó szabályokat.

• Covid19: nagyobb rugalmasság az EU költségvetési eszközeinek használatában, sajtóközlemény, 2020. április 22.

A Tanács új szabályokat fogadott el, hogy enyhítse a Covid19-járvány halászati és akvakultúra-ágazatra gyakorolt hatásait. Az új szabályok a 2014–2020-as időszakra vonatkozó támogatási rendszer keretében két rendeletet módosítanak: az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról (ETHA), illetve a közös piacszervezésről szólót.

Néhány az elfogadott intézkedések közül:

• támogatás a halászati és akvakultúra-tevékenységek ideiglenes leállítása vagy korlátozása nyomán
• rugalmasság a költségvetési eszközök alkalmazásában
• támogatás a halászati és akvakultúra-termékek raktározásához

• Covid19-járvány: a Tanács új szabályokkal segíti az uniós halászokat (sajtóközlemény, 2020. április 22.)

Az uniós sportminiszterek megvitatták, hogy miként lehetne támogatni az európai sportágazatot, sportolókat és sportszövetségeket a Covid19-pandémia okozta összetett kihívások leküzdésében.

• A sportminiszterek videokonferenciája, 2020. április 21.

Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek megbeszélést folytattak a COVID-19 társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében jóváhagyott intézkedések haladéktalan végrehajtásáról. A horvát elnökség mindenekelőtt vállalta, hogy gyorsan lebonyolítja a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó eszközre (SURE) vonatkozó bizottsági javaslatról szóló tárgyalásokat.

A miniszterek jóváhagytak egy nyilatkozatot, amelyben támogatják a bankszektorra vonatkozó uniós szabályok rugalmas alkalmazását, és felkérik a bankokat, hogy tekintsenek el az osztalékfizetéstől. Megállapodtak emellett az európai szemeszter ez évi ciklusára vonatkozó tájékoztatási követelmények egyszerűsítéséről is.

• A gazdasági és pénzügyminiszterek videokonferenciája, 2020. április 16.

A tagállamok kereskedelmi miniszterei véleménycserét tartottak arról, hogy milyen hatást gyakorol a Covid19-járvány a kereskedelmi kapcsolatokra, valamint a globális érték- és ellátási láncokra. A miniszterek ezen kívül megvitatták az alábbiakat:

• az Európai Bizottságnak a bizonyos egyéni védőeszközökre vonatkozó új exportengedélyezési intézkedésről szóló javaslata
• a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló bizottsági iránymutatás

• A kereskedelmi miniszterek videokonferenciája, 2020. április 16.

Az uniós egészségügyi miniszterek videokonferenciát tartottak, hogy áttekintsék a jelenlegi helyzetet és a COVID-19-járvány megfékezésére Unió-szerte már meghozott intézkedéseket. A miniszterek véleménycserét folytattak továbbá a járvány megfékezésére irányuló intézkedések enyhítését célzó közös exitstratégiáról.

• Az egészségügyi miniszterek videokonferenciája, 2020. április 15.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke előterjesztett egy európai ütemtervet a COVID-19-járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetésére. A két elnök hangsúlyozta, hogy az uniós vezetők április 23-i videokonferenciáján stratégiai megbeszélést kell kezdeni a gazdaságélénkítést célzó tervről.

• Charles Michel elnök nyilatkozata a koronavírus okozta válságra adott uniós válaszról szóló sajtókonferencián
• Közös európai ütemterv a COVID-19-járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetésére

Az uniós oktatási miniszterek videokonferencia keretében megvitatták, hogy a COVID-19-járvány milyen hatást gyakorol az oktatásra. A miniszterek különösen az online tanulás kihívásaira és lehetőségeire, az értékelés, a vizsgák és a beiratkozás biztosításának módjára, valamint az iskolák és képzési intézmények biztonságos, fokozatos újranyitását célzó intézkedésekre összpontosítottak.

• Az oktatási miniszterek videokonferenciája, 2020. április 14.

Az állandó képviselők elfogadták az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról (ETHA), illetve a közös piacszervezésről szóló rendelet módosítására vonatkozó javaslattal kapcsolatos tanácsi álláspontot.

A javaslattal bevezetett intézkedések pénzügyi támogatást biztosítanak majd az uniós halászoknak és akvakultúrával foglalkozó gazdálkodóknak, hogy segítsék őket a COVID-19-járvány előidézte gazdasági kihívások leküzdésében.

• COVID-19-járvány: a Tanács uniós halászoknak nyújtandó pénzügyi támogatást hagyott jóvá (sajtóközlemény, 2020. április 14.)

A Tanács írásbeli eljárás útján két módosítást fogadott el a 2020-as uniós költségvetésre vonatkozóan, hogy további 3,1 milliárd eurót bocsásson rendelkezésre a COVID-19-válság elleni küzdelemhez.

A kiegészítő költségvetést az alábbi célokra fordítják:

• orvosi eszközök, ezen belül védőfelszerelések és lélegeztetőgépek vásárlása és forgalmazása
• a koronavírus-tesztek gyártásának fellendítése
• mobilkórházak építése
• a páciensek tagállamok közötti, kezelési célú szállítása
• a külföldön rekedt uniós polgárok hazajuttatása

• A COVID-19-cel kapcsolatos intézkedések: a Tanács elfogadta a 2020. évi uniós költségvetés módosítását (sajtóközlemény, 2020. április 14.)

Az eurócsoport tagjai videokonferenciát tartottak, amely során az uniós vezetők elé terjesztendő válaszintézkedés-csomagot dolgoztak ki.

Jelentésükben a munkavállalókat, a vállalkozásokat és a tagállamokat támogató három közvetlen biztonsági hálóra tettek javaslatot. Emellett megkezdték annak a gazdaságélénkítési alapnak az előkészítését, amely a gazdaság újraindítását, valamint a COVID-19 által leginkább érintett tagállamokkal való uniós szolidaritás biztosítását célozza.

A mai napon megállapodtunk három biztonsági hálóról és egy gazdaságélénkítési tervről, hogy biztosítsuk, amint magunk mögött tudhatjuk a vírust, együtt haladunk tovább. Ezek a javaslatok közös pénzügyi erőnkre és az európai szolidaritásra épülnek.

Mário Centeno, az eurócsoport elnöke

• Jelentés a COVID-19-járványra adandó átfogó gazdaságpolitikai válaszról
• Mário Centeno nyilatkozata az eurócsoport 2020. április 9-i videokonferenciáját követően
• Az eurócsoport 2020. április 7–9-i videokonferenciája

Az uniós fejlesztési miniszterek zöld utat adtak egy olyan csomagnak, amely a külső tevékenységek céljára rendelkezésre álló, meglévő forrásokból több mint 20 milliárd eurós általános pénzügyi támogatással segíti a partnerországokat a COVID-19-pandémia és annak következményei elleni küzdelemben.

• A külügyminiszterek videokonferenciája (fejlesztési kérdések), 2020. április 8.

A Tanács elfogadta álláspontját egy második intézkedéscsomagról – a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezésről – is, melynek célja, hogy az EU strukturális alapjaiból újabb pénzösszegeket szabadítsanak fel a válsággal összefüggő műveletekre.

A javaslat további rugalmasságot biztosít a strukturális alapok felhasználása terén. A tagállamok szabadon csoportosíthatnak át pénzforrásokat az alapok között, hogy gyorsan reagálhassanak a COVID-19-járvány gazdasági és társadalmi következményeire.

• COVID-19: a Tanács zöld utat adott a kohéziós források további felhasználásának (sajtóközlemény, 2020. április 8.)

Az Unió kutatási és innovációs miniszterei videokonferencia keretében vitatták meg, hogy a tagállamok miként reagálhatnak összehangoltan a COVID-19-válságra.

A megbeszélés kiemelt témáiként az alábbiakkal foglalkoztak:

• az európai kutatási és innovációs projektek finanszírozásának kérdése
• a tudományos adatok és infrastruktúrák kutatási és innovációs központok közötti megosztásának lehetőségei

• A kutatási miniszterek videokonferenciája, 2020. április 7.

Az uniós védelmi miniszterek videokonferencia keretében megvitatták, hogy a katonaság milyen támogatást nyújt a COVID-19 okozta válságban, másik fő témájuk pedig a harmadik országokban folytatott uniós katonai és polgári missziók és műveletek helyzete volt. Saját példáikon keresztül megosztották a tapasztalatokat arról, hogy a tagállamok fegyveres erői mivel járulnak hozzá a pandémia elleni küzdelemhez: közlekedési és logisztikai támogatással, kórházak rekordidő alatt történő felépítésével, orvosi személyzetük bevetésével, valamint a rendőrség és egyéb tagállami szolgálatok segítésével.

• A védelmi miniszterek videokonferenciája, 2020. április 6.

Az uniós igazságügyi miniszterek videokonferencia keretében tájékoztatták egymást arról, hogy a tagállamok milyen intézkedéseket vezettek be az igazságügy területén a COVID-19-pandémia elleni küzdelem jegyében. Egyetértettek abban, hogy minden ilyen rendkívüli intézkedésnek összhangban kell állnia az Unió alapvető értékeivel.

• Az igazságügyi miniszterek videokonferenciája, 2020. április 6.

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell vezetésével tartott videokonferenciájukon az uniós külügyminiszterek mindenekelőtt a COVID-19-pandémiára adandó nemzetközi válasszal, valamint az uniós polgárok hazaszállításával foglalkoztak. Egyetértettek abban, hogy segítséget kell nyújtani harmadik országoknak, valamint hogy fel kell lépni a dezinformációval szemben.

• A külügyminiszterek videokonferenciája, 2020. április 3.

Az EU olyan jogszabályt fogadott el, amelynek köszönhetően gyors ütemben szabadíthat fel forrásokat az uniós költségvetésből a COVID-19-válság leküzdésére.

A jogszabály a strukturális és beruházási alapok szabályait módosítja annak érdekében, hogy rugalmasabban lehessen kezelni az alapot, és abból fel lehessen szabadítani 37 milliárd eurót a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés javára.

Az EU ezen túlmenően módosította az Európai Unió Szolidaritási Alapjának hatályát, hogy az alapot a természeti katasztrófák mellett népegészségügyi szükséghelyzetben is igénybe lehessen venni.

• COVID-19 – A Tanács pénzeszközök azonnali felszabadításáról döntött (sajtóközlemény, 2020. március 30.)

Az Unió felfüggesztette a repülőtéri résidőkre vonatkozó azon követelményeket, amelyek előírják, hogy a légitársaságok csak akkor tarthatják meg a részükre kiosztott fel- és leszállási résidőket a következő évben is, ha azoknak legalább 80%-át felhasználják. A résidőszabályok felfüggesztésének célja, hogy segítsen a légi fuvarozóknak megbirkózni a légi forgalom drasztikus visszaesésével, ami a COVID-19-járvány okozta válság nyomán következett be.

A felfüggesztés 2020. március 1-től október 24-ig van érvényben. Emellett visszamenőleges hatállyal 2020. január 23-tól február 29-ig alkalmazandó az EU és Kína, illetve Hongkong közötti járatokra is. A kezdődátumot az indokolja, hogy a kínai hatóságok 2020. január 23-án zárták le az első repülőteret.

• COVID-19-járvány: az EU a résidőszabályok felfüggesztésével segíti a légitársaságokat (sajtóközlemény, 2020. március 30.)

Az Európai Tanács tagjai – videokonferencia keretében tartott ülésükön – értékelték a COVID-19-pandémiára válaszul ez idáig meghozott uniós intézkedéseket. Ami a negatív gazdasági következményekre való reagálást illeti, felkérték az eurócsoportot, hogy két héten belül terjessze elő az idevágó javaslatokat.

• Az Európai Tanács tagjainak videokonferenciája, 2020. 03. 26.
• Az Európai Tanács tagjainak együttes nyilatkozata, 2020. március 26.

Charles Michel és Ursula von der Leyen elnökök részt vettek azon a rendkívüli videokonferencián, amelyen a G20-országok tanácskoztak a COVID-19-világjárványra adandó globális válaszról.

• Charles Michel és Ursula von der Leyen elnökök nyilatkozata a G20-ak által a COVID-19-járvánnyal kapcsolatban tartott videokonferenciát követően, 2020. március 26.

A mezőgazdaságért és halászatért felelős uniós miniszterek a horvát elnökség szervezésében videokonferenciát tartottak, hogy a tagállamok és az uniós intézmények megosszák egymással az információkat. Megvitattak továbbá olyan intézkedéseket, amelyek a mezőgazdasági és halászati ágazat támogatására, valamint a termelésben és az ellátásban bekövetkező zavarok megelőzésére szolgálnak.

• A mezőgazdasági és halászati miniszterek videokonferenciájának eredményei (a horvát elnökség honlapja, 2020. március 25.)

Az eurócsoport áttekintette azokat az intézkedéseket, amelyeket az Unió és a tagállamok a COVID-19-járvány okozta károkra való reagálás érdekében hoztak meg. A miniszterek megvitatták továbbá az uniós intézmények által jelenleg vizsgált további szakpolitikai válaszokat, így például az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) igénybevételét.

A tagállami kormányok és az uniós intézmények határozott intézkedéseket hoznak. [...] a költségvetést érintő válaszlépéseink egyértelműen fokozódnak. A nemzeti szintű költségvetési intézkedések teljes összege csak az elmúlt egy hétben megkétszereződött, és jelenleg a GDP körülbelül 2%-ának felel meg. A vállalkozásoknak és a munkavállalóknak nyújtott likviditási támogatási programok összegét pedig a GDP 10%-áról több mint 13%-ra növeltük.

Mário Centeno, az eurócsoport elnöke

• Az eurócsoport videokonferenciája, 2020. március 24.

Az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminiszterei maximális rugalmasság alkalmazásáról állapodtak meg az uniós költségvetési keretrendszer tekintetében. Az intézkedés biztosítja, hogy a tagállamok megtehessenek minden szükséges intézkedést az egészségügyi és polgári védelmi rendszerek, valamint a gazdaság támogatása érdekében.

• Az uniós pénzügyminiszterek nyilatkozata a Stabilitási és Növekedési Paktumról a COVID-19 miatti válsághelyzet fényében (sajtóközlemény, 2020. március 23.)

A miniszterek véleményt cseréltek a COVID-19-járványra adott nemzetközi válaszlépésekről, amelynek során kiemelt figyelmet fordítottak a külföldön rekedt uniós polgárok hazaszállítására.

A miniszterek azt is megvitatták, hogy miként lehet fokozni a nemzetközi együttműködést és szolidaritást a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő országok támogatása érdekében. Elítélték az arra irányuló kísérleteket, hogy dezinformációval és a külföldön lévő uniós polgárok megbélyegzésével hiteltelenné tegyék az Európai Uniót a COVID-19-járvánnyal kapcsolatban.

• A külügyminiszterek videokonferenciája, 2020. március 23.

A Tanács jóváhagyta álláspontját azzal a javaslattal kapcsolatban, amelynek célja, hogy segítsen a légi fuvarozóknak megbirkózni a COVID-19 járvány és az annak megfékezését célzó intézkedések nyomán bekövetkezett jelentős keresletcsökkenéssel.

A mentesség alapján ideiglenesen felfüggesztik a repülőtéri résidőkre vonatkozó követelményeket, amelyek előírják, hogy a légitársaságok csak akkor tarthatják meg a részükre kiosztott fel- és leszállási résidőket a következő évben is, ha azoknak legalább 80%-át felhasználják.

• COVID-19: a Tanács kialakította álláspontját a résidőkre vonatkozó követelmények felfüggesztése révén a légitársaságoknak nyújtott segítségről (sajtóközlemény, 2020. március 20.)

Az EU feltételes forgalombahozatali engedélyt adott a BioNTech és a Pfizer által kifejlesztett Covid19-vakcina számára, amely így az első, uniós használatra engedélyezett oltóanyag. Az engedély kiadása az Európai Gyógyszerügynökség által végzett alapos biztonsági, hatékonysági és minőségi értékelést követően kiadott pozitív tudományos ajánlás alapján vált lehetővé.

• Az EMA javaslatot tett az első Covid19-vakcina EU-n belüli engedélyezésére (Európai Gyógyszerügynökség, sajtóközlemény, 2020. december 21.)

Az uniós miniszterek megvitatták azokat a foglalkoztatási és szociális kihívásokat, amelyekkel az EU-nak és a világnak szembe kell néznie a COVID-19 járvány miatt. Véleménycserét folytattak és megosztották egymással tapasztalataikat arról, hogy miként lehetne megbirkózni a válság hatásaival. A miniszterek előterjesztették álláspontjukat és terveiket az uniós források új kezdeményezések céljára történő esetleges átcsoportosítására vonatkozóan, és ennek során figyelembe vették a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezésről szóló bizottsági javaslatot.

• A foglalkoztatási és szociális miniszterek magas szintű videokonferenciájának eredményei (a horvát elnökség honlapja, 2020. március 19.)

A Tanács kialakította álláspontját azokról a jogalkotási javaslatokról, amelyekkel forrásokat szabadít fel az EU 2020. évi költségvetéséből a COVID-19 járvány hatásainak kezelésére. A helyzet sürgősségére való tekintettel mindkét javaslat módosítás nélkül került jóváhagyásra.

Az EU az új intézkedésekkel támogatni fogja a kkv-kat, valamint fokozza az olyan termékeket és szolgáltatásokat célzó beruházásokat, amelyek az egészségügyi szolgálatok válságelhárítási intézkedéseinek segítéséhez szükségesek.

• COVID-19 járvány: a Tanács jóváhagyta az uniós költségvetésből történő támogatást (sajtóközlemény, 2020. március 18.)

Az uniós közlekedési miniszterek az Európai Bizottsággal karöltve megállapodtak abban, hogy különösen az alapvető áruk fuvarozása tekintetében szorosan együttműködnek a közlekedési fennakadások minimalizálása érdekében. Egyetértettek abban, hogy a COVID-19 járvány megfékezését szem előtt tartva, összehangolt megközelítésre van szükség azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a legjobban biztosítani a gazdasági folytonosságot, védeni a közlekedési dolgozók egészségét és biztonságát, valamint határokon átnyúló szabad mozgásukat.

• Az közlekedési miniszterek magas szintű videokonferenciájának eredményei (a horvát elnökség honlapja, 2020. március 18.)

Az Európai Tanács tagjai videókonferencia keretében áttekintették a COVID-19 járványra való reagálást célzó uniós intézkedéseket, és ennek során elsősorban a következő kérdésekre összpontosítottak:

• a vírus terjedésének korlátozása
• az orvosi eszközökkel való ellátottság biztosítása, kiemelt figyelmet fordítva a szájmaszkokra és a légzésvédőkre
• a kutatások előmozdítása, többek között az oltóanyag kifejlesztésére vonatkozóan
• a társadalmi-gazdasági következmények kezelése
• segítségnyújtás a harmadik országokban rekedt uniós polgárok számára

A vezetők úgy döntöttek, hogy megerősítik a külső határokat úgy, hogy koordinált módon ideiglenesen, 30 napon keresztül a feltétlenül szükséges esetekre korlátozzák az EU területére való belépést.

Újólag hangsúlyoztuk annak szükségessét, hogy egymással együttműködve minden szükséges intézkedést meghozzunk e válságnak és következményeinek a kezelése céljából. Az elsődleges feladatot polgáraink egészségének védelme jelenti.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

• Az Európai Tanács elnökének következtetései a COVID-19-cel kapcsolatban az Európai Tanács tagjaival tartott videókonferenciát követően, 2020. március 17.
• Az Európai Tanács tagjainak videókonferenciája, 2020. március 17.

Az eurócsoport áttekintette a gazdasági helyzetet és nyilatkozatot fogadott el a COVID-19 járványra adandó gazdaságpolitikai válaszról.

Minden eszközünkkel védeni fogjuk a polgárainkat és a fizetőeszközünket – történjen bármi. Készen állunk minden erőnkkel támogatást nyújtani ezekben a válságos időkben.

Mário Centeno, az eurócsoport elnöke

• Az eurócsoport nyilatkozata a COVID-19 járványra adandó gazdaságpolitikai válaszról, 2020. március 16.
• Mário Centeno nyilatkozata az eurócsoport ülését követően, 2020. március 16.

A G7-ek vezetői videókonferenciát tartottak, hogy koordinálják a COVID-19 járványra adandó globális választ. Elkötelezték magukat amellett, hogy együttműködnek a következők érdekében:

• a COVID-19 által veszélyeztetett személyek védelméhez szükséges közegészségügyi intézkedések koordinálása
• a bizalom és a növekedés helyreállítása, valamint a munkahelyek védelme
• a globális kereskedelem és a beruházások támogatása
• a tudományos, kutatási és technológiai együttműködés ösztönzése

• A G7-ek vezetőinek nyilatkozata a COVID-19-ről, 2020. március 16.

A legfontosabb az, hogy a fertőzést a lehető legnagyobb mértékben korlátozzuk annak érdekében, hogy a tagállamok egészségügyi rendszerei képesek legyenek felkészülni arra, ami az elkövetkező napokban és hetekben ránk vár. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

A videókonferenciát követően Charles Michel és Ursula von der Leyen elnökök az EU-ba irányuló, nem létfontosságú utazások korlátozására szólítottak fel.

• Charles Michel elnök nyilatkozata a G7-ek vezetőinek a COVID-19 kapcsán tartott videókonferenciáját követően, 2020. március 16.

Az uniós oktatási miniszterek megvizsgálták a helyzetet, és egyetértettek abban, hogy a tanulók, a hallgatók és az oktatók biztonsága a legfontosabb. A miniszterek információt cseréltek az egyes tagállamokban mind a biztonság, mind pedig az oktatás folytonosságának biztosítása tekintetében elfogadott intézkedésekről.

• Az oktatási miniszterek magas szintű videokonferenciájának eredményei (horvát elnökség, 2020. március 12.)

Az Európai Tanács elnöke videokonferencia keretében megbeszélést folytatott az Európai Tanács többi tagjával annak érdekében, hogy összehangolják erőfeszítéseiket a COVID-19 járvány elleni küzdelemben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, Mario Centeno, az eurócsoport elnöke, valamint Josep Borrell főképviselő szintén részt vett az egyeztetésben.

A megbeszélés során a vezetők négy prioritást határoztak meg:

• a vírus terjedésének korlátozása
• az orvosi eszközökkel való ellátottság biztosítása
• a kutatások előmozdítása, többek között az oltóanyag kifejlesztésére vonatkozóan
• a társadalmi-gazdasági következmények kezelése

A tagállamok egyetértettek abban, hogy polgáraink egészsége a legfőbb prioritás, és hogy az intézkedéseknek tudományos eredményeken és orvosi tanácsadáson kell alapulniuk. Az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, hogy ne járjanak túlzott következményekkel társadalmaink egészére nézve.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

• Az Európai Tanács tagjainak ülése, 2020. március 10.
• Az Európai Tanács elnökének következtetései a COVID-19-ről tartott, 2020. március 10-i videokonferenciát követően

Az eurócsoport az euróövezeten kívüli tagállamok képviselőinek részvételével konferenciahívás keretében áttekintette a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos legújabb fejleményeket, valamint azt, hogy a járvány milyen hatást gyakorolhat a pénzügyi piacokra, illetve általánosságban a gazdaságra.

A miniszterek megerősítették elkötelezettségüket a válaszintézkedések koordinálása iránt, valamint azt, hogy készen állnak minden megfelelő szakpolitikai eszközt bevetni az erőteljes és fenntartható növekedés biztosítása céljából.

Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy megfékezzük a járványt, hogy egészségügyi szolgáltatásokkal és polgári védelmi eszközökkel védjük a leginkább érintett területek lakosságát, valamint hogy megvédjük az uniós gazdaságot a további károktól. Mário Centeno, az eurócsoport elnöke, 2020. március 4.

• Nyilatkozat a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos aktuális helyzetről (sajtóközlemény, 2020. március 4.)
• Mário Centeno nyilatkozata az eurócsoport 2020. március 4-i, konferenciahívás keretében folytatott tanácskozását követően
• Mário Centeno összegző levele az eurócsoport 2020. március 4-i, konferenciahívás keretében folytatott tanácskozását követően

A tagállamok miniszterei véleményt cseréltek arról, hogy a gyorsan változó helyzetben miként lehetne a leginkább biztosítani a jelenlegi COVID-19 járványra való koordinált reagálást az EU-ban.

A miniszterek egyetértettek abban, hogy a COVID-19 járvány megfékezése érdekében:

• fokozni kell a tájékoztatást a COVID-19-cel kapcsolatban
• meg kell erősíteni a veszélyeztetett személyek védelmét
• a továbbterjedés megakadályozását célzó intézkedéseket kell hozni, így például tényeken alapuló tájékoztatást kell nyújtani a kockázatos térségekbe való beutazásra és az onnan való kiutazásra vonatkozóan

Elsődleges célunk a közegészség védelme. A járványra való uniós reagálás és az összes fél közötti együttműködés eddig magas színvonalú volt, mostanra azonban a járványügyi helyzet megváltozott. A mai vitánk alkalmával kiderült, hogy a tagállamok készek módosítani válaszintézkedéseiket, megerősíteni együttműködésüket, valamint megfelelő intézkedéseket hozni a megelőzésnek, valamint a betegek kezelésének biztosítása érdekében. Vili Beroš, Horvátország egészségügyi minisztere

• Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (Egészségügy), 2020. március 6.
• COVID-19 – Az EU biztosítani fogja a koordinált reagálást (a horvát elnökség sajtóközleménye, 2020. március 6.)

Figyelemmel a romló helyzetre, valamint szem előtt tartva a különböző ágazatok (egészségügy, polgári védelem, gazdaság) és a konzuli hatóságok érintettségét, az elnökség teljes körű üzemmódban aktiválta a válságelhárítási mechanizmust.

Teljes körű üzemmódban válságtanácskozások tarthatók az alábbiak részvételével:

• az érintett tagállamok
• az Európai Bizottság
• az Európai Külügyi Szolgálat
• az Európai Tanács elnökének irodája
• az érintett uniós ügynökségek és szakértők

• COVID-19: az elnökség a válságelhárítási mechanizmus teljes körű aktiválásával fokozza az uniós szintű fellépést (sajtóközlemény, 2020. 02. 02.)

Az Európai Bizottság megosztotta a Tanáccsal első értékelését arról, hogy a COVID-19 járvány milyen hatást gyakorolhat az uniós iparra. A Bizottság felhívta a tagállamok figyelmét az összes lényeges információ megosztásának és az uniós szinten hozott intézkedések koordinálásának a fontosságára.

• Versenyképességi Tanács, 2020. február 27–28.

Észak-Olaszországban jelentősen megnőtt a COVID-19 eseteinek száma. Ugyanekkor számos más uniós tagállam is fertőzött személyekről számolt be.

A tagállamok egészségügyi miniszterei következtetéseket fogadtak el a COVID-19-ről, felkérve az Európai Bizottságot arra, hogy:

• továbbra is koordinálja a kockázatértékelést és nyújtson útmutatást az utazási tanácsokra vonatkozóan
• növelje a felkészültséget arra az esetre, ha a járvány újabb szintre súlyosbodna
• mozgósítsa a meglévő finanszírozási mechanizmusokat annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a tagállamok számára felkészültségük fokozásához
• fokozza az Egészségügyi Biztonsági Bizottságnak nyújtott támogatást

• Az Egészségügyi Tanács rendkívüli ülése, 2020. február 13.

A horvát elnökség informális magas szintű videokonferenciát rendezett. A tagállamok, valamint az Európai Bizottság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) képviselői áttekintették a járvánnyal kapcsolatos aktuális helyzetet.

A horvát elnökség úgy határozott, hogy információmegosztási üzemmódban aktiválja az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmust (IPCR).

Az IPCR az ágazatokon átívelő válsághelyzetekben történő koordináció uniós kerete. A Tanács elnöksége e mechanizmus keretében koordinálja a válság nyomán tett legmagasabb szintű politikai válaszlépéseket.

Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat rendszeres helyzetképeket és elemzéseket készít és oszt meg a tagállamokkal egy kifejezetten erre szolgáló internetes platformon keresztül.

• A horvát elnökség aktiválja az uniós integrált válságelhárítási mechanizmust a koronavírus miatt (sajtóközlemény, 2020. 01. 28.)

A kínai Vuhan városában új típusú koronavírus okozta betegség jelent meg, és a járvány gyorsan átterjedt Kína más térségeire és a világ többi részére. Később az Egészségügyi Világszervezet hivatalosan SARS-CoV-2-nek nevezte el ezt az újfajta koronavírust, az általa okozott betegség pedig a COVID-19 nevet kapta.