A kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja – a Tanács jóváhagyta az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást

A Tanács (a Coreper szintjén) november 22-én jóváhagyta azt az ideiglenes megállapodást, amely az észt elnökség és az Európai Parlament között november 9-én jött létreaz uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2020 utáni időszakra vonatkozó reformjáról. A következő lépésben a Tanács az Európai Parlament jóváhagyását kéri majd a megállapodás szerinti szöveggel kapcsolatban.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja hozzájárul majd ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret és a Párizsi Megállapodás értelmében vállalt célját – vagyis az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 40%-os csökkentését 2030-ig.

Az új rendszer a kibocsátások költséghatékony csökkentése mellett elő fogja mozdítani az innovációt és a karbonszegény technológiák alkalmazását is. Mindezzel új lehetőségeket teremt a munkahelyteremtésre és a növekedésre, ugyanakkor fenntartja az európai ipar versenyképességének megőrzéséhez szükséges biztosítékokat is.

„Büszkén jelenthetem be, hogy hosszas tárgyalások után az EU tagállamai jóváhagyták a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformját. A múlt héten a COP23-konferencia résztvevői világosan kijelölték a Párizsi Megállapodás végrehajtásának útját, és az EU be fogja váltani a Megállapodáshoz kötődő ígéreteit. Egy hatékonyabb kibocsátáskereskedelmi rendszert hozunk létre, amely még tovább fogja csökkenteni a kibocsátásokat, és amelynek hatására levegőnk tisztább, iparunk pedig versenyképesebb lesz.” – Siim Kiisler, az Észt Köztársaság környezetvédelmi minisztere

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert megerősítő reform a következő új elemeket fogja bevezetni:

• A kibocsátások teljes mennyiségének határértéke évente 2,2%-kal fog csökkenni (lineáris csökkentési tényező).
• A piaci stabilizációs tartalékba helyezett kibocsátási egységek teljes száma 2023 végéig ideiglenesen a duplájára nő (tartalékba helyezési arány).
• 2023-ban életbe lép majd az az új mechanizmus, amely bizonyos mennyiségen felül korlátozza a piaci stabilizációs tartalékban lévő kibocsátási egységek érvényességét.
• A kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv rendelkezéseit – így a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó szabályokat és a lineáris csökkentési tényezőt – rendszeresen felül fogják vizsgálni, a Bizottság pedig a Párizsi Megállapodás végrehajtásának áttekintése során fel fogja mérni, hogy szükség van-e további szakpolitikákra vagy intézkedésekre.

A megreformált kibocsátáskereskedelmi rendszer számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek célja az ipar védelme a kibocsátásáthelyezés kockázatával szemben, valamint annak megelőzése, hogy ágazatközi korrekciós tényezőt kelljen alkalmazni. A főbb rendelkezések a következők:

• Az árverés keretében értékesítendő kibocsátási egységek részaránya 57% lesz, ám amennyiben ágazatközi korrekciós tényező alkalmazására kerül sor, ezt az arányt feltételesen 3%-kal csökkenteni kell. Amennyiben szükségessé válik az ágazatközi korrekciós tényező alkalmazása, azt minden ágazatban egységesen fogják alkalmazni.

• A kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása immár jobban illeszkedik a vállalkozások termelési szintjéhez, és frissítésre kerültek a térítésmentes kiosztáshoz használt referenciaértékek is.
• Térítésmentesen kapják meg az összes kibocsátási egységet azon ágazatok, amelyek esetében a legnagyobb a veszélye annak, hogy a termelést az Európai Unió területén kívülre helyezik át. A kibocsátásáthelyezésnek kevésbé kitett ágazatok esetében 30% lesz a térítésmentes kiosztás aránya. A távfűtési ágazat kivételével 2026 után megkezdődik majd a kibocsátásáthelyezésnek kevésbé kitett ágazatokat érintő térítésmentes kiosztás fokozatos megszüntetése.
• Az új belépők részére fenntartott tartalékba elsőként a 2013 és 2020 közötti időszakban fel nem használt kibocsátási egységek, valamint a piaci stabilizációs tartalékból 200 millió egység kerül majd. A piaci stabilizációs tartalékba legfeljebb 200 millió kibocsátási egység vissza fog kerülni, amennyiben azok a 2021 és 2030 közötti időszakban nem kerülnek felhasználásra.
• A tagállamok továbbra is kompenzálhatják a kibocsátáscsökkentés közvetett költségeit az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal összhangban, Kibővültek a jelentéstételi és az átláthatósági intézkedések is.

A felülvizsgált kibocsátáskereskedelmi rendszer elősegíti majd, hogy az ipar és az energiaágazat meg tudjanak küzdeni a karbonszegény gazdaságra való átállás innovációs és beruházási kihívásaival. E célból a következő finanszírozási mechanizmusok jönnek majd létre:

• Meghosszabbításra kerül majd a már működő NER300 eszköz, amely így továbbra is támogatást fog nyújtani a megújuló energiaforrásokhoz kötődő karbonszegény innovációhoz, valamint a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projektekhez. Az eszköz új neve innovációs alap lesz, hatóköre ki fog terjedni az ipari ágazatokra (így a szén-dioxid-leválasztásra és -hasznosításra) is, a térítésmentes kiosztásból és árverésből származó kezdeti volumene pedig 400 millió kibocsátási egységre fog bővülni. Az alap volumenét összesen 50 millió kibocsátási egységgel lehet majd növelni, amennyiben az árverésre bocsátott kibocsátási egységek részarányának feltételekhez kötött csökkentése nem, vagy 3%-nál kisebb mértékben szükséges.
• Létrejön egy modernizációs alap is, amely az összes kibocsátási egység 2%-ának elárverezésével kerül majd finanszírozásra. Az alap célja az energiahatékonyság előmozdítása, valamint az energiaszektor modernizációja azokban a tagállamokban, amelyeknek egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 60%-a alatt van. Ennek az alapnak a volumenét összesen 0,5 millió kibocsátási egységgel lehet majd bővíteni, amennyiben az árverésre bocsátott kibocsátási egységek részarányának feltételekhez kötött csökkentése nem, vagy 3%-nál kisebb mértékben szükséges. Az alap – az energiatermelésük tekintetében szénfüggő régiók átállásának méltányos támogatása mellett – leginkább olyan beruházásokhoz fog támogatást nyújtani, amelyek célja a megújuló energiaforrások felhasználásával történő energiatermelés vagy -felhasználás, az energiahatékonyság növelése, az energiatárolás javítása, valamint az energiahálózatok modernizálása. A szilárd fosszilis tüzelőanyagot felhasználó energiaprojekteket nem lehet majd az alapból támogatni. Ez alól kivételt képeznek a távfűtési projektek azokban a tagállamokban, amelyek egy főre jutó GDP-je 2013-ban nem érte el az uniós átlag 30%-át. Ennek a lehetőségnek az alkalmazása esetén legalább azonos értékű kibocsátási egységet kell rendelkezésre bocsátani olyan beruházásokhoz, amelyek az adott tagállam energiaágazatának korszerűsítéséhez nem szilárd fosszilis tüzelőanyagok felhasználását célozzák.
• Az alacsony jövedelmű tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy az árverésre bocsátható kibocsátási egységek összesen 40%-át energiaágazatuk korszerűsítésére használják fel. Ez a hányad 60%-ig növelhető a szolidaritási célra rendelkezésre álló volumenből, amennyiben azonos összeget átutalnak a modernizációs alapba.

Ütemterv és a következő lépések

Az Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben meghatározta az EU ETS reformjának főbb elemeit. A Bizottság ezen iránymutatások alapján 2015 júliusában benyújtotta az irányelvjavaslatát.

Az Európai Parlament 2017. február 15-én elfogadta módosításait, a Tanács pedig 2017. február 28-án megállapodást ért el általános megközelítéséről. Azóta hat alkalommal került sor háromoldalú egyeztetésre.

Most, hogy a Coreper jóváhagyását adta, az Európai Parlamentnek szavazással meg kell erősítenie az első olvasatban létrejött egyezséget. A jogszabályjavaslatot ezután benyújtják a Tanácsnak elfogadásra.

Az új irányelv a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

• A Tanács általános megközelítése
• A Bizottság javaslata
• Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformja