Federica Mogherini főképviselő nyilatkozata az EU nevében a Krími Autonóm Köztársaságról és Szevasztopol városáról

Négy évvel azután, hogy az Oroszországi Föderáció jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát, az Európai Unió továbbra is töretlenül elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.

Az Európai Unió ismételten hangsúlyozza, hogy nem ismeri el és változatlanul elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot. A félsziget annektálása továbbra is közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi jogrendre nézve is.

Az Európai Unió változatlanul elkötelezett amellett, hogy az annektálás el nem ismerését a gyakorlatban is maradéktalanul érvényesítse, többek között korlátozó intézkedések révén is. Az EU ismételten felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy az ENSZ-közgyűlés 68/262. sz. határozatával összhangban mérlegeljék az el nem ismerésnek érvényt szerző hasonló intézkedések foganatosítását. Az Európai Unió nem ismeri el az Oroszországi Föderáció által a Krím félszigeten tartott választásokat.

A félsziget folytatódó militarizációja változatlanul kihat a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére. Az Oroszországi Föderáció a nemzetközi humanitárius jogot megsértve orosz állampolgárságot erőltetett a krími lakosságra, és az Oroszországi Föderáció fegyveres erőibe való kényszerbesorozást vezetett be.

Az Európai Unió elítéli a kercsi híd Ukrajna hozzájárulása nélküli építését és a szabad közlekedés máris tapasztalható akadályozását.

A Krím félszigeten az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálás óta tovább romlott az emberi jogi helyzet. Szisztematikusan korlátozzák a félsziget lakosságának alapvető szabadságait, a véleménynyilvánítás, a vallás, a meggyőződés és az egyesülés szabadságát és a békés gyülekezéshez való jogot.

Súlyosan sérültek a krími tatárok jogai: krími tatár médiaorgánumokat zártak be, betiltották a krími tatárok önkormányzati szervének, a medzslisznek a tevékenységeit, a közösség vezetőit és tagjait pedig üldözni kezdték. A krími tatárok, az ukránok és a félsziget valamennyi etnikai és vallási közössége számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megőrizzék és továbbfejlesszék kultúrájukat, hagyományaikat, oktatásukat és identitásukat.

Az EU ismételten követeli Oleh Szencov, Olekszandr Kolcsenko, Mikola Szemena és minden olyan személy azonnali szabadon bocsátását, akiket a nemzetközi jogot megsértve ítéltek el és tartanak fogva. Az újságírók, az emberi jogok védelmezői és a védőügyvédek számára biztosítani kell, hogy munkájukat függetlenül és indokolatlan beavatkozás nélkül végezhessék.

Az EU felszólít a nemzetközi emberi jogi normák maradéktalan betartására a félszigeten. Alaposan ki kell vizsgálni minden folyamatban lévő, emberi jogi jogsértési ügyet, az erőszakos eltüntetések, kínzások és gyilkosságok eseteit is beleértve. Továbbra is rendkívül fontos lenne, hogy a nemzetközi emberi jogi szereplők szabadon és korlátozásoktól mentesen mozoghassanak Ukrajna egész területén, a Krím félszigetet és Szevasztopolt is beleértve. Az EU emlékeztet az ENSZ-közgyűlés 2017. december 19-i 72/290. sz. határozatára és felszólít annak maradéktalan végrehajtására, beleértve az Oroszországi Föderációnak a vonatkozó nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeit.

A főképviselő ezt a nyilatkozatot a Krím félszigetnek és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálása negyedik évfordulóján (2018. március 18.) tette.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.

*Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.