Skip to content

Hogyan súlyosbítja Oroszország Ukrajna elleni inváziója a globális élelmiszerválságot?

A gabona és az élelmiszerek világpiaci ára 2020 közepén emelkedni kezdett, Oroszország Ukrajnával szembeni, provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziója következtében pedig még tovább nőtt.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, de exportjának mennyisége a háború következtében drámaian lecsökkent. Ennek eredményeként a világon emberek millióinak kell komolyan aggódniuk az élelmezésbiztonság miatt. Az EU és az ENSZ intézkedéseinek segítségével sikerült megfékezni az áremelkedést, a kilátások ugyanakkor továbbra is borúsak.

Kevesebb gabonaexport, magasabb élelmiszerárak

A háború előtt Ukrajna mezőgazdasági exportjának mintegy 90%-át tengeri úton szállította. A háború kitörését követően az orosz katonaság blokád alá helyezte Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, gyakorlatilag leállítva ezzel az exportot.

A háború megnehezíti Ukrajna búzaexportját

Szöveges változat

A vonaldiagram a 2021. január és 2023. augusztus között exportált búza mennyiségét mutatja. 2022 márciusában, áprilisában és májusában az export az orosz invázió következtében több mint 90%-kal esett vissza. Júniustól kezdve nőtt az export mennyisége, de még mindig messze elmaradt a 2021-es szinttől: még a 2022-es exportcsúcsot hozó szeptember és október hónapban is 57, illetve 42%-kal alulmúlta a 2021-es értéket. Az export mennyisége – némi ingadozás mellett – azóta is fokozatosan csökken.

Az EU alternatív szállítási útvonalakat („szolidaritási folyosókat”) hozott létre, az ENSZ és Törökország pedig lépéseket tett a kikötők blokádjának feloldására (ez az „fekete-tengeri gabonakezdeményezés”). Ezen intézkedéseknek köszönhetően az export mennyisége növekedni kezdett, az élelmiszerárak pedig folyamatos ütemben csökkentek.

Oroszország azonban 2023 júliusában kilépett a fekete-tengeri gabonakezdeményezésből. Ezt megelőzően Ukrajna a gabona 40%-át szállította a fekete-tengeri kikötőkön, 60%-át pedig szárazföldön, a szolidaritási folyosókon keresztül.

2022. május 12.

Szolidaritási folyosók

Az EU szárazföldi szállítási útvonalakat hozott létre, amelyeknek köszönhetően sikerült útjára indítani a tárolósilókban felhalmozódott tetemes mennyiségű gabonát.

2022. július 22.

Fekete-tengeri gabonakezdeményezés

Az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodásnak köszönhetően biztonságos tengeri útvonal nyílt a Fekete-tengeren.

2023. július 17.

Oroszország kilépett a megállapodásból

Oroszország bejelentette, hogy kilép a fekete-tengeri gabonakezdeményezésből.

Azt követően, hogy Oroszország kilépett a kezdeményezésből, az ukrán export mennyisége ismét csökkent, az árak pedig emelkedni kezdtek. A gabonatermés világszerte jónak ígérkezik, és ez jelenleg stabilan tartja az árakat. A globális élelmiszer-ellátás ugyanakkor továbbra is bizonytalan, mivel a háború és a fekete-tengeri kikötők orosz blokádja következtében Ukrajna kevesebb gabonát és élelmiszert tud exportálni a világpiacra.

A gabona világpiaci ára 2021. január óta

Szöveges változat

A Nemzetközi Gabonatanács gabona- és olajosmag-indexét, valamint búza-részindexét bemutató vonaldiagram egyértelmű hirtelen növekedést mutat 2022 márciusában. A búza ára 58%-kal, a gabonáké pedig 34%-kal volt ekkor magasabb a 2021. márciusi áraknál. A vonaldiagram 2022 májusa – azaz a szolidaritási folyosók létrehozása óta – mindkét index esetében meredek visszaesést mutat. A fekete-tengeri gabonakezdeményezés 2022. júliusi elindulása óta az árak tovább csökkentek. 2022 szeptemberében és októberében, a fekete-tengeri gabonakezdeményezés bizonytalan jövője miatt az árak ismét emelkedést mutattak, majd 2022 novemberében és decemberében csökkenni kezdtek. Ezt követően az árak – némi ingadozás mellett – továbbra is fokozatosan csökkentek. Amikor azonban Oroszország 2023 júliusában bejelentette, hogy kilép a kezdeményezésből, az árak újra emelkedni kezdtek.

A háború maradandó hatásai

Az ukrán mezőgazdasági termelők 2021-ben közel 17 millió hektáron vetettek tavaszi terményeket – ez a terület nagyobb, mint Ausztria és Csehország együttvéve. Azonban 2022-ben, a háború kitörését követően 22%-kal kevesebbet tudtak vetni. A nem bevetett terület (2,8 millió hektár) közel akkora, mint Belgium teljes területe.

Ausztria, Csehország és Belgium térképe.
Forrás: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete

Noha a háború által Ukrajna gabonaexportjára gyakorolt hatást csökkentették a háború előtt vetett mennyiségek és a 2022-ben felhalmozódott hatalmas készletek, a jövőbeli exportra komoly hatással lesznek majd az elhagyott vagy megrongált termelőlétesítmények és a nem bevetett területek.

Csökken az ukrán gabonatermelés és -export

2021/22-höz képest Ukrajna gabonatermelése a 2022/23-as piaci év tekintetében 29%-kal csökkent, és e csökkenés várhatóan tovább folytatódik.

Szöveges változat

Az ukrán gabonatermelést és -exportot bemutató oszlopdiagram.

Gabonatermelés

  • Ötéves átlag (2016/17–2020/21) – 67,68 millió tonna
  • 2021/22 – 86,7 millió tonna (becslés)
  • 2022/23 – 61,8 millió tonna (előrejelzés)
  • 2023/24 – 58,8 millió tonna (előrevetítés)

Gabonaexport

  • Ötéves átlag (2016/17–2020/21) – 47,2 millió tonna
  • 2021/22 – 52 millió tonna (becslés)
  • 2022/23 – 49 millió tonna (előrejelzés)
  • 2023/24 – 32 millió tonna (előrevetítés)

Ukrajna: Európa éléskamrája

A háború azért fejt ki ilyen drasztikus hatást a globális élelmiszerpiacokra, mert Ukrajna a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági exportőre, és a világviszonylatban legtermékenyebb termőföldek egy részével is rendelkezik.

Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre (a világexport 50%-a), a harmadik legnagyobb árpaexportőre (18%), a negyedik legnagyobb kukoricaexportőre (16%) és az ötödik legnagyobb búzaexportőre (12%). 2021-ben Ukrajna közel 12 milliárd USD (mintegy 11,5 milliárd EUR) értékben exportált gabonát.

A fekete-tengeri gabonakezdeményezésen keresztül exportált búza 65%-át fejlődő országokba szállították. Oroszország azzal a döntésével, hogy kilép a fekete-tengeri gabonakezdeményezésből, tovább súlyosbítja a globális élelmiszerválságot.

Az ukrán gabona legnagyobb része szegényebb országokba kerül

Az ukrán export – főleg a búzaexport – döntő fontosságú egyes ázsiai és afrikai országok számára. 2016 és 2021 között ezen országok fogadták az ukrán búza 92%-át.

Az ukrán búzaexport 2016 és 2021 közötti célállomásait bemutató többszintű gyűrűdiagram.
Forrás: Nemzetközi Gabonatanács, a 2016–2021-es adatok átlaga