Élelmezésbiztonság és az élelmiszerek megfizethetősége
Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan inváziója súlyosbította a globális élelmezési válságot. Az uniós országok olyan intézkedések koordinációját végzik, amelyek célja, hogy garantálják a globális élelmezésbiztonságot, és támogatást nyújtsanak a világ legszegényebbjei számára.
Mit tesz az EU az élelmezési válság megoldása érdekében?
Az EU és tagállamai egységesen lépnek fel Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziója ellen, és szilárdan elkötelezettek a globális élelmezési válság megoldása mellett.
Szolidaritási folyosók és a fekete-tengeri gabonamegállapodás
Az élelmiszer-ellátás egyre növekvő bizonytalanságának kezelése terén az uniós országok kiemelt prioritásnak tekintik, hogy segítsék Ukrajnát agrár-élelmiszeripari termékeinek exportjában, amelyet súlyosan akadályoz az orosz invázió.
Ukrajna az alapvető élelmiszerek – például a búza és a kukorica – egyik legfőbb termelője és exportőre. 2016 és 2021 között az ország búzaexportjának mintegy 90%-a Afrikába és Ázsiába irányult, ami nagyban előmozdította az élelmezésbiztonságot a világ leghátrányosabb helyzetű régióiban.
Oroszország rögtön a háború kezdetén blokád alá vett ukrán kikötőket, aminek nyomán körülbelül 20 millió tonna gabona rekedt a Fekete-tenger partvidékén található tárolósilókban.
2022 májusában az Európai Bizottság ezért cselekvési tervet terjesztett elő EU–Ukrajna szolidaritási folyosók létrehozása céljából. A cselekvési terv arra irányult, hogy szárazföldi útvonalak kialakítása révén Ukrajna segítséget kapjon mezőgazdasági termékeinek exportálásához. Ehhez:
- teherszállító vasúti járműveket, teherhajókat és tehergépkocsikat kellett biztosítani
- gondoskodni kellett a közlekedési hálózatok és az átrakó terminálok meglévő kapacitásának hatékonyabb kihasználásáról
- egyszerűbbé és gyorsabbá kellett tenni a vámügyi műveleteket és az egyéb ellenőrzéseket
- lehetővé kellett tenni az árutárolást az EU területén
A szolidaritási folyosók 2022. májusi létrehozása óta azokon több mint 48 millió tonna mezőgazdasági termék, többek között gabona és olajos magvak kivitelére került sor.
2022 júliusában Oroszország – az ENSZ és Törökország közvetítésével Ukrajnával kötött megállapodás nyomán – beleegyezett, hogy feloldja Ukrajna fekete-tengeri kikötőinek blokádját. Ennek nyomán létrejött a fekete-tengeri gabonakezdeményezés, amely azt hivatott elősegíteni, hogy Ukrajnából újrainduljon a gabona és egyéb élelmiszerek tengeri útvonalakon való exportja.
2023 júliusáig közel 33 millió tonna mezőgazdasági áru hagyta el Ukrajnát a fekete-tengeri gabonakezdeményezésnek köszönhetően. A kezdeményezés keretében szállított búza 65%-a fejlődő országoknak jutott, többek között az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) humanitárius műveletein keresztül. Ukrajna a WFP legnagyobb búzabeszállítója volt 2022-ben; a Világprogram globális szemesbúza-beszerzésének több mint felét biztosította.
Tudnivalók az ukrán gabonaexportról (Infografika)
A háború előtt az ukrán gabona 90%-át a Fekete-tengeren keresztül exportálták. Az orosz invázió óta a gabonának csak a felét szállítják tengeri úton, 55%-át pedig a szolidaritási folyosókon keresztül exportálják.
Az exportot bemutató kördiagram: az Ukrajnából származó élelmiszerek 55%-át a szolidaritási folyosókon, 45%-át pedig a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében sikerült exportálni.
2022. november végén Ukrajna elindította a „Gabonát Ukrajnából” kezdeményezést, amely a globális élelmezésbiztonsághoz is hozzájárul: lehetővé teszi a projektben részt vevő szervezetek számára, hogy ukrán termelőktől mezőgazdasági termékeket vásároljanak, és azokat éhínség sújtotta országoknak adják át.
2023 júliusában Oroszország úgy döntött, hogy felmondja a fekete-tengeri gabonakezdeményezésre vonatkozó megállapodást. Az EU egyértelműen elítélte Oroszország döntését.
Oroszország továbbra is fegyverként veti be az élelmiszer célba juttatásának akadályozását. Azzal, hogy véget vet a megállapodásoknak, Oroszország egyedül felelős a gabonaszállítmányok világszerte bekövetkező zavaraiért és az élelmiszerárak terén jelentkező globális infláció gerjesztéséért. Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Élelem a világnak
Az Ukrajnában kibontakozó tragédia hatással van a világ minden részére, mivel Oroszország provokáció nélkül indított, indokolatlan inváziója súlyosbítja a globális élelmezési válságot.
Az uniós országok közösen lépnek fel annak érdekében, hogy segítsenek a lakosságnak megbirkózni az ugrásszerűen növekvő élelmiszerárakkal, és némileg enyhítsék a világ legszegényebbjeire nehezedő terheket.
Koordinált válasz az élelmezési válságra
Az uniós országok a globális élelmezési válság kezelése érdekében végzett összehangolt munkájuk során – a 2022 júniusában elfogadott tanácsi következtetések nyomán – négy cselekvési területre összpontosítanak:
- szolidaritás
- fenntartható termelés
- kereskedelem
- multilateralizmus
Hogyan kezelik az uniós országok a globális élelmiszerválságot? (Infografika)
Szolidaritás
Az uniós országok világszerte sürgősségi segélyt nyújtanak a leginkább rászorulóknak.
Az EU és tagállamai világszinten a fejlesztési támogatás legfőbb adományozói. Az Unió jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az általa nyújtott támogatást a növekvő és sürgős szükségletekhez igazítsa. 2022 júniusában az uniós országok 8 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalás nyújtását támogatták a 2020–2024-es időszakra az élelmezésbiztonság területén.
2022-ben az uniós humanitárius finanszírozás 32%-kal nőtt 2021-hez képest, így elérte a 770 millió EUR-t. Ezeket a forrásokat arra fordították, hogy biztosítsák a legkiszolgáltatottabbak élelmiszerhez való hozzáférését, valamint készpénztámogatás és egyéb eszközök révén támogassák a helyi élelmiszer-termelést. Az EU és tagállamai az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) is jelentős adományozói.
Ezenkívül 225 millió EUR-t különítettek el az élelmezési és rezilienciaépítési eszközből a közel-keleti és észak-afrikai régióban található déli szomszédságbeli partnereik számára.
Az uniós országok azzal is jelentős mértékben hozzájárulnak a globális élelmezésbiztonsághoz, hogy mezőgazdasági termelésük nagy részét fejlődő országokba exportálják. Az EU búzaexportjának több mint fele Afrikába (Algériába, Marokkóba, Egyiptomba és Nigériába), illetve Ázsiába (Pakisztánba) irányul.
Fenntartható termelés
A globális élelmiszer-szükségletek kielégítése nem történhet a környezet kárára: fenntartható élelmiszerrendszer-modellt kell követni.
Az uniós tagállamok vezetői ezért 2022 júniusában a következőkről állapodtak meg:
- támogatják a fejlődő országokat abban, hogy szükség esetén átszervezzék ellátási láncaikat
- felgyorsítják azon uniós kezdeményezések megvalósítását, amelyek célja Afrika fenntartható élelmiszer-termelési kapacitásainak támogatása
- támogatják a mezőgazdasági termeléshez felhasznált alapanyagok, különösen a fenntartható trágyák tekintetében a gyártási kapacitás fejlesztését a fejlődő országokban
A fenntartható élelmiszerrendszerek globális szintű kialakítása pozitív hatással lesz az országoknak a jelenlegihez hasonló válságokkal szembeni rezilienciájára.
Kereskedelem
Az uniós országok nemzetközi partnereikkel karöltve munkálkodnak a mezőgazdasági termékek nyitott és kiszámítható kereskedelmi környezetének megteremtése érdekében.
Az Európai Tanács 2022. májusi ülésén az uniós vezetők ismételten hangsúlyozták elkötelezettségüket aziránt, hogy az élelmiszerek világkereskedelme továbbra is mentes legyen az indokolatlan kereskedelmi akadályoktól.
Az EU Oroszországgal szembeni szankciói nem érintik a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatot. A szankciók nem tiltják az orosz mezőgazdasági termékek importját és szállítását.
Multilateralizmus
A hatékony nemzetközi koordináció elengedhetetlen ahhoz, hogy a globális válságra átfogó globális választ adhassunk.
Az uniós országok együttműködnek nemzetközi partnereikkel annak érdekében, hogy globális választ adjanak az élelmezési válságra többek között olyan kezdeményezések révén, mint a G7-csoport élelmezésbiztonsággal foglalkozó globális szövetsége és az élelmezési és mezőgazdasági rezilienciára irányuló nemzetközi kezdeményezés (FARM-kezdeményezés).
Ezek az egymást kiegészítő kezdeményezések három területen irányoznak elő lépéseket:
- rövid távú szolidaritási intézkedések – ezek mentén fellendíthető a globális élelmiszer-ellátás és a kiszolgáltatott helyzetben lévő országok számára biztosítani lehet az élelmiszerhez jutást
- kereskedelmi vonatkozású intézkedések – ezek a globális piacok hatékony működését hivatottak biztosítani
- a hosszú távú, felelős beruházások fokozására irányuló intézkedések – ezek célja, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő országokban fenntartható és reziliens élelmiszer-termelés valósuljon meg
Válaszintézkedéseit illetően az EU emellett szorosan együttműködik az Afrikai Unióval annak érdekében, hogy az intézkedések és a kezdeményezések hatékonyan beépüljenek az EU és az AU közötti szélesebb körű stratégiai partnerségbe.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 2022 szeptemberében társelnöke volt az ENSZ Közgyűlésének hete alkalmával rendezett globális élelmezésbiztonsági csúcstalálkozónak. Az eseményen a vezetők rövid nyilatkozatot adtak ki, amelyben elkötelezték magukat a nemzetközi együttműködés és a partnerségi kezdeményezések megerősítése mellett.
Az Unió agrár-élelmiszeripari termelésének támogatása
Az Unió közös agrárpolitikája (KAP) az elmúlt 60 évben több nemzedéken keresztül biztosított elegendő élelmet az európaiak számára, válságok során is.
E közös politikának köszönhetően ma az uniós polgárokat nem fenyegeti az élelmiszerhiány kockázata. A KAP a termelés folytonosságának biztosítása érdekében támogatja az uniós mezőgazdasági termelőket.
2022 márciusában az EU 500 millió EUR összegű támogatást nyújtott az energiaválság okozta magasabb előállítási költségek által leginkább sújtott mezőgazdasági termelőknek. Ezenfelül a mezőgazdasági termelők:
- előlegfizetésben részesültek a pénzforgalmi nehézségek kezelésére
- egyes KAP-követelmények tekintetében ideiglenes mentességet kaptak, például a pihentetett terület esetében
- egy újonnan létrehozott válságkeret révén további támogatásban részesültek
A magasabb élelmiszerárak kezelése érdekében az uniós tagállamok nemzeti intézkedéseket is hoztak, így többek között:
- csökkentették a héa mértékét
- ösztönözték a kiskereskedőket az árak alacsonyan tartására
- célzott uniós forrásokból segítették a leginkább rászorulókat
Az Európai Bizottság 2023 tavaszán pénzügyi támogatást nyújtott az érintett tagállamok részére, hogy kezelni tudják az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalához köthető helyi piaci zavarokat. A Bizottság a támogatást néhány ország kérésére reagálva nyújtotta a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékból.
A közös agrárpolitika bemutatása
Európa élelmezése: a közös agrárpolitika 60 éve
Az EU hat évtizeddel ezelőtt, 1962-ben hozta létre közös agrárpolitikáját, amely ma az uniós agrár-élelmiszeripari termékek nyitott egységes piacának mozgatórugója. Tematikus összeállításunkban a támogatásban részesülő európai mezőgazdasági termelők és más kedvezményezettek mesélnek arról, hogyan is működik a közös agrárpolitika.
Mi okozza az élelmezési válságot?
2016 óta világszerte nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága. A globális nyersanyagárak emelkedésével összefüggésben Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az élelemhez való hozzáférés akadályozása, mint háborús fegyver, súlyosan érintette az élelmiszerpiacokat.
Oroszország azáltal, hogy fegyverként használja fel az élelmiszert az Ukrajna elleni háborúban, egyedül felelős az általa kiváltott globális élelmezésbiztonsági válságért. Az Európai Tanács következtetései, 2022. június 23.
Hogyan súlyosbítja Oroszország Ukrajna elleni inváziója a globális élelmiszerválságot? (Infografika)
Oroszország katonai agressziója következtében:
- élelmiszerhiány lépett fel
- az élelmiszer- és műtrágyaárak minden eddiginél nagyobb mértékben emelkedtek
A Covid19-világjárvány romboló hatása, a műtrágya- és az energiaárak emelkedése, valamint a makrogazdasági környezet globális romlása közepette a mezőgazdasági áruk világpiaci ára 2020 közepe óta folyamatosan emelkedik.
Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziója tovább élezte a piaci helyzetet: még jobban nőnek a nyersanyagárak, és világszerte csökken az élelmiszerek rendelkezésre állása.
Oroszország többek között az alábbi lépésekkel okozta Ukrajna élelmiszerexportjának és -termelésének hirtelen visszaesését, valamint keltett zavart a piacokon:
- blokád alá vette Ukrajna fekete-tengeri kikötőit
- támadásokat hajtott végre az ukrán élelmiszer-feldolgozó és -kiviteli infrastruktúra ellen
- bombázta és elfoglalta Ukrajna szántóterületeit
- szándékosan visszafogta saját élelmiszer- és műtrágyaexportját
2022 márciusában Oroszország bejelentette, hogy ideiglenes exporttilalmat vezet be a gabonafélékre és a műtrágyákra, ami a piacok destabilizálódásához vezetett. Oroszország jelentős műtrágyagyártó és -exportőr – például a nitrogénműtrágyák tekintetében –, a műtrágyák pedig döntően fontos szerepet töltenek be az agrár-élelmiszeripari termelésben.
Az EU soha nem gátolta az Oroszországból származó élelmiszer, műtrágya és egyéb mezőgazdasági termékek kivitelét. E termékekre nem vonatkoznak uniós szankciók.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint az élelmiszerárak 2022 márciusában tetőztek, amikor 2020 ugyanezen hónapjához képest több mint 60%-os növekedést mutattak. Az árakat továbbra is volatilitás jellemzi.
Miért kulcsfontosságúak Ukrajna terményei a globális élelmezésbiztonság szempontjából?
Az Európa éléskamrájának is nevezett Ukrajna az agrár-élelmiszeripari termékek egyik legnagyobb termelője és exportőre a világon. A világ ötödik legnagyobb búzaexportőre, a kukorica tekintetében pedig a negyedik helyen áll.
A szintén jelentős exportőr Oroszországgal együtt Ukrajna biztosítja a világ kukorica- és búzatermelésének mintegy 30%-át, napraforgómagolaj-termelésének pedig több mint a felét.
Ukrajna mezőgazdasági terményeinek fő felvevői Afrika és Ázsia. 2016 és 2021 között az összes búzaexport több mint fele (58%-a) Ázsiába, 34%-a pedig Afrikába irányult. Ukrajna alapvető szerepet tölt be a világ néhány legszegényebb országa élelmezésbiztonságának fenntartásában.
Az ukrán közlekedési infrastruktúra elleni orosz támadások és azon fekete-tengeri kikötők de facto blokádja, ahonnan rendszerint Ukrajna mezőgazdasági termékeinek 90%-át exportálták, az export drasztikus visszaeséséhez vezetett.
Az orosz erők által az ukrán termésben, élelmiszerraktárakban és mezőgazdasági gépekben okozott károk jelentős hatást gyakoroltak Ukrajna termelési és exportkapacitására.
Kit érintenek leginkább a magasabb árak és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága?
Az élelmiszerhiány egyre nagyobb gondot okoz emberek milliói számára, mindenekelőtt Afrikában és Ázsiában, különösen pedig azokban az országokban, amelyeket már most is éhínség sújt – például Szomáliában, Jemenben és Afganisztánban.
A magas élelmiszerárak következtében az emberek nehezebben tudnak élelmiszert vásárolni, és az árak további nyomást gyakorolnak az alacsony jövedelmű háztartásokra, többek között az EU-ban is.
A válság hatása valószínűleg hosszú távon érződik majd, különösen a fejlődő országokban.
A WFP szerint 2022-ben a szükségletek példátlan szintet értek el. A világon rekordszámú, 349 millió ember szembesült akut éhínséggel (a WFP 2022. évi éves felülvizsgálata).
A fejlődő országokban a gyermekek különösen nagy mértékben ki vannak téve az élelmiszerhiányból és a magasabb árakból fakadó akut alultápláltság kockázatának.
Az Unióban nincs élelmiszerhiány
Az uniós országokat nem fenyegeti élelmiszerhiány.
Az Unió az agrár-élelmiszeripari termékek vezető termelője – 2022-ben a világ vezető kereskedője is volt –, és bár Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az éghajlatváltozás hatással van a termelésre, az uniós élelmiszerrendszer továbbra is szilárd és megbízható.
Az infláció és a magasabb élelmiszerárak azonban erősen sújtják az uniós országok polgárait. A megfizethetőség az egyik legfontosabb megoldandó kérdés az uniós vezetők számára, különös tekintettel azon alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott csoportokra, akiket a legjobban sújt a helyzet.
Az Eurostat szerint az élelmiszerárak az Unióban 2023 márciusában 19%-kal voltak magasabbak 2022 azonos hónapjához képest.