Tudnivalók az ukrán gabonaexportról
Amióta Oroszország 2022 februárjában inváziót indított Ukrajna ellen, az ukrán gabonaexport súlyos zavarokkal küzd. Az orosz hadihajók több mint négy hónapon át blokkolták a fekete-tengeri ukrán kikötőket.
2022 júliusa és 2023 júliusa között egy azt célzó megállapodás volt érvényben az Egyesült Nemzetek Szervezete, Törökország és Oroszország között, hogy lehetségessé váljon az export egy fekete-tengeri biztonságos humanitárius folyosón keresztül (fekete-tengeri gabonakezdeményezés).A kezdeményezés keretében több mint 1000, gabonával és egyéb élelmiszerrel megrakott hajó futott ki három ukrán kikötőből (Csornomorszkból, Odesszából és Juzsnijból/Pivdennijből).
2023. július 17-én Oroszország bejelentette, hogy úgy döntött: megszünteti a fekete-tengeri gabonakezdeményezést.
A fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében exportált termékek
2023 júliusáig közel 33 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportáltak a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében.
A rakomány több mint 50%-a kukorica volt – ezt a gabonát érintette leginkább a háború kezdetén az ukrán gabonatárolók blokádja. A gabonát gyorsan kellett elszállítani azért, hogy legyen hely a nyári aratásból származó búza számára.
A fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében exportált termékek
A fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében exportált különböző gabonafélék (kerekített) részarányát bemutató kördiagram:
- Kukorica: 51%
- Búza: 27%
- Napraforgóból készült termékek: 11%
- Egyéb: 10%
Hova szállították az ukrán gabonát?
A fekete-tengeri gabonakezdeményezésen keresztül exportált búza 65%-át fejlődő országokba szállították. A kukoricát szinte egyenlő mértékben exportálták a fejlett, illetve a fejlődő országokba.
A gabonaexport aránya az országok fejlettségi szintje szerinti bontásban
Két kördiagram mutatja be a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében exportált búza és kukorica rendeltetési helyét.
A búza 65%-át fejlődő országokba, 35%-át pedig fejlett országokba exportálták.
A kukorica esetében nagyjából egyenlő arányról beszélhetünk: 51%-ot fejlődő országokba, 49%-ot pedig fejlett országokba exportáltak.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP – a világ legnagyobb humanitárius szervezete) szintén szállított búzát a fekete-tengeri kikötőkből. 2023. júliusi adatok szerint a WFP a gabonakészletének 80%-át Ukrajnából vásárolta, szemben a háború előtti 50%-kal. A kezdeményezés keretében az ukrán kikötőkből több mint 725 ezer tonna búzát szállítottak Etiópiába, Jemenbe, Afganisztánba, Szudánba, Szomáliába, Kenyába és Dzsibutiba.
Az export aránya áruk és az országok fejlettségi szintje szerinti bontásban
A fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében megvalósuló teljes exporton belül a különböző gabonafélék és rendeltetési helyek részarányát bemutató alluviális diagram.
A fejlődő országokba exportált búza a teljes gabonaexport 17,6%-át tette ki, míg a fejlett országokba küldött búza 9,5%-nak felelt meg.
A fejlődő országokba exportált kukorica a teljes export 26,4%-át tette ki, míg a fejlett országokba küldött kukorica 24,5%-nak felelt meg.
A fejlődő országokba exportált napraforgótermékek a teljes export 9,2%-át tették ki, míg a fejlett országokba exportált termékek részaránya 2,2% volt.
Az EU globális szinten jelentős búzatermelő és -exportőr. Becslések szerint az EU a 2022/2023-as gazdasági évben 31 millió tonna búzát exportált. A célországok közé tartozik Algéria, Marokkó, Egyiptom, Pakisztán és Nigéria.
Az élelmiszerárak háború miatti változása
Oroszország Ukrajna elleni inváziója az élelmiszerárak jelentős emelkedését okozta a globális piacokon. A gabonaárak különösen meredeken emelkedtek.
Mind a szolidaritási folyosók (az EU által annak érdekében létrehozott útvonalak, hogy segítséget nyújtson Ukrajnának – egyéb termékek között – a mezőgazdasági termékei exportjához), mind a fekete-tengeri gabonakezdeményezés jelentősen hozzájárult az árak csökkenéséhez.
A gabonafélék és a búza árának 2021 januárja és 2023 augusztusa közötti változását bemutató, a Nemzetközi Gabonatanács adatain alapuló vonaldiagram. Az árak jelentősen nőttek az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének időpontja körül, és 2022 májusáig magas szinten maradtak. Május végén létrehozták a szolidaritási folyosókat, és azóta az árak csökkenni kezdtek. 2022 júliusában elindult a fekete-tengeri gabonakezdeményezés. Az árak 2022 szeptemberében és októberében enyhén emelkedni kezdtek, de 2022 novemberében és decemberében ismét csökkentek. Azóta az árak – némi ingadozás mellett – fokozatosan csökkennek. Amikor azonban Oroszország 2023 júliusában bejelentette, hogy kivonul a kezdeményezésből, ismét emelkedésnek indultak. Az árakat továbbra is bizonytalanság jellemzi.
Az ukrán gabonaszállítás folyamatos fenntartása továbbra is kulcsfontosságú a globális élelmezésbiztonság szempontjából.