"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A külügyminiszterek videokonferenciája, 2020. április 22.
Main results
Megvizsgáltuk, hogy miként nyújthatnánk hatékonyabb támogatást Ukrajnának és a keleti partnerség más országainak a Covid19-világjárvány alatt. Világossá tettük, hogy ezekben a kihívásokkal teli időkben továbbra is számíthatnak ránk.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Az uniós külügyminiszterek a mai napon videokonferenciát tartottak, amelyet Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezetett.
Fokozatosan visszatérve a fő külpolitikai kérdések vizsgálatára, a miniszterek először röviden megvitatták az aktuális kérdéseket. Ezzel összefüggésben foglalkoztak több sürgető nemzetközi kérdéssel, így például a líbiai, a törökországi és az afganisztáni helyzettel. A Covid19-világjárványra való reagálással kapcsolatban a főképviselő tájékoztatta a minisztereket a külföldön rekedt európai polgárok hazaszállítását, a dezinformáció elleni küzdelmet, valamint az úgynevezett „Európa együtt” csomag bevezetését célzó, folyamatban lévő erőfeszítésekről. A miniszterek ehhez kapcsolódóan elsősorban egy olyan uniós humanitárius légihíd létrehozásának a lehetőségével foglalkoztak, amely a koronavírus elleni küzdelemhez szükséges eszközök szállítására, valamint a humanitárius személyzet mozgásának a megkönnyítésére szolgálna.
A külügyminiszterek ezt követően megvitatták, hogy miként lehetne hatékonyabban támogatni Ukrajnát és a keleti partnerség más országait a Covid19-világjárvány alatt.
Ezzel összefüggésben támogatásukat fejezték ki az Ukrajnában zajló reformfolyamat, valamint Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt, ideértve a Krím-félsziget jogellenes annektálása elismerésének a megtagadását is.
Ami a keleti partnerséget illeti, a miniszterek véleménye szerint a jelenlegi válság lehetőséget kínál annak bizonyítására, hogy ezen országok számára az EU jelenti a legmegbízhatóbb partnert. Megbeszélést folytattak arról, hogy az EU miként támogathatná ezeket az országokat annak érdekében, hogy gazdaságaik, munkahelyeik és intézményeik ne szenvedjenek kárt, és hogy továbbra is kiemelt szerepet kapjon a reformokra való törekvés.
Az uniós külügyminiszterek a Covid19-pandémia tükrében megvizsgálták a keleti szomszédsággal kapcsolatos uniós megközelítést és szakpolitikákat