Skip to content
  • Az Európai Unió Tanácsa
  • Sajtóközlemény
  • 2016. december 1. 11:15

Repülésbiztonság, EASA és a drónokra vonatkozó szabályok: a Tanács elfogadta álláspontját

A Tanács 2016. december 1-jén általános megközelítést fogadott el a polgári légi közlekedésre vonatkozó módosított biztonsági szabályokról, valamint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) új megbízatásáról. A rendelettervezet elsőként állapít meg uniós szintű szabályokat a polgári célokra használt drónokra azzal a céllal, hogy az ilyen járművek közlekedését biztonságossá tegye az európai légtérben.

Ez az ún. EASA-alaprendelet lehetővé teszi majd a légi közlekedési ágazat biztonságos fejlesztését a jövőben. Meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a légi közlekedési ágazat a világpiacon belül megőrizheti versenyképességét és innovatív módon fejlődhet. Mivel az elkövetkező húsz évben az Unióban várhatóan 50%-kal növekszik a légi forgalom, meg kell reformálni a szabályokat, hogy az ágazati szereplők helyt tudjanak állni az erős globális versenyben.

„A polgári repülés reformja fontos elemet jelent egy versenyképes, innovatív és a jövő kihívásainak megfelelni tudó légi közlekedési ágazat szempontjából. Üdvözlendő, hogy a szabályok a kockázatokkal arányosak, és az ágazat nyitott az innováció és az olyan jövőbeli fejlesztések előtt, mint például a drónok. Mindemellett a tagállamok összevonhatják és megoszthatják egymással erőforrásaikat, ami döntő jelentőségű a szakértelem megosztása szempontjából.”

Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter

Arányosabb biztonsági szabályozás az innováció ösztönzésére

Annak fényében, hogy a polgári repülés különböző területein más-más jellegű kockázatok állnak fenn, a reform arányos és kockázatalapú szabályokat vezet be a bürokrácia csökkentése és az innováció ösztönzése érdekében. Az alacsonyabb kockázatot jelentő légi járművekre, például a helikopterekre és a könnyű sportrepülőgépekre egyszerűbb és olcsóbb jóváhagyási eljárások vonatkoznak majd, mint a kereskedelmi célú légi közlekedésre.

A drónok szabályozása: védelem, biztonság és a magánélet védelme

A drónokra vonatkozó uniós szintű szabályok a védelmet, a biztonságot és a magánélet védelmét garantáló alapelveket írnak elő. A szöveg jogbiztonságot teremt ennek a gyorsan fejlődő és bővülő iparágnak, amelyben számos kis- és középvállalkozás és induló vállalkozás érdekelt.

Biztonsági okokból a rendelet hatálya alá tartozik majd minden drón, a mindössze néhány gramm tömegű, kis „játékoktól” a nagy, pilóta nélküli légi járművekig, amelyek akár ugyanolyan nehezek lehetnek és ugyanakkora sebességgel repülhetnek, mint a repülőgépek. A jelenlegi uniós szabályozás hatálya alá csak a 150 kg feletti pilóta nélküli légi járművek tartoznak,az ennél kisebb súlyú drónokra ma még nemzeti szabályok vonatkoznak.

Mivel a drónokkal végzett műveletekhez kapcsolódó kockázatok nagyon eltérőek, a szabályokat úgy kell megállapítani, hogy e kockázatokkal arányosak legyenek. Így többek között figyelembe kell venniük azt is, hogy az adott kockázat milyen mértékű veszélyt jelent a légi közlekedés többi résztvevőjére vagy a földön tartózkodó emberekre nézve. A nagyobb kockázattal járó műveletek tanúsítást igényelnek majd, míg az alacsonyabb kockázatot jelentő műveletek tekintetében csak az uniós piacfelügyeleti mechanizmusoknak való megfelelésre lesz szükség.

Ami a környezet védelmét illeti, a drónok esetében is – minden más légi járműhöz hasonlóan – be kell majd tartani a zajszintekre és a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályokat.

A fenti elvek alapján az EASA részletesebb szabályokat dolgoz majd ki a drónokról. Ezeket a szabályokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusokba foglalja majd, hogy adott esetben a technológiai fejlődés fényében könnyebben lehessen őket naprakésszé tenni. Az EASA már közzétett egy a drónokra vonatkozó „prototípus-szabályozást” .

A végrehajtási intézkedéseknek a tagállamok bevált gyakorlataira kell épülniük, és azokban figyelembe kell venni a tagállamok olyan sajátosságait, mint például a népsűrűség. A tagállamoknak emellett jogukban áll majd, hogy biztonsági, adatvédelmi, környezetvédelmi okokból vagy a magánélet védelmére hivatkozva korlátozzák a drónokkal végzett műveleteket, ahogyan ezt már most is teszik a légi műveletek más típusai esetében.

A javaslat egyéb elemei

Az új szabályoknak köszönhetően szorosabbá válik majd az uniós országok, a Bizottság és az EASA között a polgári repüléshez fűződő biztonsági kérdésekben – például a kiberbiztonság és a konfliktusövezetek feletti repülés kapcsán – folytatott együttműködés. Mivel a tisztán nemzetbiztonsági jellegű kérdések a tagállamok hatáskörébe tartoznak, az EASA kérésre olyan kérdésekben nyújt technikai segítséget, amelyekben kölcsönhatás áll fenn a biztonság és a védelem között. Az eredeti javaslat útvonaldíj formájában új finanszírozási forrást rendelt az EASA költségvetéséhez, de mivel ez felvetette a költségsemlegesség kérdését, továbbá jogi és gyakorlati nehézségek merültek fel, az EASA finanszírozása változatlan marad. Az érvényben lévő rendszer szerint az EASA finanszírozási forrásainak 70%-át az ágazat, a fennmaradó részt pedig az EU költségvetése biztosítja. Új ellenőrzési mechanizmusra sincs szükség, mivel nem kerülnek át ellenőrzési feladatok az EASA-hoz A biztonsági hiányosságokat a jogalkotó ehelyett más eszközökkel kívánja kezelni: a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a rendelkezésre álló erőforrásokat, például a nemzeti szakértőket hálózatba kell szervezni, a nemzeti illetékes hatóságoknak pedig közös felügyeleti tevékenységeket kell végezniük. A tagállamoknak mindemellett lehetőségük lesz forrásaik összevonására és megosztására: egy legfeljebb öt tagállamból álló csoport közösen felügyelhet egy légitársaságot.

A javaslat útja a jogszabállyá válásig

Az általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A jogi aktus elfogadásához mindkét intézmény egyetértése szükséges.

Ülések

Sajtókapcsolat

Ha Ön nem újságíró, kérdésével szíveskedjen a Közönségtájékoztatási Szolgálathoz fordulni.

Legutóbbi frissítés: 2024. január 13.