Charles Michel elnök beszéde a Bledi Stratégiai Fórum nyitóülésén

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kedves barátaim!

Nagy örömömre szolgál, hogy itt lehetek ma Bledben. Ez a fórum kulcsfontosságú esemény az Európáról folytatott vita szempontjából. Köszönöm Miniszterelnök Úrnak és a szlovén elnökségnek, hogy ebben az évben, néhány hónappal az Európa jövőjéről szóló konferencia elindítását követően még nagyobb hangsúlyt helyeztek erre a fórumra. Az európai jövő elképzelhetetlen a Nyugat-Balkán nélkül, amellyel egy hónap múlva tartunk majd csúcstalálkozót. Ezért nagyon örülök annak, hogy ezen országok vezetőinek sorából számos barátunk jelen van ma itt.

Amikor Európa jövőjéről beszélünk, az jelentheti többek között azt, hogy megvitatjuk, milyennek kellene lennie Európának a nem túl távoli jövőben, illetve hogy milyen legyen Európa összetétele, és milyen kapcsolatokat ápoljon az európai földrajzi terület egészével. Jelentheti Európa szervezeti és működési kérdéseinek megvitatását. Jelentheti továbbá annak átgondolását is, hogy miként tudná az Unió erősíteni polgáraink bevonását. Ezek a kérdések állnak az Európa jövőjéről szóló konferencia hátterében. Az általam megvitatni kívánt európai jövő az európai projekt jövője: az értékekkel és szabadságokkal, a jóléttel, illetve a befolyásgyakorlással kapcsolatos projektünk jövője.

Az európai integráció a Szén- és Acélközösséggel kezdődött, amely a gazdasági jólétet szolgáló projekt volt. Jean Monnet már a kezdetekkor azt mondta, hogy Európa „nem egy nap alatt épül majd fel, ... [hanem] olyan konkrét eredmények révén, amelyek először tényleges szolidaritást teremtenek”. Szolidaritást az azonos értékeket valló szabad és demokratikus országok között. Ezek jelentik az Unió gyökereit, de egyben jövőjét is.

Ahogy az Unió formálódott, befolyást gyakorló projektté is vált. Kiterjedt egységes piacunknak köszönhetően a világ legnagyobb kereskedelmi szereplőjévé váltunk, ebből adódóan pedig a legjelentősebb „normaexportőr” lettünk, ami „brüsszeli hatás”-ként vált ismertté. Azonban a legnagyobb sikerrel a demokrácia, az alapvető értékek és a jogállamiság normáit terjesztjük a szomszédságunkban. Ezek az Európai Unió éltető elemei.

Ezeket a normákat nem lehet kikényszeríteni, csak akkor van értelmük és csak akkor lehetnek hatékonyak, ha szabadon döntenek mellettük. Ugyanakkor azt is egyértelművé kell tennünk, hogy ezek jelentik az Unió felé vezető kaput, és létfontosságúak az Unió megfelelő működéséhez. Milyen konkrét lépéseket teszünk hát az Unió előmozdítása érdekében?

2019 óta az éghajlatvédelmi és digitális kettős átállásra vonatkozó stratégiánk révén törekszünk a jólét megteremtésére. Ki szeretnénk aknázni a bolygónk védelméből fakadó teljes gazdasági potenciált, valamint a digitális forradalomban rejlő új és végtelen lehetőségeket. Ez a stratégia azonban nem csupán a jólétről szól. Projektünk szerves részét képezi, középpontjában pedig az emberi méltóság és kiteljesedés áll, melyek alapja a szabadságok és a sokféleség tiszteletben tartása.

Az éghajlatvédelmi átállásunk célja, hogy létrejöjjön egy olyan fenntartható modell, amely tiszteletben tartja a bolygót és az emberiséget. Olyan paradigmaváltással fog járni, amelyet még nem tudunk teljes mértékben elképzelni. Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagról folytatott jogalkotási vita ellentmondásos lesz, de megnyitja majd az utat ezen új korszak felé.

Digitális törekvéseink során szintén előtérbe helyezzük a szabadságot, a magánélet védelmét és az emberi jogokat. Nem akarunk „Nagy Testvér” társadalomban élni. Fontos, hogy polgáraink kezében legyen a döntés, ha a magánéletükről és a személyes adataikról van szó.

A kettős átállásra vonatkozó stratégiánkat 2019-ben, a Covid19-világjárvány előtt indítottuk el. A Covid pedig csak még jobban megerősítette azon elhatározásunkat, hogy végrehajtsuk ezt a stratégiát. Ma az éghajlati és digitális céljaink minden korábbinál relevánsabbak. Nincs tehát szükségünk arra, hogy további helyreállítási stratégiát gondoljunk ki, hiszen már van ilyen stratégiánk. A Covid-válság okozta rendkívüli sokkra pedig a fenntarthatóbb modell és a gondoskodóbb társadalom megteremtésére irányuló célunk jelenti a legjobb választ.

A világjárvány a legdrágább értékeinkre mért csapást: az egészségünkre, a családunkra és a jóllétünkre. Ugyanakkor megerősítette Uniónk értelmét és célját is, azaz az emberi méltóságot és a szolidaritást. A jövőre nézve is tanulság, hogy miként reagáltunk a Covid19-válságra. Elkövettünk hibákat, de jelentős sikereket is elértünk. Sokkal gyorsabban reagáltunk, mint a korábbi válságok során. Felfüggesztettük a stabilitási paktumot és enyhítettünk az állami támogatásokra vonatkozó szabályokon. Rendkívül jelentős pénzügyi megelőző intézkedésekből álló csomagot fogadtunk el. És mindenekelőtt megállapodásra jutottunk a többéves költségvetésről, valamint a közös európai hitelfelvételből finanszírozott nagyszabású helyreállítási alapról.

Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy úgy döntöttünk, bízunk a tudományban és a kutatásban, és így mára a világ vezető oltóanyag-gyártói és -exportőrei lettünk. Közös megközelítésünk révén egyenlő hozzáférést biztosítottunk valamennyi tagállam és polgárunk számára. Mára az EU felnőtt lakosságának 70%-a be van oltva.

Emellett pedig 3 milliárd euróval a legnagyobb hozzájárulást nyújtjuk a COVAX számára. A COVAX több mint 220 millió adag oltóanyagot szállított le a világon, és az uniós tagállamok 2021-ben több mint 160 millió dózis adományozását vállalták. Vezető szerepet töltünk be azokban az erőfeszítésekben is, amelyek célja, hogy világszerte – például Afrikában – gyártási kapacitás épüljön ki.

Az elkövetkező években az európai befolyásgyakorlás jelenti majd számunkra a legnagyobb kihívást, ahogy ezt Afganisztán példája egyértelműen bizonyította. Globális gazdasági és demokratikus hatalomként elégedett lehet-e Európa azzal a helyzettel, hogy segítség nélkül nem tudjuk biztosítani polgáraink és mindazok evakuálását, akik veszélynek vannak kitéve amiatt, mert segítettek bennünket? Véleményem szerint nincs szükség még egy ilyen geopolitikai eseményre ahhoz, hogy megértsük: az EU-nak nagyobb döntéshozatali autonómiára és nagyobb cselekvési képességre kell törekednie a világban.

Az Európai Uniónak meg kell védenie polgárait, védelmeznie kell az érdekeit, és elő kell mozdítania az értékeit, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. És természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világban zajló stratégiai fejleményeket sem. Nagyobb stratégiai autonómiára van szükségünk, mert erősebbek akarunk lenni és nagyobb befolyást kívánunk gyakorolni, jelentősebb hatást szeretnénk kifejteni, és meg akarjuk erősíteni szövetségeinket. Az erős szövetségesek erősebb szövetségeket alkotnak.

A világ egyes részei között nagyobb mértékű lett a kölcsönös függőség. Míg azonban a kölcsönös függőség jó dolog, addig a függőség nem az. Ahhoz, hogy a nagyobb befolyásgyakorlás érdekében javítsuk az európai stratégiai autonómiát, három területen kell munkát végeznünk.

Először is, növelnünk kell gazdasági erőnket. Ehhez meg kell erősítenünk az egységes piacot, és ki kell teljesítenünk a bankuniót és a tőkepiaci uniót. Ezek a témák szerepelni fognak a decemberben tartandó euróövezeti csúcstalálkozónk napirendjén.

Másodszor, meg kell erősítenünk a szomszédságunkat. Ez azt jelenti, hogy prioritásként kell kezelni a Nyugat-Balkánt, a keleti partnerséget és az Afrikával kialakítandó jelentős szövetséget. A konnektivitásnak kell szerepvállalásunk egyik pillérét képeznie. A konnektivitás nemcsak az infrastruktúrát és a hálózatokat fedi le, hanem magában foglalja számos olyan vállalkozás és politika megvalósítását is, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az embereket és a társadalmakat.

Saját konnektivitási „kínálatot” kell kialakítanunk és „értékesítenünk” szomszédaink és a hasonlóan gondolkodó más partnerek számára. Ennek az értékeinkben kell gyökereznie, alapját pedig rendkívüli képességeinknek, azaz a pénzügyi forrásainknak, a hírnevünknek és a hitelességünknek, és természetesen szabályozói hatáskörünknek kell képeznie.

Végezetül pedig – különösen az afgán válságot követően – nyíltan és tisztán látva át kell gondolnunk a kollektív biztonsági és védelmi képességek területének új szakaszát.

Az Európai Unió olyan projekt, melynek gerincét az értékek, a jólét és a befolyás képezi. A Covid nem fog visszavetni bennünket. Éppen ellenkezőleg, meg fogja erősíteni az innovációra és a bátor döntések meghozatalára irányuló elszántságunkat.

Végezetül engedjenek meg egy utolsó gondolatot. Az Európai Unió nem statikus, hanem dinamikus unió, amely egy önmagán túlmutató elképzelésen alapul.

Hat tagállammal indultunk, ma huszonheten vagyunk. Az Európai Uniót mindig is gazdagabbá tették a hozzá csatlakozni kívánó, majd végül csatlakozó tagok. Minden egyes bővítés jobbá tette az Uniót, és ezek a bővítések juttattak el bennünket oda, ahol ma tartunk, illetve tettek azzá, amik ma vagyunk, azaz az eszmények, a szolidaritás, az innováció és a sokféleség Uniójává.

Tudjuk, hogy az Európai Unió fontos a Nyugat-Balkán számára. De a Nyugat-Balkán is ugyanolyan fontos az Európai Unió számára. Együtt álmodhatjuk meg és alakíthatjuk európai jövőnket, hogy egy jobb világot teremtsünk.

Köszönöm a figyelmet.