Negyedik vasúti csomag: intézkedések az európai vasútvonalak fejlesztésére

Mire szolgál a negyedik vasúti csomag?

A negyedik vasúti csomaggal a jogalkotó az egységes európai vasúti térség kialakítása előtt álló utolsó akadályokat is fel kívánja számolni. Az EU vasúti ágazatának reformjára irányuló javasolt jogszabályok a verseny és az innováció szempontjából ösztönzőleg hatnának a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacára, emellett pedig különböző szerkezeti és műszaki reformok végrehajtását is biztosítanák. A jogszabályok eredményeképpen az európai vasúti hálózat biztonságosabbá, átjárhatóbbá és megbízhatóbbá válna.

A csomagban hat jogalkotási javaslat szerepel, amelyeket az Európai Bizottság terjesztett elő.

Miért van szükség a jogszabálycsomagra?

Az európai vasúti hálózat jelenleg meglehetősen fragmentált. Az egyes tagállamok eltérő biztonsági szabványokat és műszaki rendszereket alkalmaznak. A határokon átnyúló vasúti szolgáltatások esetében így például több különböző tagállami hatóságtól kell biztonsági engedélyt beszerezni; az egyes tagállamokban ráadásul különböző jelzőrendszerek vannak használatban. Emiatt az új vasúttársaságok – csakúgy mint az új műszaki berendezések – belépése a vasúti piacra bonyolult és drága.

A javasolt negyedik vasúti csomag azzal, hogy az egységes európai vasúti térség létrejötte előtt álló utolsó akadályokat is felszámolja, segít versenyképesebbé tenni a vasúti ágazatot, és jobb összeköttetéseket teremt az EU és a vele szomszédos országok között.

A változások mindemellett nemcsak abban segíthetnek, hogy az EU elérje a kibocsátáscsökkentési céljait, hanem abban is, hogy a Bizottság 2011. évi, a közlekedésről szóló fehér könyvében vázoltaknak megfelelően minél többen vegyék igénybe a vasúti közlekedést.

Transzeurópai közlekedési politika (TEN-T)

A negyedik vasúti csomag a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó, 2014. január 1-jén útjára indított új uniós szakpolitika megvalósítását hivatott támogatni. A TEN-T kilenc törzshálózati folyosót irányoz elő az EU területére azzal a céllal, hogy

• megszüntesse a kapacitáshiányt,
• ma még hiányzó, határokon átnyúló összeköttetéseket építsen ki,
• előmozdítsa a különböző közlekedési eszközök integrációját és kölcsönös átjárhatóságát.

Részletek

A negyedik vasúti csomagban foglalt javaslatoknak négy fő célja van:

1. Működő szabványok és engedélyek
   Csökkenteni kell a vasúttársaságokra háruló adminisztratív költségeket, az új vasúttársaságok számára pedig meg kell könnyíteni a piacra való bejutást. Az Európai Vasúti Ügynökség lenne a járműengedélyek és a biztonsági tanúsítványok kiállítására jogosult egyetlen szerv.
2. Jól teljesítő struktúra
   A javasolt módosítások megerősítenék a pályahálózat-működtetők szerepét azzal, hogy a vasúttársaságoktól való teljes – működési és pénzügyi – függetlenséget biztosítanának számukra. A pályahálózat-működtetők emellett megkapnák a vasúti hálózat minden központi eleme – így például az infrastruktúra-tervezés, a menetrendek, a napi működtetés és a karbantartás – feletti irányítást is.
3. A belföldi személyszállítás piacának megnyitása
   A negyedik vasúti csomagban szerepel egy olyan javaslat is, amelynek értelmében 2019 decemberétől a belföldi vasúti személyszállítás piacát meg kell nyitni az új társaságok és szolgáltatók előtt. A különböző vállalkozások a meglévőkkel versengő szolgáltatásokat kínálhatnának – ilyen lehet például új járat üzemeltetése egy adott útvonalon –, vagy ajánlatokat tehetnének a vasúti közszolgáltatási szerződésekre kiírt versenypályázatok keretében. A javasolt módosítások értelmében az Unióban a vasúti közszolgáltatási szerződéseket kötelező lenne versenypályázaton odaítélni.
4. A képzett munkaerő megtartása az ágazatban
   A javaslatokban nagy hangsúlyt kap az a törekvés, miszerint a vasúti ágazatot vonzóvá kell tenni a képzett és motivált munkaerő számára. Ennek megfelelően a javasolt módosítások lehetővé tennék a tagállamok számára, hogy nagyobb védelemben részesítsék a munkavállalókat azokban az esetekben, amikor a közszolgáltatási szerződéseket új szerződő felekre ruházzák.

A fenti kérdéseket kezelni hivatott javaslatok között szerepelnek műszaki jellegűek, valamint a jobb irányításra és a piac megnyitására irányulók egyaránt.

Az alapvetően műszaki tárgyú alábbi javaslatok naprakésszé tesznek három hatályos jogszabályt:

• javaslat az Európai Vasúti Ügynökségről szóló rendelet felülvizsgálatáról – 2013/0014 (COD)
• javaslat a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv felülvizsgálatáról – 2013/0015 (COD)
• javaslat a vasútbiztonsági irányelv módosításáról – 2013/0016 (COD)

A jobb irányításra és a piac megnyitására irányuló alábbi javaslatok módosítanak két hatályos jogszabályt, egy további jogszabályt pedig hatályon kívül helyeznek:

• javaslat a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitásáról szóló rendelet módosításáról – 2013/0028 (COD)
• javaslat az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló irányelv módosításáról – 2013/0029 (COD)
• javaslat a vasúti vállalkozások elszámolásainak normalizálására vonatkozó közös szabályokról szóló rendelet hatályon kívül helyezéséről – 2013/0013 (COD)

A Tanács szerepe

A negyedik vasúti csomagban szereplő hat javaslatot a rendes jogalkotási eljárás keretében kell megtárgyalni és elfogadni. Ebben az eljárásban a Tanács és az Európai Parlament társjogalkotóként jár el.

A Tanács a műszaki pillérbe tartozó három javaslatra vonatkozóan 2015. december 10-én már elfogadta az első olvasatban kialakított álláspontját. Az Európai Parlamentnek most második olvasatban hivatalosan jóvá kell hagynia azokat.

A TTE Tanács a 2015. október 8-i ülésén megállapodott az irányítási és a piacnyitási javaslatokra vonatkozó általános megközelítésről. A Tanács jelenleg háromoldalú egyeztetéseket folytat az Európai Parlamenttel.