Az EU csatlakozik az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló nemzetközi megállapodáshoz

Az EU csatlakozik a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez (a továbbiakban: a Genfi Szöveg). A Tanács a mai napon elfogadott egyrészt egy határozatot, amelyben engedélyezte a Genfi Szöveghez való uniós csatlakozást, másrészt egy rendeletet, amelyben meghatározta az Uniót a Genfi Szöveg alapján megillető jogok gyakorlására (valamint a kötelezettségek teljesítésére) vonatkozó szabályokat.

A Genfi Szöveg a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által kezelt szerződés, amely az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás (a továbbiakban: a Lisszaboni Megállapodás) hatályát oly módon terjeszti ki, hogy az az eredetmegjelöléseken túl a földrajzi jelzésekre is kiterjedjen. Lehetővé teszi továbbá a nemzetközi szervezetek – így többek között az EU – számára is, hogy szerződő félként csatlakozzanak.

A Genfi Szöveghez csatlakozott minden szerződő fél köteles területén oltalmat biztosítani a más szerződő felek területéről származó, eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termékeknek.

A Genfi Szöveg hatálya alá tartozó területek viszonylatában az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Annak érdekében azonban, hogy az EU hatékonyan részt vehessen a Genfi Szöveg által létrehozott döntéshozó szervekben, az EU mellett maguk a tagállamok is csatlakozhatnak a szerződéshez. Azok a tagállamok, amelyek már azt megelőzően is részes felek voltak a Lisszaboni Megállapodásban, hogy az EU csatlakozott volna a Genfi Szöveghez, továbbra is azok maradhatnak.

A Genfi Szöveghez való uniós csatlakozást követően a Bizottság feladata lesz, hogy benyújtsa az EU területéről származó termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentéseket a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához. A lajstromozás törlését szintén minden esetben a Bizottságnak kell majd kérnie. Ezenfelül a Bizottságnak kell majd értékelnie, hogy teljesülnek-e az EU teljes területére vonatkozó oltalom megadásának a feltételei a harmadik országból származó és a Genfi Szöveg alapján nemzetközi lajstromba vett földrajzi árujelzők esetében.

A rendelet meghatározza, hogy milyen szabályok alkalmazandók a nemzetközi lajstromba vett földrajzi árujelzők és a védjegyek közötti esetleges ütközések esetén.

Átmeneti rendelkezések révén megoldást kínál továbbá azon tagállamok számára, amelyek már az előtt a Lisszaboni Megállapodás részes felei voltak, hogy az EU csatlakozott volna a Genfi Szöveghez.

Végül pedig, a rendelet rendelkezéseket tartalmaz bizonyos pénzügyi kérdésekről, valamint a Bizottság nyomonkövetési kötelezettségéről.

Mindkét jogalkotási aktus húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép majd hatályba.

Háttér

A Lisszaboni Megállapodásnak jelenleg a következő hét uniós tagállam szerződő fele: Bulgária (1975 óta), a Cseh Köztársaság (1993 óta), Szlovákia (1993 óta), Franciaország (1966 óta), Magyarország (1967 óta), Olaszország (1968 óta) és Portugália (1966 óta). Három tagállam (Görögország, Románia és Spanyolország) aláírta, ám nem erősítette meg a megállapodást. Az EU maga nem szerződő fél, mivel a Lisszaboni Megállapodásban csak államok lehetnek részes felek, nemzetközi szervezetek nem.

• A határozat teljes szövege
• A rendelet teljes szövege