Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2017.3.6., 2017. március 6.

Fő eredmények

A közös agrárpolitika jövője

A Tanács véleménycserét tartott a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről.

A miniszterek megvitatták, hogyan lehetne megvalósítani az elnökségi dokumentumban a KAP jövőjével kapcsolatban meghatározott prioritásokat, valamint hogy meg kellene-e változtatni a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés közötti jelenlegi egyensúlyt.

A miniszterek általánosságban kiemelték az egyszerűsítést, amelynek a jövőbeli szakpolitikákban átfogó prioritásként kellene megjelennie annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni az uniós mezőgazdaságban és a vidéki területekben rejlő gazdasági potenciált. Továbbá prioritásként jelölték még meg az alábbi kérdéseket: a reziliencia erősítése, környezetvédelmi kihívásokra adott válaszlépések, vidék életképességébe való befektetés, a generációs megújulás biztosítása, a piacorientáció fenntartása és a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli helyzetének megerősítése.

A delegációk egy része támogatta azt, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a vidékfejlesztésre a vidék életképességébe való befektetés céljából, míg mások arra figyelmeztettek, hogy nem lenne célszerű csökkenteni a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatását.

Az uniós mezőgazdasági ágazatnak a jövőben komoly kihívásokkal kell majd szembenéznie. Politikusként lehetőségünk van arra, hogy a jövőre vonatkozóan egyfajta víziót vázoljunk fel. Folyamatosan javítanunk kell a szakpolitikáinkat annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdasági ágazat és a vidéki területek a jövőben is prosperáljanak és képesek legyenek növekedést, munkahelyeket és jólétet generálni.

Roderick Galdes, Málta mezőgazdasági államtitkára, a Tanács elnöke

• Közös agrárpolitika – 2020 után: a máltai elnökség által készített irányadó dokumentum

Az Adriai-tenger tengerfenéki halállományaira vonatkozó többéves terv

A Bizottság benyújtotta a Tanácsnak az adriai-tengeri kisméretű nyílt vízi állományokra vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló javaslatát, vagyis az első olyan többéves tervet, amely Földközi-tengerre vonatkozik.

Célja az olyan állományok visszaállítása mint a szardínia, a szardella, a makréla és a fattyúmakréla, valamint az ezen állományok fenntartható kiaknázásához való hozzájárulás, továbbá egyszerűbb és átfogóbb gazdálkodási keret kialakítása.

A tagállamok általánosságban üdvözölték a megbeszélést, ugyanakkor aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a terv potenciálisan milyen társadalmi-gazdasági hatást gyakorolhat a kisléptékű halászatra, valamint azzal kapcsolatban is, hogy az gyakorlati kérdéseket vethet fel az igen összetett földközi-tengeri halászattal kapcsolatban. A miniszterek azt szorgalmazták, hogy olyan arányos intézkedések és ellenőrzések kerüljenek bevezetésre, amelyek nem gátolják a halászati ágazat által a területen kifejtett tevékenységet.

• Javaslat – Rendelet az adriai-tengeri kisméretű nyílt vízi állományokra vonatkozó többéves terv létrehozásáról
• Javaslat – Rendelet az adriai-tengeri kisméretű nyílt vízi állományokra vonatkozó többéves terv létrehozásáról – Mellékletek

Egyéb napirendi témák

A minisztereket tájékoztatták az uniós állatjóléti platform létrehozásáról,a bőrcsomósodáskór következtében kialakult helyzetről, az élelmiszerek eltérő minőségének kérdéséről, az élelmiszer-ellátási láncban tapasztalható tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról, az Európai Szolidaritási Testület működéséről, a lengyel gyümölcságazatban kialakult nehéz piaci helyzetről és a termeléstől függő önkéntes támogatásról.

A Tanács ezen túlmenően tájékoztatást kapott több közelmúltbeli és hamarosan sorra kerülő eseményről, így például a G20-ak mezőgazdasági minisztereinek konferenciájáról (Berlin, 2017. január), az uniós rizságazattal foglalkozó fórumról (Milánó, 2017. február) és „A mi óceánunk 2017” konferenciáról (Málta, 2017. október).