Versenyképességi Tanács, 2015.3.2–3., 2015. március 2–3.

Főbb eredmények

A Versenyképességi Tanács ülésének vezérfonalát a lett elnökség átfogó prioritásai adták: a digitális és versenyképes Európa megvalósítása. A miniszterek többek között azt vitatták meg, hogy melyek azok a területek, amelyeken az egységes piac és egy dinamikus innovációs politika révén Európa jobb teljesítményt nyújthat a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás terén.    

Digitális Európa és virágzó egységes piac

A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben több különböző fellépést is vázol, melyek célja, hogy felszámolják az egységes piacon jelenleg tapasztalható szükségtelen akadályokat, és ezzel lehetővé tegyék a digitális korba való gördülékeny és gyors átmenetet. 

Nincs vesztegetnivaló időnk, ha azt akarjuk, hogy Európa a digitális forradalom zászlóvivője legyen, és fokozza a versenyképességét.” Dana Reizniece-Ozola, Lettország gazdasági minisztere

Az ülés elnöke, Dana Reizniece-Ozola lett gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy „nincs vesztegetnivaló időnk, ha azt akarjuk, hogy Európa a digitális forradalom zászlóvivője legyen, és fokozza a versenyképességét. Ehhez számos kulcsfontosságú intézkedést meg kell tennünk, így például meg kell szüntetnünk azokat a mesterséges akadályokat, amelyek korlátozzák vállalkozásainkat és polgárainkat abban, hogy maradéktalanul és egyenlő alapon élvezzék az egységes piac nyújtotta előnyöket. Ugyancsak elengedhetlen az is, hogy megteremtsük egy szilárd beruházási keret alapját. E két feltétel megvalósítása összhangban áll a lett elnökség szellemiségével és fő célkitűzésével, vagyis a digitális és versenyképes Európa megvalósításával”. 

A miniszterek megbeszélést folytattak az ipar digitális átalakulásáról, a digitális eszközök szélesebb körű használatáról, valamint a digitális vállalkozások ösztönzéséről. A vita eredményei értékes hozzájárulást jelentenek a digitális egységes piacra vonatkozó, a közeljövőben véglegesítendő stratégia szempontjából.      

A beruházások előmozdítása

Véleménycserét követően a miniszterek felvázolták azokat a főbb elemeket, amelyek révén egyszerűbb, célravezetőbb és kiszámíthatóbb szabályokat lehet teremteni a beruházások előmozdítása érdekében. A cél a javasolt új európai beruházási terv végrehajtása, amely az elkövetkező három év folyamán várhatóan legalább 315 milliárd eurót mozgósít majd további beruházásokra.

Az ülés napirendje

• Tervezett program – Versenyképességi Tanács, 2015. március 2–3.
• Tervezett napirend – Versenyképességi Tanács, 2015. március 2–3.
• „A” napirendi pontok – Jogalkotási tanácskozások – Versenyképességi Tanács, 2015. március 2–3.
• „A” napirendi pontok, nem jogalkotási tevékenységek – Versenyképességi Tanács, 2015. március 2–3.
• Háttéranyag

Adatközpontú gazdaság

A miniszterek véleményt cseréltek arról, hogy az európai digitális menetrend keretében Európa miként támogathatja jobban és teheti gyorsabbá az adatközpontú gazdaságba való átmenetet a nyitott, hálózatba szervezett és nagy mennyiségű adatot feldolgozó kutatás révén.

Az ülést követően Mārīte Seile lett oktatási és tudományügyi miniszter így nyilatkozott: „Meggyőződésem, hogy csak gyorsabb ütemű és szélesebb körű innovációval tudjuk az információs és kommunikációs technológiát a társadalom és a gazdaság szolgálatába állítani. Az innovációs kapacitás rendkívüli mértékben függ a beruházások, valamint a köz- és a magánszféra közötti tudásátadás minőségétől és mennyiségétől. Ezzel összefüggésben a Tanács ma két olyan területtel foglalkozott, amelyen a nyitott, hálózatba szervezett és adatintenzív kutatás lendületet adhat az innovációnak: a páneurópai e-infrastruktúrákkal, valamint az óriási méretű adathalmazok és a felhőalapú számítástechnika hatékonyabb alkalmazását előmozdító szakpolitikákkal és keretfeltételekkel”.