Versenyképességi Tanács, 2014.5.26., 2014. május 26.

A Tanács elfogadta az üzleti titkok védelmével kapcsolatos álláspontját

A Versenyképességi Tanács május 26-i ülésén az uniós miniszterek elfogadták az üzleti titkok fokozott védelmével kapcsolatos álláspontot. Ezzel megnyílt az út az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások előtt.

A versenyügyért felelős uniós miniszterek általános megközelítést fogadtak el a bizalmas üzleti információk jogosulatlan megszerzésével szembeni védelemről szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban.

A javaslat célja, hogy a nemzeti bíróságok számára megkönnyítse az üzleti jellegű információk jogosulatlan megszerzésével kapcsolatos ügyek lefolytatását, a sértettek könnyebben élhessenek a kártérítéshez való jogukkal, az üzleti titkot sértő termékeket pedig könnyebben ki lehessen vonni a piacról.

A Tanács által elfogadott általános megközelítés az uniós országokban alkalmazott polgári jogi jogszabályok minimális szintű harmonizációját irányozza elő, lehetőséget adva a tagállamoknak arra, hogy – szükség esetén – szigorúbb intézkedéseket vezessenek be.

Az irányelvjavaslat az elévülési időt, amelyen belül a felperes keresetet nyújthat be, hat évben állapítja meg, és szavatolja a jogi eljárások bizalmas jellegét. Emellett az alapelveket és a fogalmak jogi meghatározását a jelenleg hatályos nemzetközi megállapodásokhoz igazítja.

Üzleti titkok jogosulatlan megszerzése az Unióban

Különböző tanulmányok szerint az elmúlt évtizedben minden ötödik uniós vállalkozás esetében megkísérelték azok üzleti titkainak jogosulatlan megszerzését. 2013-ban – az előző évi 18%-hoz képest – a vállalkozások 25%-a számolt be legalább egy olyan esetről, amikor valaki jogosulatlanul szerzett meg velük kapcsolatos üzleti információkat.

Üzleti titoknak különböző információk minősülhetnek: a technológiai tudáson túl ez a fogalom magában foglalja például a vevőkre vonatkozó üzleti adatokat, a piackutatási eredményeket vagy az üzleti terveket is.

E-segélyhívás

A miniszterek elfogadták az e-segélyhívó rendszerrel felszerelendő új autókra vonatkozó műszaki követelményekkel kapcsolatos tanácsi álláspontot is. Az e-segélyhívó rendszer egy egész Európa területén rendelkezésre álló e-segélyhívó szolgáltatáshoz biztosít hozzáférést. A Tanács keretében elért megállapodás megnyitja az utat az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások előtt.

Amennyiben elfogadásra kerül, az új jogszabály értelmében az autógyártóknak fel kell szerelniük minden egyes új járművet egy olyan fedélzeti rendszerrel, amely balesetek esetén automatikus riasztást küld a 112-es hívószámú e-segélyhívó szolgáltatáson keresztül.

A mai napon elért megállapodás azt követően született, hogy a Tanács a hónap elején egy olyan kötelező e-segélyhívó rendszer bevezetéséről döntött, amely az autók által ütközés esetén leadott segélyhívásokat hivatott kezelni.

A javaslat az EU azon törekvésének keretében született, hogy a közutak biztonsága javuljon és a közúti balesetben elhunytak száma 2020-ig a felére csökkenjen.

A napirend egyéb fő pontjai

A védjegyrendszer felülvizsgálata

A miniszterek véleménycserét folytattak a közösségi védjegyrendszer folyamatban lévő reformjával kapcsolatban. A reform célja a rendszer korszerűsítése annak érdekében, hogy a vállalkozások számára könnyebbé váljon az innováció. Ebből a célból a reform fokozni fogja a védjegyoltalom hatékonyságát, és megkönnyíti a kkv-k számára a védjegyoltalom igénybevételét.

A szervezett utazási formákkal kapcsolatos irányelv

A Tanács meghallgatta a görög elnökség tájékoztatóját a szervezett utazási formákkal kapcsolatos irányelv tekintetében elért előrehaladásról. A javasolt jogszabály célja az utazási piacot érintő szabályok korszerűsítése, tekintettel arra, hogy ez a piac – nem utolsósorban az internet hatására – az utóbbi években nagy átalakuláson ment át.

Kutatás és innováció

A miniszterek következtetéseket fogadtak el arról, hogy támogatják a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) keretében azonosított, stratégiai fontosságú összeurópai kutatási létesítmények megvalósítását. Az ESFRI küldetése, hogy támogatást nyújtson a stratégiai fejlesztésekkel kapcsolatos szakpolitikák kialakításához, és elősegítse az európai kutatási infrastruktúrák hatékonyabb kihasználását. Ütemtervet tesz közzé, amelyben felsorolja azokat a kiemelt projekteket, amelyek valamennyi tudományterületen az európai kutatók hosszú távú igényeit helyezik előtérbe. 

A Tanács következtetéseket fogadott el azzal kapcsolatban is, hogy szorosabbra kell fűzni az Európai Unió és az Európai Űrügynökség közötti együttműködést. 

A miniszterek véleménycserét folytattak továbbá azzal kapcsolatban is, hogy milyen lépésekkel lehetne fellendíteni az EU és a földközi-tengeri országok közöttitudományos és technológiai együttműködést.

A Tanács vita nélkül fogadta el a saját forrásokról szóló csomagot. A csomagot az EU 2014–2020-as költségvetéséhez kapcsolódó 3 jogszabály alkotja. A saját források jelentik az Európai Unió bevételeit, amelyekből teljes mértékben fedezni kell az EU kiadásait.