Versenyképességi Tanács, 2014. szeptember 25–26.

A Tanács Európa ipari versenyképességéről tárgyalt

A versenyképességért felelős miniszterek a szeptember 25–26-i brüsszeli találkozójukon áttekintették, hogy milyen módon lehetne megerősíteni az EU iparát, továbbá tárgyaltak az EU 10 éves növekedési és versenyképességi tervének, az Európa 2020 stratégiának az esedékes értékeléséről.

Az ipar versenyképessége

A miniszterek irányadó vitát tartottak az ipari versenyképesség szempontjainak érvényesítéséről, aminek célja, hogy az uniós szakpolitikák kedvező hatást gyakoroljanak az európai iparra.

A vita a következő három téma köré szerveződött:

• az európai ipar versenyképességét fenyegető nehézségek és ezek legyőzésének módjai
• az ipari versenyképesség figyelembevétele más szakpolitikai területek keretében  
• az európai versenyképesség erősítését célzó strukturális reformok jobb irányítása és monitoringja

A vita után a miniszterek következtetéseket fogadtak el, amelyben felkérték az Európai Bizottságot, hogy a jövőben munkaprogramja előterébe olyan kezdeményezések kerüljenek, amelyek fokozzák a versenyképességet és az innovációt, továbbá csökkentik a bürokráciát és az európai vállalkozásokra háruló szabályozási terheket.

Emellett felhívták a figyelmet arra, hogya hatásvizsgálatokat hatékonyabb módon kell felhasználni. A Bizottság e dokumentumokban méri fel az általa javasolt uniós kezdeményezések lehetséges következményeit. A következtetésekben szerepel továbbá, hogy e vizsgálatok keretében gondosan fel kell mérni minden egyes kezdeményezésnek az ipari versenyképességre gyakorolt hatását, és lehetővé kell tenni az érintetteknek, hogy még a jogszabálytervezet benyújtása előtt véleményt mondjanak.   

Európa 2020 stratégia

A Tanács az Európa 2020 stratégia esedékes értékeléséről is vitát tartott. A 2010-ben indított stratégia célja a gazdasági növekedés fellendítése, a munkahelyteremtés, és a társadalmi befogadás előmozdítása.

A stratégia közeledő értékelése kapcsán sok miniszter lehetőséget lát a gazdasági fellendülés támogatására, valamint az ipari versenyképesség és növekedés erősítésére. A stratégia megújításánál a versenyképességhez kapcsolódó alábbi két célra kívánnak összpontosítani:

• a pénzügyi piacok és a reálgazdaság összhangba hozatala
• jobb gazdasági kormányzás, amely nagyobb hangsúlyt helyez az EU egységes piacával és az ipari versenyképességgel kapcsolatos prioritásokra 

A stratégia értékelésével összefüggésben a miniszterek azt is megvitatták, hogy milyen módon lehet beruházni a növekedést serkentő kutatásba és innovációba.

Az olasz elnökségnek az a szándéka, hogy az elkövetkező hónapokban a különböző tanácsi formációk keretében tartandó megbeszéléseken tekintse át a stratégia végrehajtását. E megbeszélések eredményei alapján állítják majd össze a decemberben az uniós vezetők elé terjesztendő jelentést.

A jelentés iránymutatást is tartalmaz majd az Európai Bizottság számára a stratégia végrehajtásának tökéletesítéséhez.

A Bizottság májusban nyilvános konzultációt kezdeményezett a stratégia felülvizsgálatáról, és várhatóan 2015 elején nyújtja majd be a konkrét javaslatait.

Egyéb napirendi pontok

Európai Kutatási Térség

A miniszterek véleménycserét tartottak az Európai Kutatási Térség, azaz az egységes kutatási piac továbbfejlesztéséről. A vita a Bizottság legújabb jelentése alapján zajlott, amely ismerteti, hogy mennyire sikerült eddig kiteljesíteni az Európai Kutatási Térséget.

A tanácsi ülésen ezenkívül a további kérdésekről esett szó:

• kutatási és innovációs közös program a földközi-tengeri térségben (PRIMA-kezdeményezés) 
• európai beruházási terv
• az egységes szabadalmi oltalmi rendszer alkalmazása