Versenyképességi Tanács, 2017. november 30–december 1., 2017. november 30. – december 1.

Az ülés főbb eredményei

Egységes digitális ügyfélkapu

a Tanács elfogadta álláspontját (általános megközelítés) az egységes digitális ügyfélkapu létrehozásáról, amely online tájékoztatást, eljárásokat, segítséget és problémamegoldó szolgáltatásokat biztosít majd a polgároknak és a vállalkozásoknak.

„Meg kell könnyítenünk az emberek és a cégek számára, hogy megtalálják a számukra szükséges információkat, függetlenül attól, hogy az EU-ban hol élnek, dolgoznak vagy folytatnak üzleti tevékenységet. Az észt elnökség egyik prioritását jelentő egyablakos ügyintézési rendszer létrehozása kézenfekvő megoldás erre. Ez újabb lépést jelent közszolgáltatások digitalizációja felé a határokon átnyúló helyzetekben, és további lépés a digitális Európa megvalósítása felé.” Kadri Simson, észt gazdasági és infrastrukturális miniszter

• Egységes digitális ügyfélkapu: a Tanács megállapodott arról, hogy megkönnyíti az információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést (sajtóközlemény, 2017. november 30.)

Az EU ipari stratégiája

A miniszterek az elnökségi jelentés és az iparpolitika hosszú távú célkitűzéseiről szóló rendszeres „versenyképességi állapotfelmérés” alapján részletesen megvitatták az uniós iparpolitika jövőjét.

A megbeszélésen a számos uniós iparszövetség érdekeit képviselő „#Industry4Europe“ koalíció meghívott előadója is részt vett.

A miniszterek tanácsi következtetéseket is elfogadtak, amelyekben újólag hangsúlyozzák az előretekintő uniós iparpolitikai stratégia jelentőségét, a 2030-ra és az azt követő időszakra összpontosítva.

• Az EU jövőbeli iparpolitikai stratégiája: a Tanács következtetéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2017. november 30.)

Uniós űrprogramok

A Tanács megvitatta az uniós űrprogramokkal kapcsolatos további lépéseket, és felfogadta a Kopernikusz-program félidős értékeléséről szóló következtetéseket.

„Jelenleg két kiemelt uniós űrprogramunk van, a Galileo és a Kopernikusz, amelyek jelentős értéket teremtenek az európai polgárok és gazdaság számára. Beigazolódott, hogy a világűrből származó adatokban nagy lehetőség rejlik gazdasági előnyök létrehozására és a foglalkoztatási lehetőségek javítására. Hozzá kell segítenünk a vállalkozásokat – különösen a kis- és az induló vállalkozásokat – ahhoz, hogy felhasználhassák ezeket az adatokat új alkalmazások létrehozásához és új szolgáltatások nyújtásához. Az észt elnökség szorgalmazta, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki az űrpolitika és a digitális gazdaság között. A világ digitálissá vált, az uniós űrpolitika pedig az egyik meghatározó eszköz ahhoz, hogy Európa haladni tudjon a digitalizált adatgazdaság létrehozásának irányába.” Urve Palo, Észtország vállalkozásügyi és információtechnológiai minisztere

• Kopernikusz-program: következtetések a félidős értékelésről (sajtóközlemény, 2017. december 1.)

Kutatás és innováció

A Tanács megvizsgálta, miként lehetne a globális kihívásokra választ találni a következő többéves uniós kutatási, fejlesztési és innovációs keretprogramban, amely a jelenlegi „Horizont 2020” program helyébe lép majd.

Erről következtetéseket fogadott el „A Horizont 2020 időközi értékelésétől a kilencedik keretprogramig” címmel.

„A mai napon tartott megbeszélések és következtetések célja, hogy hozzájáruljanak a holnap kutatási és innovációs környezetének alakításához. Növelni kell a beruházásokat és maximalizálni azok eredményeinek hatását azért, hogy korszerű megoldásokat találjunk azokra a kihívásokra, amelyekkel Európa jelenkori és jövőbeli társadalma szembesül, illetve szembesülni fog. Ha növelni kívánjuk innovációs kapacitásunkat, akkor közös felelősségünk, hogy az Európai Unió egészében valóban kiemelten kezeljük a kutatást. Gyakorlati lépéseket kell tennünk az európai kutatás és innováció támogatásra.” Mailis Reps, Észtország oktatási és kutatási minisztere

• A Horizont 2020 időközi értékelésétől a kilencedik keretprogramig (sajtóközlemény, 2017. december 1.)