Versenyképességi Tanács, 2017.5.29–30., 2017. május 29–30.

Főbb eredmények

Belső piac és ipar – május 29.

Az autók típusjóváhagyásának és piacfelügyeletének reformja

A Tanács általános megközelítést fogadott el a gépjárművek típusjóváhagyási és piacfelügyeleti rendszerének reformjáról.

E nagyszabású reformnak köszönhetően korszerűbbé fog válni a jelenlegi rendszer, és javulni fog a gépjárművek kibocsátását ellenőrző vizsgálatok nyomán kapott adatok megbízhatósága.

„E megállapodás elfogadásakor elsősorban a közegészségügyet, a levegőminőséget és az innovációt tartottuk szem előtt. Az európai autóipar iránti bizalom helyreállításának és megerősítésének egyetlen módja a tiszta és biztonságos technológiák kifejlesztésének elősegítése. Az autókra vonatkozóan megbízható ellenőrző vizsgálatokat fogunk kidolgozni, hogy a jövőben ne ismétlődhessenek meg olyan szabálytalanságok, amelyek a kibocsátásokkal kapcsolatban a múltban előfordultak”

– Chris Cardona, a Tanács elnöke és Málta gazdasági, beruházási és a kisvállalkozásokért felelős minisztere.

A cél a gépjárművek magas szintű biztonságának és környezeti teljesítményének a biztosítása, valamint a jelenlegi típusjóváhagyási rendszer főbb hiányosságainak az orvoslása.

• Link a sajtóközleményhez

Szolgáltatási csomag: szolgáltatásnyújtás és foglalkozási mobilitás

A Tanács általános megközelítést alakított ki a „szolgáltatási csomagba” tartozó két javaslatról, melyek a belső piac hatékonyságának növelését célozzák, nevezetesen:

– a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezésre vonatkozó értesítési eljárás javítását célzó irányelvtervezet, valamint

– az Európai Unióban a határokon átnyúló foglalkozási mobilitás könnyítését célzó irányelvtervezet.

„Az üzleti vállalkozások és a szakemberek még mindig aránytalan szabályozással szembesülnek a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás terén. A szolgáltatási csomag alapvető fontosságú eszköze annak, hogy megkönnyítsük az emberek és a szolgáltatások mozgását. A vállalatok, a munkavállalók és a fogyasztók számára egyaránt jelentős előnyöket fog biztosítani az, hogy könnyebben hozzáférhetnek majd különböző szakmai tevékenységekhez és szolgáltatásokhoz”

– Chris Cardona, a Tanács elnöke és Málta gazdasági, beruházási és a kisvállalkozásokért felelős minisztere.

• Link a sajtóközleményhez

Európai iparpolitika

A Tanács vitát tartott az iparpolitikáról. Következtetéseket is elfogadott, melyekben felszólította a Bizottságot, hogy az Európai Tanács 2018. tavaszi ülésére nyújtson be a jövőre vonatkozó uniós iparpolitikai stratégiát.

„Ez a téma a legnagyobb politikai relevanciával bír Európa számára, tekintettel azokra a jelentős kihívásokra, amelyek iparunk előtt állnak. Európának proaktívan kell cselekednie, és holisztikus uniós iparpolitika irányába kell elmozdulnia, hogy képes legyen megbirkózni a technológiai változásokkal és biztosítani tudja gazdaságunk versenyképességét. A digitalizáció, az új üzleti modellek, a készségekbe való beruházás és a forráshoz jutás könnyebbé válása mind lényegesek ahhoz, hogy biztosítsuk Európa ipari versenyképességét”

– Chris Cardona, a Tanács elnöke és Málta gazdasági, beruházási és a kisvállalkozásokért felelős minisztere.

• Link a következtetésekhez

Kutatás- és űrpolitika – május 30.

Európai űrstratégia

A Tanács vitát tartott az európai űrstratégia végrehajtásáról, és következtetéseket fogadott el az ezzel kapcsolatos prioritásairól.

„A tanácsi következtetések elő fogják segíteni az űrstratégia kiemelt területeinek a végrehajtását. Az EU „Galileo” és „Kopernikusz” elnevezésű űrprogramjai jó példái annak, hogy az európai integráció milyen előnyökkel és pozitívumokkal járhat nem csak az európai polgárok, hanem az egész világ számára”

– Chris Agius, Málta kutatási, innovációs, ifjúsági és sportügyi parlamenti államtitkára

• Következtetések az európai űrstratégiáról (sajtóközlemény, 2017.5.30.)

A kutatási és innovációs terület nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmusa

A Tanács következtetéseket fogadott el a kutatási és innovációs terület nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmusának egyszerűsítéséről.

• A Tanács következtetései a kutatási és innovációs terület nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmusának egyszerűsítéséről

A miniszterek véleménycserét tartottak továbbá a kutatási és innovációs terület közfinanszírozásának gazdasági indokairól és annak hatásáról.

Az EU–mediterrán kutatási partnerség (PRIMA)

A Tanács nyugtázta a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) megvalósításának előkészületeit, melyek azt követően kezdődhettek meg, hogy a Tanács máltai elnöksége alatt sor került a PRIMA-val kapcsolatos jogalkotási megbeszélések eredményes lezárására.

„A PRIMA várhatóan elősegíti a kapacitásépítést és finanszírozás-ösztönző hatást gyakorol az agrár-élelmiszeripari és a vízügyi ágazatban zajló kutatás és innováció területén a földközi-tengeri térségben. Ez reményeink szerint hozzájárul majd a migráció néhány kiváltó okának a kezeléséhez, és erősíteni fogja az euromediterrán együttműködést”

– Chris Agius, Málta kutatási, innovációs, ifjúsági és sportügyi parlamenti államtitkára