Külügyek Tanácsa, 2019. 06. 17., 2019. június 17.

Főbb eredmények

Aktuális ügyek

A főképviselő és a külügyminiszterek a legsürgetőbb nemzetközi kérdésekről folytattak véleménycserét. A venezuelai helyzettel kapcsolatban aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy tovább romlik a politikai és a humanitárius helyzet. Újólag hangsúlyozták, hogy a venezuelai alkotmányos rendbe illeszkedő, tárgyalásos politikai megoldásra van szükség, amelynek eredményeképpen szabad, tisztességes és hiteles elnökválasztásra kerül sor, és támogatásukról biztosítottak minden ilyen irányú erőfeszítést.

A főképviselő és a külügyminiszterek foglalkoztak a Helms–Burton-törvénnyel is, kiemelve, hogy az EU elkötelezett az uniós vállalkozások védelme mellett és meg fog tenni minden szükséges intézkedést a Helms–Burton-törvény hatásainak enyhítése érdekében, többek között az EU WTO-tagsága által biztosított jogok segítségével és a harmadik országok intézkedései elleni védelemről szóló rendelet alkalmazásával.

A résztvevők megvitatták a Moldovai Köztársaságban az új kormány megalakulása nyomán kialakult helyzetet is. Újólag megerősítették, hogy az EU készen áll a reformok mellett elkötelezett kormánnyal való együttműködésre az EU–Moldova társulási megállapodás alapján.

A főképviselő utalt arra is, hogy Görögország és Észak-Macedónia éppen egy évvel az ülés napja előtt írta alá a preszpa-tavi megállapodást.

Az EU globális stratégiája

A külügy- és védelmi miniszterek vitát folytattak az EU globális stratégiájáról a főképviselő által az elért eredményekről előterjesztett, „Az EU globális stratégiája: az eltelt három év összegzése és a következő lépések” című harmadik éves jelentés alapján. A miniszterek áttekintették az elmúlt három évben elért eredményeket és eszmecserét folytattak a stratégia jövőjéről. A Tanács a szabályokon alapuló multilateralizmus megerősítését célzó uniós fellépésről szóló következtetéseket fogadott el.

• A Tanács a multilaterális rendszer megerősítéséről szóló következtetéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2019. 06. 17.)

A miniszterek kitértek a biztonsági és védelmi együttműködés kérdéseire és üdvözölték az arra irányulóan elért jelentős eredményeket, hogy – többek között a közös biztonság- és védelempolitika révén – javuljon az Unió biztonsága, valamint erősödjön biztonságszolgáltatóként és globális szereplőként betöltött szerepe. A Tanács „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” címmel következtetéseket fogadott el.

• Biztonság és védelem: a Tanács következtetéseket fogadott el a témában (sajtóközlemény, 2019. 06. 17.)
• Az EU globális stratégiája: az eltelt három év összegzése és a következő lépések, jelentés, 2019. június
• Uniós együttműködés a biztonság és a védelem területén (háttér-információk)

A közös kül- és biztonságpolitika hatékonysága

A miniszterek vitát tartottak a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) hatékonyságáról A globális környezet folyamatban lévő nagyívű változásai és az Európai Unió előtt álló kihívások még az eddiginél is hatékonyabb külpolitikát tesznek szükségessé. A miniszterek ezért olyan gyakorlati elképzeléseket vitattak meg, amelyek növelnék az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) hatékonyságát. Különösen azt vizsgálták, hogy miként lehetne tovább fokozni a külpolitika koherenciáját és a következetességét, illetve hogyan lehetne erősíteni ez egységet és a hatékonyságot.

Szudán

A Tanács megvitatta a szudáni helyzetet és nyilatkozatot fogadott el.

• A Külügyek Tanácsának nyilatkozata Szudánról (sajtóközlemény, 2019. 06. 17.)

A Közel-Kelet volt a nem hivatalos munkaebéd témája

A külügyminiszterek eszmecserét folytattak Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszterrel. A megbeszélés során a régióban – többek között Szíriában – tapasztalt legújabb fejleményekről, valamint az Öböl-menti térségben kialakult feszült helyzetről és a közel-keleti békefolyamat kilátásairól esett szó.

Rendkívüli veszélyekkel járna mind a régió országai, mind Európa, de az egész világ számára is, ha az Öböl-menti térségben katonai eszkalációra kerülne sor. Maximális önmérsékletre és a feszültség enyhítésére szólítjuk fel a feleket, mivel úgy véljük, ez mindenki érdeke. Federica Mogherini, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő