"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Külügyek Tanácsa tájékoztatást kapott a Líbiáról szóló, január 19-én megrendezett berlini konferencia eredményeiről. A Tanács megvitatta, hogy miként tudna az Unió erőteljesebben részt venni a politikai megoldás felé vezető folyamatban, mindenekelőtt pedig hozzájárulni a tűzszüneti megállapodás és az ENSZ által kivetett fegyverembargó betartatásához.
A Tanács ezt követően a bolíviai helyzettel foglalkozott: a miniszterek újra megerősítették, hogy támogatják azt a folyamatot, amelynek eredményeként 2020. május 3-án általános választásokra kerül majd sor.
Venezuela is napirendre került, mivel a nemzetgyűlésben bekövetkezett közelmúltbeli események nyomán a válság tovább eszkalálódott. A miniszterek megerősítették Juan Guaidó, a nemzetgyűlés elnöke iránti támogatásukat.
A főképviselő végezetül röviden beszámolt az indiai Újdelhiben tett látogatásáról, ahol részt vett a Raisina párbeszéden, és az indiai hatóságokkal megvitatta a március 13-ra tervezett EU–India csúcstalálkozó előkészületeit.
A miniszterek véleményt cseréltek a Száhel-övezet romló biztonsági és humanitárius helyzetéről és arról a szerepről, amelyet az EU vezető partnerként és adományozóként betölthet a régióban. E megbeszélésre a Franciaország és a Száhel-övezet G5-országai közötti, január 13-án, Pauban tartott csúcstalálkozó nyomán került sor.
A Tanács kijelentette, hogy támogatja a Száhel-övezettel kapcsolatos jelenlegi stratégia megújítását és megerősítését annak érdekében, hogy fokozni lehessen a biztonságot, a stabilitást és a fejlődést támogató uniós fellépés hatását. A miniszterek hangsúlyozták, hogy integrált megközelítésre van szükség, amellyel biztosítani lehet az érintett szereplők és a felhasznált források közötti maximális mértékű szinergiákat, valamint a Száhel-övezet G5-országainak szerepvállalását.
Felszólalásaikban a miniszterek kitértek a Száhel-övezet G5-országaival tervezett, következő találkozóra is, amelyet Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Európai Tanács 2020. márciusi ülésének alkalmával szándékozik megtartani.
A Tanács úgy döntött, hogy megerősítjük stratégiai együttműködésünket a Száhel-övezet országaival. Egyértelmű, hogy többet kell tennünk. Ezt márciusban, az Európai Tanács következő ülése alkalmával részletesen is megvitatjuk.
Josep Borrell, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A Tanács megvitatta, hogy miként tudná fokozni és megerősíteni klímadiplomáciai tevékenységét, és következtetéseket fogadott el a témában.
A miniszterek mindenekelőtt olyan esetleges konkrét intézkedéseket említettek, amelyek segítségével hatékonyan lehet megszólítani a harmadik országokat, globális szinten növelni lehet az éghajlat-politikai törekvéseket, és fokozni lehet a kulcsfontosságú partnerek és kibocsátók általi végrehajtást.
Az uniós külügyminiszterek munkaebéd keretében informális megbeszélést tartottak a közel-keleti békefolyamatról és a tágabb értelemben vett Közel-Keletről. E megbeszélések a Külügyi Tanács 2020. január 10-i, a líbiai és az iraki helyzettel foglalkozó rendkívüli ülésének eredményein alapultak. A miniszterek ezzel összefüggésben az iráni nukleáris megállapodás jövőjét is érintették. A főképviselő hangsúlyozta, hogy továbbra is együtt fog működni a régió valamennyi releváns szereplőjével.
A Tanács úgy döntött, hogy megerősítjük stratégiai együttműködésünket a Száhel-övezet országaival. Egyértelmű, hogy többet kell tennünk. Ezt márciusban, az Európai Tanács következő ülése alkalmával részletesen is megvitatjuk.
