Izland
Izland 2009 júliusában nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét. 2010 júliusában megkezdődtek az EU és Izland közötti csatlakozási tárgyalások. Izland kérésére 2013 decemberében felfüggesztették a csatlakozási tárgyalásokat. 2015 márciusában Izland azt kérte, hogy ne tekintsék uniós tagjelölt országnak, amit a Tanács tudomásul vett.
Uniós tagság iránti kérelem
Izland 2009. július 17-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét.
A Tanács a 2009. július 27-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy nyújtsa be véleményét az izlandi kérelemről. A Bizottság 2010. február 24-én kedvező véleményt adott, és a csatlakozási tárgyalások megnyitását javasolta.
Csatlakozási tárgyalások
A tárgyalások megkezdése
Az Európai Tanács a 2010. június 17-i ülésén megállapította, hogy Izland teljesíti a koppenhágai kritériumokat, és úgy határozott, hogy meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat. A Tanács 2010. július 26-án megállapodott az Izlanddal folytatandó tárgyalások keretéről, és ezzel hivatalosan megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások.
A tárgyalások állása
A Tanács 2013. december 17-én megállapította, hogy az Izlanddal folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladott szakaszban vannak, és nyugtázta, hogy az izlandi kormány a tárgyalások felfüggesztése mellett döntött. A Tanács kiemelte, hogy véleménye szerint Izland csatlakozása mindkét fél számára előnyös lenne. Jelezte továbbá, hogy amennyiben Izland a tárgyalási folyamat újraindítása mellett dönt, az EU kész a tárgyalások folytatására.
Izland külügyminisztere 2015. március 12-én a Tanács elnökségének küldött levélben megerősítette, hogy Izland kormányának nem áll szándékában újrakezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, és kijelentette, hogy Izland nem tekintendő uniós tagjelölt országnak. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja az EU és Izland közötti szoros kapcsolatok fenntartását és az együttműködés folytatását, elsősorban az EGT-megállapodás alapján. A Tanács elnöksége tudomásul vette a levélben foglaltakat.
A 2021. szeptember 25-i izlandi általános választásokat követően az izlandi koalíciós kormány politikai programot határozott meg, amelyben megerősítette azon álláspontját, hogy Izland nem törekszik uniós tagságra, továbbá megismételte, hogy az EGT-megállapodás oly módon való végrehajtását és fejlesztését helyezi előtérbe, amely garantálja Izland érdekeinek érvényesülését és az ország szuverenitását.
A csatlakozási konferencia ülései
Amikor megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások, a tárgyalásokra az uniós tagállamok, illetve a tagjelölt ország miniszterei és nagykövetei közötti kormányközi konferencia (más néven „csatlakozási konferencia”) keretében kerül sor. A tárgyalások során 35 különböző szakpolitikai területet (úgynevezett fejezeteket) vizsgálnak meg. Ezekre az ülésekre miniszteri vagy helyettesi szinten kerül sor.
A 35 tárgyalási fejezetből 27-et nyitottak meg tárgyalásra, amelyekből 11-et ideiglenesen le is zártak.
A csatlakozási tárgyalások felfüggesztése előtt az EU és Izland 2010 júliusa és 2012 decembere között a csatlakozási konferencia keretében több ülést tartott. A csatlakozási konferencia legutóbbi ülésére 2012. december 18-án, miniszteri szinten került sor.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el: