"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2019. 10. 14–15., 2019. október 14–15.
Főbb eredmények
Halászat
A 2020. évi balti-tengeri halászati lehetőségek
A Tanács megállapodott a kereskedelmi szempontból legfontosabb tíz balti-tengeri halállományteljes kifogható mennyiségéről (TAC) és tagállami kvótáiról 2020-ra vonatkozóan.
A legfrissebb tudományos szakvélemények felhívták a figyelmet a Balti-tenger rossz halászati feltételeire, ezért a Tanács úgy határozott, hogy a legtöbb halállomány esetében csökkenti a halászati lehetőségeket. A teljes kifogható mennyiség kizárólag a rigai-öbölbeli heringállomány esetébennövekedett kis mértékben, a finn-öbölbeli lazacállomány esetében pedig változatlan maradt.
Különösen jelentős volt a csökkentés a tőkehal esetében – 60%-oscsökkentés a Balti-tenger nyugati részén –, a járulékos fogások pedig csak a keleti részen engedélyezettek.
Bátor döntéseket kellett hoznunk a balti-tengeri halállományok egészségének és a térségben folytatott halászat hosszú távú fenntarthatóságának megőrzése érdekében. A mai megállapodás nemcsak az állományhelyreállítást teszi lehetővé, hanem az uniós halászokat érintő társadalmi-gazdasági hatások mérséklését is segíti.
Jari Leppä, Finnország mezőgazdasági és erdészeti minisztere, a Tanács elnöke
Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap a 2020 utáni időszakban
A Tanács ezenfelül megállapodott arról, hogy kiegészíti az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) következő, 2020 utáni időszakára vonatkozó javaslattal kapcsolatos meglévő részleges általános megközelítést.
A megállapodás nyomán a Tanács álláspontja kiegészült azokkal az elemekkel, amelyekre a Tanács a 2019 júniusában kialakított részleges általános megközelítésében nem tért ki, nevezetesen az alap monitoringját és értékelését, valamint a javaslatnak a közös rendelkezésekről szóló rendelettel való összehangolását érintő szempontokkal.
A miniszterek eszmét cseréltek arról is, hogy milyen álláspontot képviseljen az Unió a kétoldalú halászati megállapodás keretében Norvégiával tartandó éves konzultáción, valamint az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) 2019. november 18. és 25. között Palma de Mallorcában (Spanyolország) megrendezendő éves ülésén.
Összefoglaló a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i üléséről
Mezőgazdaság
A 2020 utáni közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó reformcsomag
A Tanács nyilvános ülés keretében tárgyalt arról az eredményjelentésről, amely a Tanács előkészítő szervei által a közös agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformját célzó bizottsági javaslatokkal összefüggésben elvégzett munkát ismerteti.
A miniszterek elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkoztak, amelyek megítélésük szerint lényegi elemei a reformcsomagnak, és úgy vélték, hogy az új teljesítési modell és a „zöldítési struktúra” az a két legfőbb szempont, amelyről további egyeztetést kell folytatni.
A Tanács továbbá tájékoztatást kapott a KAP költségvetésével kapcsolatos, több tagállam által tett közös nyilatkozatról.
A Tanács véleménycserét tartott a világ erdőinek védelmére és helyreállítására irányuló uniós fellépés fokozásáról szóló bizottsági közleményről, ezen belül is elsősorban a miniszterek által prioritásnak tekintett intézkedési területekről. A miniszterek továbbá ötletelést folytattak az uniós erdőstratégia 2020 utáni jövőjét illetően, valamint tájékoztatást kaptak a fenntartható erdőgazdálkodásról szóló, több tagállam által megfogalmazott közös nyilatkozatról.
Az erdőirtás riasztó méreteket ölt, megfékezése pedig sürgős fellépést kíván. Éppen ezért az erdőgazdálkodás kérdése kiemelt jelentőséggel bír a finn elnökség számára, és azon munkálkodunk, hogy többek között tanácsi következtetések elfogadásával rávilágítsunk arra, milyen nagy szükség van az erdőtelepítésre, a megfelelő és fenntartható erdőgazdálkodásra, valamint az erdők védelmére és helyreállítására.
Jari Leppä, Finnország mezőgazdasági és erdészeti minisztere, a Tanács elnöke
A Bizottság tájékoztatta a Tanácsot a legfontosabb mezőgazdasági ágazatokat érintő legfrissebb fejleményekről.
A miniszterek üdvözölték a főbb piaci szegmensekben megfigyelhető, összességében kedvező gazdasági helyzetet és kilátásokat, ugyanakkor aggodalmuknak is hangot adtak a cukor, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a marhahús és a rizs ágazatában kialakult nehéz helyzet miatt. A miniszterek megvitatták az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala által a közelmúltban tett azon bejelentés lehetséges hatásait, miszerint az USA az Airbus-ügyben hozott WTO-határozat nyomán 2019. október 18-i hatállyal további vámokat vet ki bizonyos uniós agrár-élelmiszeripari termékekre.
Az erdőirtás riasztó méreteket ölt, megfékezése pedig sürgős fellépést kíván. Éppen ezért az erdőgazdálkodás kérdése kiemelt jelentőséggel bír a finn elnökség számára, és azon munkálkodunk, hogy többek között tanácsi következtetések elfogadásával rávilágítsunk arra, milyen nagy szükség van az erdőtelepítésre, a megfelelő és fenntartható erdőgazdálkodásra, valamint az erdők védelmére és helyreállítására.
