"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Versenyképességi Tanács (Kutatás és Űrpolitika), 2023. december 8.
Főbb eredmények
Kutatás
A kutatás és innováció szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatása
A miniszterek jóváhagyták a kutatás és innováció szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatásáról szóló tanácsi következtetéseket.
A megfelelő szakpolitikai döntéshozatal elengedhetetlen a kutatás és az innováció fejlődéséhez, a kutatás és az innováció pedig szintén alapvető fontosságú a szabályozási folyamat sikeréhez. A kutatás és az innováció szakpolitikai döntéshozatalhoz való hozzájárulásának fokozása a társadalom javát szolgálja, kedvező hatást gyakorol bolygónkra, továbbá végső soron javítja a polgárok életét és erősíti a demokráciát.
Diana Morant Ripoll spanyol tudományügyi, innovációs és egyetemekért felelős miniszter
A spanyol elnökség prioritásai közé tartozó következtetésekben a Tanács azt vizsgálja, hogy a megfelelő tervezés, kutatás és innováció a tudományos eredmények és ismeretek beépítése révén miként javíthatja a szakpolitikai döntéshozatalt. A Tanács a következtetésekben a következő három kulcsfontosságú dimenziót emelt ki: a kutatás és innováció jelentősége az uniós szakpolitikai döntéshozatali folyamatban; a regionális kutatási és innovációs ökoszisztémák fontossága; továbbá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szakpolitikai hatása az Unió kutatási és innovációs politikájára, valamint az Európai Kutatási Térségre.
A kutatási, innovációs és vállalkozói tehetségek Európába vonzására és Európában tartására irányuló európai keretrendszer
A miniszterek politikai megállapodásra jutottak a kutatási, innovációs és vállalkozói tehetségek Európába vonzására és Európában tartására irányuló európai keretrendszerről szóló tanácsi ajánlásról.
Ezzel a jogszabállyal olyan normákat hozunk létre, amelyek iránymutatást nyújtanak majd a tagállamoknak, a kutatóhelyeknek, a finanszírozóknak és az érdekelt feleknek a kutatói életpályák stabilitásának és vonzerejének Európán belüli növelése tekintetében. E cél eléréséhez jobban kell koordinálnunk a nemzeti kutatási és innovációs politikáinkat; emellett pedig ösztönöznünk kell valamennyi tehetséges kutató részvételét, nemtől, fogyatékosságtól, életkortól, szexuális irányultságtól, faji vagy etnikai hovatartozástól, társadalmi-gazdasági származástól, illetve bármely egyéb körülménytől függetlenül, mégpedig azáltal, hogy hatékonyan kezeljük a kutatói életpályák tekintetében folyamatosan fennálló egyenlőtlenségeket.
Diana Morant Ripoll tudományügyi, innovációs és egyetemekért felelős miniszter
Az ajánlással a Tanács célja a kutatók és a kutatói életpályák támogatása az Unióban, valamint egy olyan vonzóbb, nyitottabb és fenntarthatóbb európai kutatói munkaerőpiac kialakítása, amely a külföldi tehetségek számára is vonzó. Az ajánlásban szerepel az új „Európai kutatói charta”, amely a jelenleg alkalmazandó szöveg helyébe lép.
A kutatás hasznosítása mint a gazdasági és ipari helyreállítás és reziliencia egyik eszköze
A miniszterek irányadó vitát tartottak „a kutatás hasznosítása mint a gazdasági és ipari helyreállítás és reziliencia egyik eszköze” témájáról. A miniszterek felkérést kaptak arra, hogy az elnökség által egy feljegyzésben ismertetett következő három témára reagálva, osszák meg egymással az azzal kapcsolatos bevált gyakorlatokat, hogy a kutatási eredmények hogyan használhatók fel az uniós gazdaság és ipar újjáélesztésére: a kutatási eredményeknek az uniós ipar és gazdaság újjáélesztését célzó hasznosításával kapcsolatos kihívások; hogyan biztosítható az, hogy a kutatás és az innováció hasznosítása a polgárok igényeivel összhangban megfeleljen az uniós és a nemzeti prioritásoknak; milyen nemzeti intézkedések irányulnak a kutatási eredmények keresleti oldalról történő hasznosításának, valamint olyan készségfejlesztési és tanulási programoknak az előmozdítására, amelyek ipari szempontból is lehetővé teszik a tudás hasznosításának megértését.
Munkaebéd keretében folytatott megbeszélés – A fiatalokra és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikák előmozdítása a kutatás és innováció terén
A miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megvitatták, hogy a kutatás és az innováció területén miként lehetne a legjobban előmozdítani a fiatalokra és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikákat. A megbeszélés egy elnökségi feljegyzésen alapult, és a következő négy kérdésre összpontosult: az azon szakpolitikák végrehajtása terén felmerülő kihívások, amelyek a nők támogatására irányulnak a tudomány és kutatás területén; a tudományos teljesítmény értékelése, illetve a vezetői és döntéshozói pozíciókba történő kinevezés terén a nemi elfogultság megkerülését célzó intézkedések; a tudomány és az innováció területén tevékenykedő fiatal pályakezdő tehetségek tekintetében felmerülő akadályok, valamint hogy hogyan biztosítható számukra egy fenntarthatóbb és kiszámíthatóbb életpálya; továbbá a pályakezdő kutatók számára a tudományos életpályák vonzerejének növelésére irányuló lehetséges támogatási intézkedések.
Egyéb napirendi pontok
A miniszterek az „Egyéb” napirendi pont keretében az alábbi öt kérdésről kaptak tájékoztatást:
a spanyol delegáció tájékoztatta a minisztereket a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) folytatódásáról
tájékoztatta továbbá a minisztereket a spanyol elnökség féléve során szervezett, kutatással kapcsolatos rendezvényekről
az Európai Bizottság tájékoztatót tartott az Európai Kutatási Térség (EKT) első uniós szintű nyomonkövetési jelentéséről
az Európai Bizottság tájékoztatta továbbá a minisztereket a kutatásértékelés és a kutatási intézkedések terén elért eredményekről, valamint az ipari vezető szerephez kapcsolódó fejlett anyagokra vonatkozó új kezdeményezésről, amely szerepel a 2024. évi munkaprogramban
végezetül a belga delegáció tájékoztatta a minisztereket a soron következő elnökség kutatási munkaprogramjáról
A miniszterek jóváhagyták az „Űrforgalom-irányítás: az aktuális helyzet” című tanácsi következtetéseket.
Az űrpolitika a tudományos-fantasztikus műfaj világából kilépve immár mindennapi életünk elengedhetetlen részévé vált, legyen szó akár a televíziózásról, az éghajlatváltozás nyomon követéséről vagy az aratás napjának megválasztásáról. A világűrhöz való hozzáférés alapvető lesz nyitott stratégiai autonómiánk tekintetében. A mai napon elfogadott következtetések rávilágítanak arra, hogy miként lehet biztonságos, védett és fenntartható módon gondoskodni Európa jelenlétéről a bolygónk körüli űrben.
Diana Morant Ripoll spanyol tudományügyi, innovációs és egyetemekért felelős miniszter
A Tanács a következtetésekben hangsúlyozza, hogy sürgősen ki kell dolgozni egy uniós űrforgalom-irányítási megközelítést, valamint elismeri a világűrrel kapcsolatos olyan uniós jogszabályokra irányuló javaslatok jelentőségét, amelyek kiterjednek biztonsági, védelmi és fenntarthatósági szempontokra. Az elnökség előterjesztette ezt a tanácsi következtetéstervezetet, amely hangsúlyozza, hogy az űrforgalom-irányítás jelentős mértékben hozzájárul az EU fő politikai prioritásainak, így többek között az európai zöld megállapodásnak és az európai digitális transzformációnak a megvalósításához, valamint ahhoz, hogy Európa autonóm, biztonságos és költséghatékony módon folytassa tevékenységeit a világűrben.
A miniszterek megbeszélést folytattak „a jövőbeli uniós űrpolitika egy változó világban” témájáról, háttér-információkat és a következő három fő vitaindító kérdést tartalmazó elnökségi dokumentum alapján: a világűr fenntarthatósága; biztonság és védelem; az EU stratégiai autonómiája
A megfelelő szakpolitikai döntéshozatal elengedhetetlen a kutatás és az innováció fejlődéséhez, a kutatás és az innováció pedig szintén alapvető fontosságú a szabályozási folyamat sikeréhez. A kutatás és az innováció szakpolitikai döntéshozatalhoz való hozzájárulásának fokozása a társadalom javát szolgálja, kedvező hatást gyakorol bolygónkra, továbbá végső soron javítja a polgárok életét és erősíti a demokráciát.
