Versenyképességi Tanács (belső piac és ipar), 2024. március 7.

Főbb eredmények

A késedelmes fizetésekről szóló rendelet

A miniszterek megvitatták a késedelmes fizetésekről szóló rendelettel kapcsolatos közös álláspont kialakítására irányuló munka terén elért eredményeket. A véleménycsere egy, a belga elnökség által készített dokumentum köré épült. A fő vitás kérdések a jogi eszköz (irányelv vagy rendelet) megválasztása és a kötelezően alkalmazandó 30 napos fizetési határidők voltak (vagyis az, hogy e határidők rögzítettek legyenek-e, vagy a vállalkozások tevékenysége szerinti helyzetekhez igazítsák-e őket).

A késedelmes fizetésekről szóló rendeletjavaslat a „kkv-kat segítő csomag” része. A csomag olyan kezdeményezésekből áll, amelyeket a Bizottság 2023. szeptember 12-én terjesztett elő abból a célból, hogy kielégítse a kis- és középvállalkozások igényeit a jelenlegi gazdasági környezetben.

A Bizottság által javasolt jogi szöveg a jelenlegi jogszabályt (a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet) rendeletté alakítja át, és orvosolja a jelenlegi hiányosságokat, többek között az elégséges megelőző, valamint az olyan megfelelő visszatartó erejű intézkedések hiányát, amelyek végrehajtási és jogorvoslati mechanizmusai elégtelenek.

• A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló rendeletre irányuló európai bizottsági javaslat
• A kkv-segélycsomagról szóló közlemény
• Elnökségi vitaanyag

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• A kis- és középvállalkozások támogatása (háttér-információk)

Az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2024. évi éves jelentés

A miniszterek véleménycserét tartottak az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2024. évi éves jelentésről, amelyet a Bizottság február 14-én tett közzé. Az egységes piacról és a versenyképességről szóló éves jelentés az Európai Tanács 2023. márciusi ülésén megfogalmazott, arra irányuló kérésére válaszol, hogy nyomon kell követni az egységes piac helyzetét és annak versenyképességét. A korábbi változatokhoz képest az idei jelentés új versenyképességi mutatókat tartalmaz, összhangban a Bizottság „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című, 2023. évi közleményével. A jelentés a következő kilenc versenyképességi terület alapján elemzi az egységes piac helyzetét: az egységes piac működése, hozzáférés a magántőkéhez, közberuházás és infrastruktúra, kutatás és innováció, energia, körforgásos jelleg, digitalizáció, oktatás és készségek, valamint kereskedelem és nyitott stratégiai autonómia.

A megbeszélés egy, a belga elnökség által készített dokumentum köré épült, amelyben az elnökség felkérte a minisztereket, hogy mérlegeljék az alábbi négy témát: a versenyképesség fő tényezői; hogyan javítható az egységes piacról és a versenyképességről szóló éves jelentés a jövőben (azaz új fő teljesítménymutatókkal); hogyan erősíthető meg az EU nyitott stratégiai autonómiája anélkül, hogy torzulások keletkeznének az egységes piacon; valamint az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) fő célkitűzései.

• Az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2024. évi éves jelentés
• Az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET, angol nyelvű oldal)
• Elnökségi vitaanyag

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• Az Unió egységes piaca (háttér-információk)
• Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra

Egyéb

Az „Egyéb” napirendi pont keretében a miniszterek az alábbi öt témáról kaptak tájékoztatást:

• Az elnökség tájékoztatta a tagállamokat a jelenleg tárgyalt különböző jogalkotási kezdeményezések aktuális állásáról. Ennek keretében az elnökség különösen az alábbi három fontos javaslat aktuális állásáról tájékoztatta a minisztereket:

A kényszermunka tilalmáról szóló irányelv

• A Tanács és a Parlament megállapodott a kényszermunkával előállított termékek betiltásáról (sajtóközlemény, 2024. március 5.)
• A Bizottság javaslata

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítás

• A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítás: a Tanács és a Parlament megállapodásra jutott a környezet és az emberi jogok védelme céljából (sajtóközlemény, 2023. december 14.)
• A Bizottság javaslata
• A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítás (háttér-információk)

A belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály (korábban SMEI)

• Egységes piaci szükséghelyzeti eszköz / a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály: a Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a válsághelyzetekre való felkészültségről (sajtóközlemény, 2024. február 1.)
• A megállapodás céljából benyújtott, végleges kompromisszumos szöveg

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• A Tanács tárgyalási megbízása

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• A Bizottság javaslata

• Az elnökség és a Bizottság tájékoztatta a minisztereket a 2030-ra vonatkozó európai turisztikai menetrenddel kapcsolatos eredményekről, valamint a turisztikai miniszterek belga elnökség által február 19–20-án Louvain-la-Neuve-ben tartott nem hivatalos üléséről is.

• A Tanács következtetései a 2030-ra vonatkozó európai turisztikai menetrendről
• A turisztikai miniszterek nem hivatalos ülése (a belga elnökség honlapja)

• A német, a holland, a dán, a spanyol, a finn és a portugál delegáció tájékoztatta a minisztereket arról, hogy európai szinten aktualizálni kell a tengerhasznosítási ágazatra vonatkozó stratégiát. A jelenlegi, úgynevezett „LeaderSHIP 2020” stratégiát a hajógyártási ágazat 2013-as gazdasági válságára válaszul fogadták el, és azt azóta sem módosították. Németország és Hollandia felkérte a Bizottságot, hogy tegyen közzé új tengerstratégiát, és felkérte a belga elnökséget, hogy az iparpolitikáról szóló tanácsi következtetések soron következő tervezetében vegye figyelembe a tengerhasznosítási ágazat sajátos szükségleteit.

• A LeaderSHIP 2020 stratégia

• Az állami támogatási szabályoknak a hosszú távú versenyképességre gyakorolt hatása

A svéd delegáció és 10 másik tagállam kérésére a miniszterek tájékoztatást kaptak az állami támogatási szabályoknak a hosszú távú versenyképességre gyakorolt hatásáról. A svéd delegáció a jelenlegi rövid távú enyhítő intézkedések helyett hosszú távú megközelítést javasolt az állami támogatásokat illetően.

• Gyógyszerhiány

A francia delegáció kérésére a miniszterek napirendjén szerepelt, hogy miként lehetne javítani a gyógyszerellátás biztonságát az EU-ban. A francia delegáció rámutatott arra, hogy Európa nagymértékben függ az Ázsiában gyártott kritikus fontosságú gyógyszerek behozatalától, amint arra a Covid19-világjárvány is rávilágított. A delegáció kijelentette, hogy 2023. május 2-án 22 tagállam aláírt egy informális dokumentumot, amelyben hangsúlyozzák, hogy Európa gyártási kapacitásának, valamint rezilienciájának és stratégiai autonómiájának megerősítése érdekében fokozni kell az európai gyógyszerellátás biztonságát egy, a „kritikus gyógyszerekről szóló jogszabály” formáját öltő jogalkotási kezdeményezés előmozdításával.

Az uniós iparpolitika jövője

A munkaebéd során a miniszterek megbeszélést folytattak az uniós iparpolitika jövőjéről. A vita keretét az elnökség által készített feljegyzés adta, amelyben a miniszterek felkérést kaptak arra, hogy vizsgálják meg azokat az ágazatokat, amelyekben az EU már versenyelőnyt élvez, valamint az ennek meghatározásához használt fő mutatókat.

„Versenyképességünk fokozása” a belga elnökség hat prioritásának egyike. Felhívja az EU-t, hogy ebben az új geopolitikai realitásokkal és forradalmi technológiákkal, például a mesterséges intelligenciával fémjelzett, változó világban részesítse előnyben hosszú távú versenyképességét és iparpolitikáit. E prioritás egyik konkrét eredménye az uniós iparpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések elfogadása lesz a Versenyképességi Tanács május 24-i ülésén. A munkaebéd során folytatott véleménycsere mind az uniós iparpolitika jövőjéről szóló vitához, mind az említett tanácsi következtetésekhez hozzájárul majd.

• Az EU iparpolitikája (háttér-információk)