Külügyek Tanácsa, 2017.12.11., 2017. december 11.

A találkozó főbb eredményei

Közel-Kelet

A Tanács ülésének alkalmával a főképviselő és az uniós külügyminiszterek a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott nem hivatalos munkareggelivel kezdték a munkát. Ez a találkozó lehetőséget nyújtott arra, hogy az Európai Unió ismételten egységes és egyértelmű üzeneteket fogalmazzon meg Jeruzsálem – mint a két állam jövőbeli fővárosa – jogállásával, a kétállami megoldás megőrzésének fontosságával, továbbá a regionális kérdések tekintetében az átfogó közös cselekvési terv (iráni nukleáris megállapodás) végrehajtása folytatásának szükségességével kapcsolatban.

„Az Európai Unió meg fog próbálni segítséget nyújtani a megoldások megtalálásához és a veszélyes jogbizonytalanság elkerüléséhez, mivel az csak a radikális és szélsőséges álláspontok megerősödéséhez vezethet, márpedig ez az, amit sem ebben a térségben, sem máshol nem kívánunk megtapasztalni.” Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

A Tanács megbeszéléseket folytatott a tágabb értelemben vett Közel-Keleten történt legfrissebb eseményekről. A miniszterek megvitatták, hogy az EU miként tudja elősegíteni, hogy a régióban minél kevésbé eszkalálódjon a helyzet és meg lehessen őrizni a stabilitást, továbbá hogyan tudna hozzájárulni az eddig elért eredmények megszilárdításához például Libanonban. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy továbbra is biztosítani kell, hogy az ország az elmúlt hónapokban elért eredményekre építve a libanoni nép érdekeit állítsa a középpontba és ne váljon a külső befolyás áldozatává.

A miniszterek aggodalmuknak adtak hangot a jemeni helyzet komoly romlása miatt: az országban küszöbön áll a súlyos humanitárius katasztrófa. Megállapodtak arról, hogy továbbra is arra fognak törekedni, hogy újult erővel folytatódjanak az ENSZ vezetésével tett erőfeszítések a jemeni konfliktus politikai megoldása érdekében, a vonatkozó ENSZ BT-határozatokkal összhangban.

A miniszterek emlékeztettek továbbá arra, hogy az EU folyamatosan támogatja Staffan de Mistura szíriai ENSZ-különmegbízott erőfeszítéseit, amelyek továbbra is rendkívüli fontosságúak a 2254 sz. ENSZ BT-határozatnak megfelelő, tárgyaláson alapuló politikai megoldás megtalálása szempontjából. Az EU tavasszal újabb konferenciát fog rendezni Brüsszelben Szíria jövőjének támogatásával kapcsolatban, hogy ezzel is érzékeltesse a megújult nemzetközi szolidaritást és támogatást.

A miniszterek hangsúlyozták az EU Irakkal folytatott párbeszéde folytatásának és megerősítésének fontosságát. A főképviselő és a Bizottság várhatóan 2018 januárjában terjeszti elő az új stratégiára vonatkozó javaslatot.

Afrika

A külügyminiszterek a munkaebéd keretében az EU és a Száhel-övezet G5 országai közötti együttműködést vitatták meg ennek az öt országnak (Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Niger és Csád) a külügyminisztereivel. A külügyminiszterek és a fejlesztési miniszterek megvitatták, hogy milyen lépések kövessék az Afrikai Unió–EU csúcstalálkozót, amelyet 2017. november 29–30-án, Elefántcsontparton rendeztek meg. A miniszterek hangsúlyozták a csúcstalálkozó fontosságát és azt, hogy továbbra is inkluzív módon együtt kell működni az afrikai partnerekkel. A fiatalok és a civil társadalom bevonása továbbra is az EU–Afrika kapcsolatok alapvető elemét kell, hogy képezze.

• EU–Afrika kapcsolatok (háttérinformációk)
• 5. Afrikai Unió–EU csúcstalálkozó, 2017. november 29–30.

Fejlesztés – Kereskedelemösztönző támogatás

A Tanács megbeszélést folytatott és következtetéseket fogadott el a kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó aktualizált uniós stratégiáról. A stratégia célja, hogy a fejlődő országok fokozottabban részt tudjanak venni a nemzetközi kereskedelemben, valamint hogy a kereskedelem és a beruházás révén elő lehessen segíteni a szegénység csökkenését.

A miniszterek hangsúlyozták az EU és tagállamai által a kereskedelemösztönző támogatás előmozdítására felhasznált különböző fejlesztésfinanszírozási eszközök közötti szinergikus hatások fokozott kiaknázásának fontosságát. Hangsúlyozták továbbá, hogy fokozni kell a kereskedelemösztönző támogatási programok hatását a magánszektor, a civil társadalom és a helyi hatóságok erőteljesebb bevonása révén.