Külügyek Tanácsa, 2018. január 22., 2018. január 22.

Az ülés főbb eredményei

A közel-keleti békefolyamat

A főképviselő és az uniós tagállamok külügyminiszterei a Tanács ülésének alkalmával nem hivatalos munkaebéden vettek részt Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. A találkozó jó alkalmat kínált arra, hogy az Európai Unió ismételten egységes és egyértelmű üzeneteket fogalmazzon meg a kétállami megoldás megőrzésének fontosságával, valamint Jeruzsálemnek – mint a két állam jövőbeli fővárosának – jogállásával kapcsolatban.

Továbbra is síkra szállunk a kétállami megoldás mellett. Ellenezzük a telepépítést, amelyről az a véleményünk, hogy az a nemzetközi jog értelmében jogellenes cselekménynek minősül. Az említett cél elérése érdekében bölcsen és következetesen kell eljárnunk, illetve megnyilvánulnunk, felelősségteljesen viszonyulva a kérdéshez. A pillanat nem alkalmas arra, hogy lazítsunk szerepvállalásunkon, sőt, éppenhogy fokoznunk kell azt. Véleményünk szerint a palesztinoknak és az izraelieknek most minden eddiginél nagyobb tanúbizonyságot kell tenniük arról, hogy készek együttműködni a nemzetközi közösséggel és a folyamat kulcsszereplőivel, hogy ily módon együtt munkálkodhassunk a tárgyalásos úton elérendő megoldáson. Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A Tanács a nem hivatalos munkaebéd előtt megbeszélést folytatott a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos legújabb fejleményekről. A miniszterek megvizsgálták, hogy az EU a békefolyamat előmozdítása érdekében miként segíthetne biztosítani az összes érdekelt fél általi szerepvállalást.

• A közel-keleti békefolyamat (EKSZ)

Líbia

A Tanács vitát folytatott Líbiáról. Ghassam Salamé, az ENSZ-főtitkár különleges képviselője áttekintést nyújtott a politikai folyamat aktuális állásáról, ezen belül is többek között az új alkotmány elfogadásának irányában tett lépésekről és a közelgő választásokkal kapcsolatos fejleményekről. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy maradéktalanul támogatják az ENSZ-főtitkár különleges képviselőjének a líbiai egység és az országon belüli megbékélés megteremtésére irányuló erőfeszítéseit.

A külügyminiszerek az EU líbiai szerepvállalásáról is tárgyaltak, amely fontos eszközt jelent a politikai stabilitás megteremtésére irányuló ENSZ-tevékenységeknek, valamint azoknak az ENSZ-szervezeteknek a támogatásában, amelyek a migránsok líbiai helyzetének rendezésén dolgoznak. A miniszterek emellett a származási országokkal – ezen belül is mindenekelőtt a Száhel-övezet országaival – folytatott további együttműködés jelentőségére is felhívták a figyelmet.

• EU–Líbia kapcsolatok (EKSZ)

Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal folytatott kapcsolatok jövője

A külügyminiszterek első véleménycserét tartottak az EU és az AKCS-országok közötti jövőbeli megállapodásra irányuló, 2017. december 12-i bizottsági ajánlásról és a kapcsolódó tárgyalási irányelvek tervezetéről. Az új megállapodásra azért van szükség, mert a partnerség keretét biztosító jelenlegi megállapodás – a Cotonoui Megállapodás – 2020. február 29-én hatályát veszti.

A külügyminiszterek jelezték, hogy széleskörűen támogatják a bizottsági megközelítést, amelynek értelmében az Unió egy keretmegállapodás irányába mozdulna el az AKCS-országok szintjén, amelyet három testre szabott regionális partnerség egészítene ki, Afrika, a karib-tengeri térség, illetve a csendes-óceáni térség vonatkozásában. A miniszterek hangsúlyozták, hogy építeni kell azokra a tapasztalatokra, amelyekre a jelenleg hatályos Cotonoui Megállapodás keretei között folytatott együttműködés révén tettünk szert, különösen ami a politikai párbeszéd és a migráció területét illeti.

A tárgyalási megbízatással kapcsolatos megbeszélések az illetékes tanácsi előkészítő szervekben fognak folytatódni annak érdekében, hogy 2018 első felében el lehessen fogadni a tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozatot és a kapcsolódó tárgyalási irányelveket.

• Cotonoui Megállapodás (háttéranyag)