EU–Afrika kapcsolatok
Az EU–Afrika partnerség fókuszában a szolidaritás, a biztonság, a béke, valamint a fenntartható és tartós gazdasági fejlődés és jólét áll.
A béke és a jólét előmozdítása
A jelenlegi ingatag geopolitikai helyzetben az Európai Unió és az Afrikai Unió közötti partnerség a közös értékeken alapuló, stabil pillért jelent. Az Európai Unió és az Afrikai Unió közötti kapcsolatok olyan békés, virágzó jövőt mozdítanak elő, amelynek alapja a szabályokon alapuló nemzetközi együttműködés.
2025-ben az Európai Unió és az Afrikai Unió partnerségük 25. évfordulóját ünnepli. Az elmúlt negyedszázad alatt az EU és az AU közötti partnerség átfogó politikai, gazdasági és biztonsági szövetséggé vált.
A partnerség stratégiai prioritást jelent az EU számára. Az EU Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, legnagyobb beruházója, valamint a béke és a biztonság terén legfőbb partnere, amely támogatja a régióbeli stabilitást és inkluzív növekedést.
Több mint 1,4 milliárd fős népességével Afrika a világ leggyorsabban növekvő gazdaságainak ad otthont, és itt a legmagasabb a fiatal lakosság aránya.
Európai Unió–Afrikai Unió csúcstalálkozók
Az EU–Afrikai Unió csúcstalálkozókra elvben háromévente kerül sor. E találkozók keretében az állam-, illetve kormányfők találkoznak a közös kihívások kezelése és közös célok kitűzése érdekében. Ezeknek a csúcstalálkozóknak Afrika, illetve Európa felváltva ad otthont.
A 2025 novemberében tartott hetedik EU–AU csúcstalálkozón az Európai Unió és az Afrikai Unió tagállamainak vezetői megvitatták, hogy miként lehetne megerősíteni az együttműködést:
a virágzó és fenntartható jövő reményében
a béke, a biztonság és a kormányzás területén
többoldalú fórumokon
a migráció és a mobilitás tekintetében
Egyéb hivatalos találkozók az afrikai országok és az EU között
Az EU–Afrika partnerség fejlesztését hivatalos párbeszédek is szolgálják:
- az afrikai és az uniós országok külügyminiszterei, valamint az Afrikai Unió Bizottsága és az uniós intézmények képviselői közötti rendszeres miniszteri találkozók
- az Európai Bizottság és az Afrikai Unió Bizottsága közötti éves találkozók
- az Európai Parlament és a Pánafrikai Parlament közötti rendszeres találkozók
Az EU és Afrika közötti együttműködés területei
Kereskedelem és beruházás
Az EU 19 afrikai országgal folytatott tárgyalásokat preferenciális kereskedelmi megállapodásokról:
- 15 szubszaharai afrikai országgal tárgyalt hat gazdasági partnerségi megállapodásra irányulóan
- 4 észak-afrikai országgal pedig társulási megállapodásra irányuló tárgyalásokat folytatott
Emellett 35 afrikai ország részesül a „fegyver kivételével minden” intézkedés, azaz a fegyvertől eltérő termékek behozatalára vonatkozó vámmentesség előnyeiből, három az általános vámkedvezmény-rendszer előnyeiből, egy pedig a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás előnyeiből.
Az EU és Afrika közötti kereskedelem: tények és számadatok
Global Gateway beruházási csomag
Afrika központi szerepet tölt be a Global Gateway-en belül: ezen uniós stratégia célja olyan fenntartható, magas színvonalú összeköttetések kiépítése, amelyek egyaránt szolgálják az emberek és a bolygó javát.
A Global Gateway 264 vezérprojektje közül 138 Afrikában valósul meg.
A Global Gateway keretében elindított Afrika–Európa beruházási csomag 150 milliárd EUR-t fog mozgósítani a fenntartható növekedést kontinensszerte ösztönző köz- és magánberuházások finanszírozása céljából.
Béke és biztonság
Polgári és katonai missziók és műveletek
Az EU több polgári és katonai missziót, illetve műveletet indított Afrikában a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) részeként.
Jelenleg a következő országokban működnek uniós missziók:
- Közép-afrikai Köztársaság
- Líbia
- Mali
- Mozambik
- Szomália
Az EU emellett elindította a Száhel-övezettel foglalkozó regionális tanácsadó és koordinációs egységet, a Guineai-öböl nyugat-afrikai országait támogató uniós biztonsági és védelmi kezdeményezést, valamint három haditengerészeti műveletet Afrikában zajló válságokkal kapcsolatban, illetve Afrika közelében.
Európai Békekeret
Az EU a 2021 márciusában létrehozott Európai Békekereten keresztül is támogatja az afrikai országokat. Az Európai Békekeret segít megelőzni a konfliktusok kialakulását, megteremteni és megőrizni békét, és megerősíteni a nemzetközi biztonságot és stabilitást.
A Békekeret két finanszírozási pillérből áll: a „műveletek” pillérből és a „támogatási intézkedések” pillérből. A műveleti pillér finanszírozza a KBVP-missziók és -műveletek közös költségeit.
A támogatási intézkedések pillére a nem uniós országok és szervezetek azon intézkedéseit finanszírozza, amelyek célja a katonai és védelmi kapacitások megerősítése, valamint a béketámogató műveletek katonai vonatkozásainak támogatása. A Tanács támogatási intézkedéseket fogadott el több afrikai ország, köztük Benin, Kamerun, Elefántcsontpart, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ghána, Kenya, Mali, Mauritánia, a Kongói Köztársaság, Ruanda és Szomália vonatkozásában.
A terrorizmus elleni küzdelem
Az EU terrorizmus elleni kezdeményezéseket és tevékenységeket is támogat az afrikai kontinensen.
A Tanács 2024. december 16-án következtetéseket hagyott jóvá, amelyek a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség kezelésére irányuló erőfeszítések fokozását célozzák. A következtetésekben szorgalmazta, hogy az EU vállaljon fokozottabb szerepet az afrikai vezetéssel megvalósítandó, terrorizmus elleni kezdeményezésekben. A Tanács hangsúlyozta továbbá: fontos, hogy az EU a terrorizmus elleni küzdelem világfórumán (GCTF) belüli tagságát és az annak élén vállalt társelnöki pozícióját kihasználva támogassa az afrikai országokat a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben.
Az EU 2022 szeptembere óta Marokkóval, 2023 márciusa óta pedig Egyiptommal közösen látja el a GCTF társelnökének feladatait. A GCTF egy nem hivatalos multilaterális platform, amelynek célja, hogy stratégiai, hosszú távú megközelítés keretében megerősítse a terrorizmus elleni küzdelemre, valamint az erőszakos szélsőségesség megelőzésére és leküzdésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket.
Az EU a világ egyik legnagyobb támogatója a terrorizmus elleni fellépést szolgáló kapacitásépítési programoknak, valamint más olyan programoknak, amelyek célja az erőszakos szélsőségesség megelőzése Afrikában. 2024 januárjáig mintegy 559 millió eurót fektetett be ezekbe a programokba; a források több mint 70%-át afrikai országokban megvalósuló projektekre fordították.
Ezenfelül az afrikai kontinensen működő számos uniós küldöttségen dolgozó, a terrorizmus elleni küzdelem és a biztonság terén jártas uniós szakértők döntő szerepet játszanak a fogadó kormányokkal, a regionális szervezetekkel, valamint a civil társadalommal való kapcsolattartás terén.
- A terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá a külső és belső aspektusok közötti kapcsolatok megerősítéséről (sajtóközlemény, 2024. december 16.)
- A terrorizmus elleni küzdelem (az Európai Külügyi Szolgálat angol nyelvű oldala)
Afrika aknamentesítése
A gyalogsági aknák továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a polgári lakosságra nézve, és a világ számos részén, köztük Afrikában is akadályozzák a fejlődést. A gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (ismert nevén: az Ottawai Egyezmény) 1999 márciusában lépett hatályba: ez az egyezmény szolgáltatja a nemzetközi keretet a gyalogsági aknák által okozott szenvedés és balesetek felszámolására.
A 2026-os adatok szerint 161 állam, köztük szinte az összes afrikai ország részes fele az egyezménynek. Számos afrikai államnak ugyanakkor még eleget kell tennie az egyezmény 5. cikke szerinti kötelezettségének, azaz meg kell tisztítania a joghatósága alá tartozó elaknásított területeket.
Az EU régóta határozottan támogatja azokat a globális erőfeszítéseket, amelyek a gyalogsági aknák felszámolására és humanitárius következményeik kezelésére irányulnak. Az EU a világ vezető adományozói közé tartozik az aknamentesítés területén.
A Tanács 2026. március 16-án határozatot fogadott el az afrikai kontinens aknamentesítéséhez szükséges afrikai kapacitások kiépítésének támogatásáról. E határozatnak köszönhetően az EU egy 3 millió EUR értékű, az ENSZ Leszerelési Kutatóintézete (UNIDIR) által végrehajtott projekt révén támogatást nyújt a gyalogsági aknák jelentette probléma által érintett afrikai országoknak.
- Leszerelés: a Tanács határozatot fogadott el az afrikai kontinens aknamentesítéhez szükséges afrikai kapacitások támogatásáról (sajtóközlemény, 2026. március 16.)
- A gyalogsági aknák elleni egyezmény (ENSZ)
Éghajlatváltozás és környezetvédelem
Miközben az afrikai országok az éghajlati vészhelyzet által legsúlyosabban érintett országok közé tartoznak, a fenntartható megoldások biztosításában is kulcsszerepet játszanak.
Az EU és Afrika földrajzi közelsége és kiterjedt gazdasági kapcsolataik szilárd alapot biztosítanak az éghajlati vészhelyzet kezelésére és a zöld átállás előmozdítására irányuló együttműködéshez.
Az éghajlat-politikai együttműködés különböző formákban, így többek között az alábbi formákban valósul meg:
- a fenntartható és zöld infrastruktúrára irányuló kezdeményezéseknek az afrikai országokban történő fellendítését célzó Global Gateway beruházási csomag
- kétoldalú és multilaterális partnerségek olyan területeken, mint az erdősítés, a zöld hidrogén, a dekarbonizáció és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia
- Globális éghajlat-politikai fellépés
- Az EU éghajlatpolitikai együttműködése Afrikával (Európai Bizottság)
Migráció
A migráció külső dimenziójával kapcsolatban az elmúlt években elfogadott európai tanácsi következtetések iránymutatásul szolgálnak az uniós intézmények, szervek és tagállamok számára ezen a területen.
Az egyik meghatározó elem a migráció és a menekültügy átfogó megközelítése, amely számos kulcsfontosságú területre összpontosít, többek között a következőkre:
- a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok, menedékkérők és menekültek védelme
- a legális migráció és a munkaerő-mobilitás
- az irreguláris migráció okainak kezelése
- a migránscsempészéssel és az emberkereskedelemmel szembeni küzdelem
A programnak része a partnerországok határigazgatási kapacitásainak megerősítése, az EU területén irregulárisan tartózkodó migránsoknak a származási országukba való visszaküldése, valamint az önkéntes visszatéréseknek és a visszatérők származási országukba való fenntartható visszailleszkedésének a támogatása.
Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért
Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért 2015 novemberében jött létre a kényszerű lakóhelyelhagyás és az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésére és a migráció hatékonyabb kezelésének elősegítésére. A megbízatása 2021-ben lejárt, de a projektek 2025 végéig futottak.
Az alap költségvetése 5 milliárd EUR volt. A végrehajtásáról több szereplő gondoskodott, az uniós tagállamok ügynökségeitől kezdve az ENSZ ügynökségeiig, más nemzetközi szervezetekig és a helyi nem kormányzati szervezetekig.
Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz
2021. június 14-én elfogadásra került az EU Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköze (Globális Európa) 79,5 milliárd EUR költségvetéssel. Ennek az összegnek a 10%-át a 2021–2027-es időszakra a migrációval kapcsolatos intézkedésekre különítették el.
Az EU a Globális Európa 70%-át külkapcsolatainak finanszírozására fordítja. Az eszköz három pilléren alapul: földrajzi programok, tematikus programok és gyorsreagálási fellépések.
Regionális stratégiák
Afrika szarva
A Tanács 2021-ben következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben Afrika szarva vonatkozásában új stratégiát fektetett le. Az új stratégia a stratégiai partnerség elmélyítésére, az instabilitás csökkentésére, valamint a demokrácia és a fenntartható növekedés előmozdítására összpontosít.
A korábbi években az EU elfogadta:
- az Afrika szarva térségre vonatkozó cselekvési tervet (2015–2020)
- az Afrika szarvára vonatkozó stratégiai keretet (2011)
Az EU létrehozta az Afrika szarváért felelős különleges képviselő tisztségét is.
- Afrika szarva: az EU elmélyíti stratégiai kapcsolatait a régióval (sajtóközlemény, 2021. május 10.)
- A Tanács következtetései az EU Afrika szarva térségre vonatkozó cselekvési tervéről (2015–2020) (sajtóközlemény, 2015. október 26.)
- A Tanács következtetései az Afrika szarva térségről, 2011. november 14.
- Az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselője (az Európai Külügyi Szolgálat angol nyelvű oldala)
Nagy-tavak régió
A Tanács 2023 februárjában következtetéseket hagyott jóvá a Nagy-tavak régióban való megújított hosszú távú uniós szerepvállalásra vonatkozóan.
Az EU átfogó célkitűzése és prioritása az, hogy előmozdítsa a békét, a demokráciát és a fenntartható fejlődést a Nagy-tavak régióban, mégpedig azáltal, hogy kezeli a bizonytalanság és az instabilitás fő kiváltó okait, és közös perspektívát kínál. Az EU támogatja a régió országainak arra irányuló erőfeszítéseit, hogy:
- megszüntessék a feszültségeket, és bizalmat, biztonságot és stabilitást teremtsenek
- felszámolják a természeti erőforrásokkal folytatott illegális kereskedést, és a kereskedelem és a fenntartható fejlődés útját járják
- a versengéstől elmozduljanak az együttműködés és az integráció felé
Az EU létrehozta a Nagy-tavak régióért felelős különleges képviselő tisztségét.
- A Nagy-tavak régióra vonatkozó megújult uniós stratégia: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá (sajtóközlemény, 2023. február 20.)
- A Tanács Bosznia-Hercegovinával, a Nagy-tavak régióval, Koszovóval*, valamint a Dél-Kaukázussal és a grúziai válság ügyével foglalkozó új uniós különleges képviselőket nevezett ki, három másik megbízatását pedig meghosszabbította (sajtóközlemény, 2024. július 26.)
Száhel-övezet
A Tanács 2021 áprilisában következtetéseket hagyott jóvá a térségre vonatkozó integrált uniós stratégiáról Az új stratégia célja a szilárd és hosszú távú partnerség megerősítése, valamint az, hogy keretet adjon a régió szakpolitikáinak és intézkedéseinek.
Tekintettel a régióban tapasztalható növekvő bizonytalanságra és politikai instabilitásra, jelenleg is folyik az új uniós megközelítés kidolgozására irányuló munka.
Az EU létrehozta a Száhel-övezetért felelős különleges képviselő tisztségét.
Szamoai Megállapodás
A Szamoai Megállapodás az EU és tagállamai, valamint az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének (AKCSÁSZ) tagjai – azaz 77 ország, köztük 47 afrikai ország – közötti kapcsolatok átfogó jogi kerete.
A megállapodás arra irányul, hogy az elkövetkező 20 évben közös célok és prioritások mentén megerősítse a politikai együttműködést. A megállapodásnak része egy, az összes AKCS-államra vonatkozó közös alap, és három regionális jegyzőkönyv is társul hozzá. Utóbbiakban az egyes régiók, azaz Afrika, a karib-tengeri térség és a csendes-óceáni térség egyedi igényei kapnak hangsúlyt.
Lásd még
Afrikai, karibi és csendes-óceáni országok
Az EU és Dél-Afrika közötti kereskedelem
Szudán
Legutóbbi frissítés: 2026. március 16.