"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Külügyek Tanácsa, 2019. 11. 11., 2019. november 11.
Főbb eredmények
Összefoglaló a Külügyek Tanácsa 2019. november 11-i brüsszeli üléséről
Aktuális ügyek
A Külügyek Tanácsa sürgető nemzetközi kérdésekről tárgyalt. A főképviselő és a külügyminiszterek áttekintették, mi történt a Külügyek Tanácsának legutóbbi, októberi ülésén Szíriáról folytatott megbeszélésüket követően, és emlékeztettek arra, hogy elkötelezték magukat a Törökországba irányuló fegyverkivitel leállítása mellett. Nyugtázták azt is, hogy a Tanács a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében jogellenesen folytatott fúrási tevékenységekre válaszul szankciós keretet fogadott el.
A bolíviai helyzettel kapcsolatban a miniszterek minden érintettet felszólítottak, hogy felelősségteljesen igyekezzenek megtalálni a módját annak, hogy hiteles választásokra kerülhessen sor, és tartózkodjanak a további erőszaktól. A venezuelai menekültügyi és migrációs válságról tartott nemzetközi szolidaritási konferencia (október 28–29.) nyomán a miniszterek röviden Venezuelával is foglalkoztak. A Tanács egy évre meghosszabbította a Venezuelát illetően érvényben lévő szankciókat, mivel továbbra is sor kerül olyan tevékenységekre, amelyek aláássák a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogok tiszteletben tartását.
A főképviselő és a külügyminiszterek röviden megvitatták a Libanonban kialakult helyzetet. Hangot adtak abbéli reményüknek, hogy gyorsan megalakul az új kormány, és jelezték, hogy az EU készen áll a továbbiakban is támogatni az országot.
Mindemellett a hongkongi helyzetről is beszéltek.
Regionális biztonság az Öböl-menti térségben és Iránban
Továbbra is a maximális mértékű diplomácia elvét fogjuk követni nemcsak Iránnal, hanem mindenkivel szemben, hiszen ez az EU globális szerepvállalásának egyik legfőbb módja.
Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A főképviselő és a külügyminiszterek megvitatták az Öböl-menti térség biztonságának helyzetét, és megállapították, hogy noha a térségben még mindig feszültség uralkodik, a helyzet nem eszkalálódott. Beszéltek arról, hogy miként tudná az Unió támogatni és bátorítani a további dezeszkalációt, mindenekelőtt olyan kezdeményezésekkel, amelyekért maga a térség vállalja a felelősséget.
A Tanács foglalkozott Iránnal is, miután Teherán a közelmúltban bejelentést tett az iráni nukleáris megállapodással, más néven az átfogó közös cselekvési tervvel (JCPOA) kapcsolatban. A külügyminiszterek nyugtázták, hogy a nukleáris megállapodás fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent, ugyanakkor megerősítették, hogy elkötelezettek a megállapodás iránt. Felszólították Iránt, hogy folytassa a korábbi utat, és újra feleljen meg maradéktalanul a megállapodásban foglaltaknak, hiszen ez rendkívüli jelentőséggel bír Európa és a térség biztonsága szempontjából.
Afganisztán
A Tanács megbeszélést folytatott Afganisztánról. A főképviselő és a külügyminiszterek emlékeztettek arra, hogy kizárólag az Afganisztánon belüli közvetlen tárgyalások útján lehet tartós megoldást elérni. Ugyanakkor rámutattak, hogy az Egyesült Államok és a Talibán közötti tárgyalások folytatása e tekintetben az első lépést jelenthetné az Afganisztánon belüli tárgyalások újrafelvétele felé vezető úton. A Tanács hangsúlyozta azt is, hogy jelentős mértékben csökkenteni kell az erőszakot, és olyan környezetet kell teremteni az országban, amelyben meg lehet óvni a jogokat és fenn lehet tartani a demokrácia terén tett előrelépéseket, többek között a nők, a gyermekek és a kisebbségek jogait illetően.
A főképviselő és a külügyminiszterek megerősítették, hogy az Unió kész támogatni egy inkluzív politikai folyamatot. Emlékeztettek arra is, hogy az Uniós jelentős szerepet vállal az országban, és elkötelezett annak stabilitása és jóléte mellett.
Az uniós külügyminisztereknek alkalmuk volt véleményt cserélni Abdalla Hamdok szudáni miniszterelnökkel. Megerősítették, hogy az EU politikailag erősen elkötelezett az átmeneti polgári kormány támogatása mellett, továbbá hogy kész pénzügyi segítséget nyújtani az átmenethez, és ennek keretében többek között támogatni a gazdasági reformot. Hangsúlyozták, hogy a polgári átmenetnek inkluzívnak kell lennie, és abban megfelelő szerepet kell kapniuk a fiataloknak és a nőknek.
Továbbra is a maximális mértékű diplomácia elvét fogjuk követni nemcsak Iránnal, hanem mindenkivel szemben, hiszen ez az EU globális szerepvállalásának egyik legfőbb módja.
