"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Tanács megkezdte az Európai Tanács június 26–27-i ülésének előkészítését, elfogadta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) egyszerűsítéséről szóló általános megközelítését, és megvitatta Spanyolország arra irányuló kérését, hogy a katalán, a baszk és a galiciai nyelv az EU nyelvhasználati szabályaira vonatkozó 1/1958 rendelet hatálya alá kerüljön. A Tanács az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás részeként megtartotta Magyarország nyolcadik meghallgatását, továbbá az éves jogállamisági párbeszéd keretében országspecifikus megbeszélést tartott a jogállamiság szlovákiai, svédországi és belgiumi helyzetéről. Végezetül a miniszterek megbeszélést folytattak az EU demokratikus rezilienciájáról szóló következtetésekről, a cseh delegáció pedig tájékoztatást nyújtott a Szabad Európa Rádiót érintő pénzügyi hiányról.
Az ülés elején a Tanács a vita nélküli, ún. „A” napirendi pontok keretében hivatalosan elfogadta az európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE) elnevezésű új védelmi beruházási programot, amely példátlan, 150 milliárd EUR összeggel rendelkező eszköz növelni fogja az EU védelmi képességeit.
Két prioritásunk a biztonság és a dereguláció. A mai napon a Tanácsban mindkét területen eredményeket értünk el. Elfogadtuk a SAFE-et: ez az első nagyszabású uniós szintű védelmi beruházási program, amely 150 milliárd eurót bocsát rendelkezésre védelmi képességeink megerősítéséhez. Megállapodtunk továbbá az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egyszerűsítésére vonatkozó első csomaggal kapcsolatos tanácsi álláspontról. Ennek köszönhetően csökkenni fognak az adminisztratív terhek, az uniós vállalatok pedig támogatásban fognak részesülni.
Adam Szłapka, Lengyelország Európa-ügyi minisztere
Az Európai Tanács júniusi ülésének előkészítése
Az annotált napirendtervezet megvitatásával a Tanács megkezdte az Európai Tanács 2025. június 26–27-i ülésének előkészítését. Az uniós vezetők várhatóan az alábbi kérdésekről fognak tárgyalni:
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja
a legújabb fejlemények a Közel-Keleten
európai biztonság és védelem
az EU a világban
versenyképesség
migráció
Az előkészítő munka az Általános Ügyek Tanácsának soron következő, 2025. június 24-i ülésén folytatódik majd.
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus
A miniszterek elfogadták az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) egyszerűsítésével kapcsolatos tanácsi tárgyalási álláspontot (általános megközelítés). Ez az egyszerűsítés a Bizottság úgynevezett „első egyszerűsítési omnibusz csomagjának” részét képezi.
A javaslat célja a CBAM-rendelet egyszerűsítése és az annak való megfelelés költséghatékony javítása anélkül, hogy veszélybe kerülnének a rendelet éghajlat-politikai célkitűzései, tekintve, hogy az importált CBAM-áruk beágyazott kibocsátásának mintegy 99%-a továbbra is a hatály alatt maradna. Az átfogó cél az uniós vállalatokra, különösen a kkv-kra nehezedő szabályozási és adminisztratív terhek, valamint megfelelési költségek csökkentése.
A Tanács megvitatta Spanyolország arra irányuló kérését, hogy a katalán, a baszk és a galiciai nyelv az EU nyelvhasználati szabályaira vonatkozó 1/1958 rendelet hatálya alá kerüljön.
A miniszterek konstruktív véleménycserét tartottak, és úgy határoztak, hogy folytatják a munkát Spanyolországnak az 1/1958 rendelet módosítására irányuló kérelmével kapcsolatban. Az Általános Ügyek Tanácsa továbbra is foglalkozni fog a kérdéssel.
A 7. cikk szerinti, Magyarországra vonatkozó eljárás
A Tanács meghallgatást tartott az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, Magyarországot érintő eljárás keretében. Most került sor nyolcadik alkalommal Magyarország meghallgatására ezen eljárás keretében. A meghallgatás mindazokra a kérdésekre kiterjedt, amelyek szerepeltek az eljárást megindító dokumentumban, azaz az Európai Parlament 2018. szeptemberi, indokolással ellátott javaslatában. A cél az volt, hogy a Tanács képet kapjon az aktuális magyarországi helyzetről.
A megbeszélés középpontjában az alkotmányos rendszer, illetve a fékek és ellensúlyok működése, a korrupció elleni küzdelem, a civil társadalmi tér védelme, a tudományos élet és a tömegtájékoztatás szabadsága, valamint az LMBTQI-személyek jogainak magyarországi védelme állt.
Az éves jogállamisági párbeszéd részeként a miniszterek megvitatták a jogállamiság helyzetét Szlovákia, Svédország és Belgium tekintetében.
A Bizottság minden egyes tagállamra vonatkozóan ismertette a 2024. évi jogállamisági jelentésében foglalt adott országspecifikus fejezet főbb megállapításait. Ezt követően az érintett tagállam tájékoztatást nyújtott a legfontosabb nemzeti fejleményekről, valamint a nemzeti jogállamisági keretének egyes vetületeiről. Ezután a többi delegáció észrevételei és kérdései következtek, amelyek keretében megosztották az említett fejleményekkel kapcsolatos tapasztalataikat és legjobb gyakorlataikat.
Következtetések az EU demokratikus rezilienciájának megerősítéséről
Tekintettel arra, hogy az uniós demokráciák komoly kihívásokkal szembesülnek, az EU Tanácsának elnöksége az EU demokratikus rezilienciájának megerősítéséről szóló következtetések kidolgozására tett javaslatot. Mivel nem alakult ki konszenzus a szöveget illetően, az elnökség úgy döntött, hogy az Általános Ügyek Tanácsának mai ülésén a miniszterek elé terjesztett következtetéstervezet alapján elnökségi következtetéseket tesz közzé. A következtetések hozzájárulnak az európai demokráciapajzs kezdeményezéshez, amelyen a Bizottság jelenleg dolgozik.
A következtetések célja, hogy erősödjön az EU arra való képessége, hogy kezelje a demokratikus rezilienciát érintő jelenlegi kihívásokat. A szövegben az elnökség felhívja a figyelmet a társadalom egészére kiterjedő megközelítés fontosságára, kiemeli a civil társadalmi szervezetek kulcsfontosságú szerepét, és hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozásra van szükség a demokratikus reziliencia megerősítését célzó intézkedésekhez. A következtetésekben felmerül továbbá, hogy a demokráciát állampolgári nevelési programok, az információs műveltséggel és a médiatudatossággal kapcsolatos kampányok, valamint a független média révén is támogatni kell, hogy a tisztességes választások nagy jelentőséggel bírnak, valamint hogy szükség van olyan intézkedésekre, amelyek a külföldi információmanipulációra és beavatkozásra – többek között a dezinformációra – való aktív reagálást célozzák.
A Szabad Európa Rádió finanszírozásának beszüntetése
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a cseh delegáció naprakész tájékoztatást nyújtott a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió finanszírozásának jelenlegi helyzetéről és a lehetséges további lépésekről.
Európa jövője és az EU demokratikus rezilienciája
A miniszterek nem hivatalos munkareggeli keretében véleménycserét tartottak a reziliencia témájában, majd nem hivatalos munkaebéd keretében a Bizottság tájékoztatta a Tanácsot az európai demokráciapajzs folyamatban lévő előkészítéséről.
„A” napirendi pontok
A Tanács vita nélkül elfogadta az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) létrehozásáról szóló rendeletet, az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében megvalósuló projektek hatodik hullámának elindításáról szóló határozatot, valamint a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról szóló felülvizsgált rendeletet.
