"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Az európai ügyekért felelős miniszterek az annotált napirendtervezet megvitatásával megkezdték az Európai Tanács 2025. októberi ülésének előkészítését. A Bizottság a 2026. évi munkaprogramjának előkészítéseként ismertette szándéknyilatkozatát, amelyről a miniszterek véleménycserét folytattak.
A Tanács éves jogállamisági párbeszédének részeként a miniszterek megbeszélést tartottak azokról az általános fejleményekről, amelyek az EU-ban a jogállamiság helyzetével kapcsolatban tapasztalhatók. Emellett véleményt cseréltek arról, hogy milyen általános tendenciák figyelhetők meg a jogállamiság helyzete terén több tagjelölt országban – nevezetesen Albániában, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Szerbiában.
A jelenlegi geopolitikai helyzetben az EU bővítése kiemelt prioritás. A jogállamiság a – minden új tag által teljesítendő –koppenhágai kritériumok részeként továbbra is az uniós tagság alapvető feltétele. A Tanács mai ülésén Albániával, Észak-Macedóniával, Montenegróval és Szerbiával folytatott megbeszélések rávilágítanak annak fontosságára, hogy tagjelölt országokat is bevonjunk a párbeszédünkbe. Ebből is az derül ki, hogy az EU nagyon komolyan veszi a jogállamisági kérdéseket. A jogállamiság nem csupán a csatlakozási folyamat egyik eleme, hanem alapvető és meghatározó érték valamennyi tagállam számára.
Marie Bjerre, Dánia Európa-ügyi minisztere
Az Európai Tanács októberi ülésének előkészítése
Az annotált napirendtervezet megvitatásával a Tanács megkezdte az Európai Tanács 2025. októberi ülésének előkészítését. A napirenden többek között az alábbi témák szerepelnek:
Oroszország Ukrajna ellen folytatott agressziós háborúja
a Közel-Keleten bekövetkezett legújabb fejlemények, kiemelt figyelmet fordítva Gázára
európai védelem és biztonság
versenyképesség és kettős átállás
lakhatás, és
migráció
Az előkészítő munka az Általános Ügyek Tanácsának soron következő, 2025. október 21-i ülésén folytatódik majd.
Jogalkotási programozás
A Bizottság ismertette szándéknyilatkozatát, amelyet 2025. szeptember 10-én, az Unió helyzetéről szóló beszédet követően tettek közzé. Ebben a szándéknyilatkozatban a Bizottság – a 2026. évi munkaprogramjának elfogadását megelőzően – meghatározza, hogy melyek a következő évre vonatkozó jelentős horderejű politikai kezdeményezések. A Bizottság az alábbi fő prioritásokat terjesztette elő a következő évre:
új terv Európa fenntartható jólétéért és versenyképességéért
az európai védelem és biztonság új korszaka
az emberek támogatása, társadalmaink és szociális modellünk megerősítése
életminőségünk fenntartása: élelmezésbiztonság, víz és természet
demokráciánk védelme és értékeink megőrzése
Globális Európa: erőnk és partnerségeink kiaknázása
Ezt követően a miniszterek véleménycserét folytattak. E véleménycsere eredményeit az elnökség a Bizottság elnökének címzett levélben fogja összefoglalni, hogy tájékoztassa a Bizottságot a minisztereknek a tervezett prioritásokról és kezdeményezésekről alkotott véleményéről. A 2026. évi munkaprogramot 2025. november 17-én terjesztik majd az Általános Ügyek Tanácsa (ÁüT) elé.
A három intézmény ezt követően hozzálát az EU 2026-os jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozat elkészítését célzó munkához. A nyilatkozatot az ÁüT 2025. december 16-i ülésének kell majd jóváhagynia, az Európai Tanács decemberi ülése alkalmával pedig alá kell írni azt.
A Tanács éves jogállamisági párbeszédének részeként a miniszterek horizontális megbeszélést tartottak azokról az általános fejleményekről, amelyek az EU-ban a jogállamiság helyzetével kapcsolatban tapasztalhatók. A megbeszélés a Bizottság 2025. július 8-án közzétett 2025. évi jogállamisági jelentésén alapult.
A miniszterek a jogállamisághoz kapcsolódóan négy területet érintettek: az igazságszolgáltatási rendszereket, a korrupcióellenes keretet, a médiapluralizmust és a tömegtájékoztatás szabadságát, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdéseket.
A vita során a miniszterek üdvözölték, hogy általánosságban jó eredmények születtek a Bizottság ajánlásainak teljesítése terén, valamint azt, hogy az idei jelentésbe beépítették a jogállamiságnak az egységes piacra gyakorolt hatására vonatkozó strukturált értékelést.
Üdvözölték továbbá, hogy a 2025. évi jelentés – a tavalyi jelentéshez hasonlóan – négy tagjelölt országra is kiterjed. A miniszterek újólag megerősítették a párbeszéd iránti támogatásukat, mivel az hasznos eszközként mutat utat a tagállami reformok számára. Leszögezték továbbá, hogy a párbeszédet az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség és a valamennyi tagállammal szembeni egyenlő bánásmód elvének maradéktalan betartása mellett kell folytatni.
Az Általános Ügyek Tanácsa a novemberi ülésén a tervek szerint országspecifikus megbeszélést tart, amelynek során Bulgáriával, Csehországgal, Írországgal és Németországgal foglalkozik majd.
A tavalyi évet követően a miniszterek idén is véleményt cseréltek arról, hogy milyen általános tendenciák figyelhetők meg a jogállamiság helyzete terén négy tagjelölt országban – nevezetesen Albániában, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Szerbiában. A megbeszélésen az érintett országok miniszterei is részt vettek.
A jogállamiság az uniós tagság egyik alapvető feltételeként központi szerepet játszik a bővítési folyamatban. A tagjelölt országoknak a jogállamisági jelentésbe való bevonása azt a célt szolgálja, hogy a tagállamokkal egyenrangú félként kezeljék őket, és rendelkezésre álljon egy további olyan platform, amelynek révén támogatás nyújtható ezen országok reformtörekvéseihez és csatlakozási folyamatához.
A fentiekre figyelemmel a miniszterek átfogó véleménycserét folytattak az említett tagjelölt országokkal a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről. A megbeszélés középpontjában a jogállamisághoz kapcsolódó négy területen tapasztalható általános jogállamisági tendenciák álltak, és a vita végén nem került sor hivatalos következtetések elfogadására. Az egyes tagjelölt országok jogállamisági helyzetével kapcsolatos megbeszélések a bővítési folyamat keretében folytatódnak.
A Tanács tudomásul vette a francia delegáció által az európai demokráciapajzsra vonatkozó, küszöbön álló bizottsági javaslatról nyújtott tájékoztatást. A francia delegáció kiemelte, hogy ennek a kezdeményezésnek:
a megbízható, pluralista és magas színvonalú tájékoztatás előmozdítása révén jelentősen meg kell erősítenie a civil társadalom információmanipulációval szembeni rezilienciáját, valamint
garantálnia kell az EU demokratikus folyamatainak integritását, különösen azáltal, hogy biztosítja a digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok maradéktalan végrehajtását.
Emellett a lengyel delegáció tájékoztatta a Tanácsot a lengyel légtér orosz drónok általi megsértéséről a szeptember 9-éről 10-ére virradó éjszaka, valamint a lengyel és a szövetséges katonai erők reagálásáról.
Egyéb napirendi pontok
A Tanács ajánlást fogadott el azzal kapcsolatban, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán személyek a számukra biztosított átmeneti védelemről fokozatosan áttérhessenek egyéb tartózkodási jogállásokra, amennyiben ezt a körülmények lehetővé teszik. Az ajánlás emellett olyan intézkedéseket javasol, amelyek segíthetik az Ukrajnából elmenekült emberek visszailleszkedését az ukrán társadalomba.
Az EU ezzel az ajánlással összehangolt megközelítést készít elő akkorra, amikor az ukrajnai körülmények alkalmasak lesznek az átmeneti védelmi jogállás fokozatos megszüntetésére.
