Európai zöld megállapodás
Az európai zöld megállapodás célja, hogy termelési és fogyasztási szokásaink átalakítása nyomán Európa tisztább, egészségesebb és klímasemleges kontinenssé váljon.
Miről szól az európai zöld megállapodás?
Az európai zöld megállapodás az EU növekedési stratégiája. A 2019-ben útjára indított európai zöld megállapodás szakpolitikai intézkedéscsomag, amely arra hivatott, hogy az EU-ban elindítsa a zöld átállás folyamatát, és végső soron biztosítsa a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél megvalósítását.
A megállapodás egyúttal az EU hozzájárulása a Párizsi Megállapodáshoz, amelyet az EU és annak valamennyi tagállama megerősített, és amelynek célja az iparosodás előtti szintekhez képest 1,5 °C-ra korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést.
A zöld megállapodás lényegében azt az átalakulást támogatja, amelynek eredményeképpen az EU egy korszerű és versenyképes gazdasággal rendelkező, igazságos és virágzó társadalommá válhat.
Ennek megfelelően hangsúlyozza, hogy minden releváns szakpolitikai területnek hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. A stratégia különböző ágazatokban, így többek között az energia, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és a fenntartható finanszírozás területén támogat intézkedéseket.
A zöld megállapodás keretében a Tanács és az Európai Parlament társjogalkotóként jogszabályokat fogadott el, amelyek az összes uniós tagállamban alkalmazott szabályok révén megvalósítják a stratégiában vázolt jövőképet.
Miért van szükség a zöld megállapodásra?
Bolygónk egészsége Európa jövőjének záloga.
Az emberi tevékenységek nyomán egyre nő a globális átlaghőmérséklet, ami hatással van az éghajlati mintázatokra. Az egyre gyakoribbá és súlyosabbá váló szélsőséges időjárási események pusztító következményekkel járnak az emberek életére és a gazdaságra nézve.
Jelenlegi gazdasági és fogyasztási mintáink károsak mind a környezetre, mind a természetre nézve, és messze túlmutatnak azon, amit bolygónk kínálni tud. Életünk és gazdaságaink teljes mértékben a jól működő környezettől és ökoszisztémáktól függnek.
Néhány tény:
Az EU jövőjének és polgárai jóllétének záloga, hogy fellépjünk a globális felmelegedés megállítása és a természet védelme érdekében.
Bár a zöld átállás magas költségekkel jár, hiszen gazdasági modellünk átalakításához nagy beruházásokra van szükség, a tétlenségért még nagyobb árat fizetnénk. Ha nem teszünk semmit az éghajlatváltozás kezelése érdekében, becslések szerint az évszázad végére a károk világszinten elérhetik akár a GDP 12%-át is.
A zöld megállapodás legfontosabb céljai
Az európai zöld megállapodásban vázolt jövőkép értelmében az EU-nak 2050-re a világ első klímasemleges térségévé kell válnia, csökkentenie kell a szennyezést, és helyre kell állítania az egészséges egyensúlyt a természetben és az ökoszisztémákban.
Klímasemlegesség
Drasztikus mértékben csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását annak érdekében, hogy az EU a világ első klímasemleges térségévé váljon.
Körforgásos gazdaság
Új gazdasági modell, amelyben a termékeket újra felhasználjuk, javítjuk és újrahasznosítjuk, és ezzel csökkentjük a hulladék mennyiségét, egyúttal megőrizzük az erőforrásokat.
Tiszta ipar
Ösztönözzük, hogy az iparágak tisztábbá, fenntarthatóbbá és energiahatékonyabbá váljanak, és prosperáljanak az uniós és a globális piacokon.
Egészségesebb környezet
A természet helyreállítására irányuló tervet valósítunk meg, és dolgozunk a szennyezőanyag-mentes környezet megteremtésén, hogy a jövő generációi számára egészséges környezetet biztosítsunk.
Fenntarthatóbb mezőgazdaság
Környezetbarátabbá tesszük a gazdálkodási gyakorlatokat, hogy védjük környezetünket, és egyúttal egészséges és megfizethető élelmiszereket biztosítsunk.
Igazságos és méltányos éghajlat-politika
Az átállást méltányos és inkluzív módon visszük véghez, hogy segítsük az átállás által leginkább érintett embereket, és senkit ne hagyjunk hátra.
A zöld megállapodás keretébe tartozó néhány fő szakpolitikai terület, amellyel a Tanács foglalkozott:
Zöldebb mindennapok az EU-ban: a változás 8 módja
Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a klímaválságot és egyre kisebb mértékben legyünk ráutalva a fosszilis tüzelőanyagokra – különösen az Oroszországból érkező fosszilis tüzelőanyagokra –, elengedhetetlen, hogy zöldebb életmódra váltsunk. Az EU és 27 tagállama az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében olyan új közös szabályok kialakításán dolgozik, amelyek segítenek csökkenteni az EU szénlábnyomát. Hogyan alakítják majd az új szabályok életmódunkat, valamint munkavégzési és utazási szokásainkat? Összeállításunkból megtudhatja, 2030-ban milyen lesz az életünk az Unióban.
A Tanács szerepe az európai zöld megállapodással összefüggésben
Az Európai Tanács feladata, hogy meghatározza az EU általános politikai stratégiáját és irányvonalát. A vezetők ötévente stratégiai menetrendet fogadnak el, amelyben rögzítik az uniós szakpolitikai munka prioritásait. Az európai zöld megállapodás a vezetők által 2019-ben elfogadott stratégiai menetrendben vázolt elképzelések eredményeképpen jött létre.
A megállapodást az Európai Bizottság indította útjára, és az Európai Tanács a 2019. decemberi következtetéseiben jóváhagyta a stratégia céljait.
A klímasemlegességre való áttérés jelentős lehetőségeket rejt magában, például a gazdasági növekedés, új üzleti modellek és piacok, új munkahelyek és a technológiai fejlődés lehetőségét.
Az Európai Tanács következtetései, 2019. december 12.
Az EU Tanácsa a rendes jogalkotási eljárással összhangban az Európai Parlamenttel közösen, társjogalkotóként jár el.
Döntéshozatal dióhéjban: a Bizottság a zöld megállapodásban bejelentetteknek megfelelően új jogszabályokra tett javaslatot. A tagállamok különböző tanácsi formációkban ülésező miniszterei megvitatták ezeket a javasolt intézkedéseket, módosításokat vezettek be, majd a Parlamenttel közösen megtárgyalták a jogszabályok végleges szövegét. Ezt követően a jogszabályok a két intézmény általi elfogadásuk nyomán az uniós jog részévé váltak.
„Irány az 55%!”: a klímacéloktól az uniós jogszabályokig vezető út (Infografika)
Legutóbbi frissítés: 2025. február 21.