A mezőgazdaság zöldítése
Az EU előmozdítja a fenntartható és környezetbarát módszerek térnyerését az élelmiszerrendszerekben annak érdekében, hogy védelmezze a környezetet és az emberek egészségét, és ezzel egyidejűleg javítsa az élelmiszer-ágazat rezilienciáját.
Fenntartható, reziliens és egészséges élelmiszerrendszer
Az agrár-élelmiszeripar az EU egyik legfontosabb gazdasági ágazata.
Az ágazat nagymértékben függ a környezettől, ugyanakkor jelentős hatást is gyakorol rá. Az élelmiszer-termelés és a hozzá kapcsolódó ellátási lánc működése során üvegházhatásúgáz-kibocsátásra kerül sor, amely éghajlatváltozást idéz elő. Erdőirtás, növényvédőszer-használat és más, a környezetet nem kímélő módszerek alkalmazása révén az intenzív gazdálkodás talajromlást és biodiverzitás-csökkenést okozhat.
Az EU az európai élelmiszertermelés és -fogyasztás átalakításán dolgozik annak érdekében, hogy:
- fenntarthatóbbá tegye a gazdálkodást és az élelmiszerrendszereket
- megerősítse a válságokkal szembeni rezilienciát
- továbbra is biztosítsa, hogy az élelmiszerek egészségesek és megfizethetők legyenek
A fenntartható módszerek térnyerésének előmozdítása, a kibocsátások és a környezetszennyezés csökkentése, valamint a biológiai sokféleség javítása révén az EU azt kívánja elérni, hogy az élelmiszerrendszer ellen tudjon állni az éghajlatváltozás hatásainak, és kímélje a környezetet.
Ezenfelül az EU arra törekszik, hogy javítsa az állatjólétet, csökkentse az élelmiszer-veszteséget és -hulladékot, előmozdítsa a fenntarthatóbb élelmiszer-fogyasztást és az egészséges táplálkozást, valamint fellépjen az ellátási lánc mentén elkövetett élelmiszercsalás ellen.
Miért van szükség a mezőgazdaság zöldítésére?
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egyharmada az élelmiszerrendszerekből származik. Az EU-n belül a mezőgazdaság az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem 11%-ért felelős. A mezőgazdaság kibocsátása elsősorban az állatállomány metánkibocsátásából és a talaj dinitrogén-oxid-kibocsátásából áll össze.
Ugyanakkor a légköri szén-dioxid elnyelése révén a gazdálkodás és az erdészet kulcsszerepet játszhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A kihívások közé tartozik az is, hogy a mezőgazdaság túl sok növényvédő szert és antimikrobiális szert használ. Ez komoly környezeti és egészségügyi következményekkel jár: vízszennyezéshez, talajromláshoz és antimikrobiális rezisztencia kialakulásához vezet.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU-ban a talajtakaró 60–70%-ának állapota egészségtelennek minősül. A kimerült talajok és a leromlott mezőgazdasági ökoszisztémák kevésbé képesek élelmiszereket megtermelni.
A legfontosabb uniós szakpolitikák és jogszabályok
A mezőgazdaság zöldítésére irányuló uniós megközelítés különböző stratégiák és jogszabályok formájában jut kifejezésre.
A 2019-ben elfogadott európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai kezdeményezésekből álló intézkedéscsomag. Célul tűzi ki, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A mezőgazdaság kulcsfontosságú részese ennek az átállásnak.
„A termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű stratégia egyike az európai zöld megállapodás keretében előirányzott legfontosabb intézkedéseknek. Azt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi uniós élelmiszerrendszer fenntartható modellre álljon át. A Tanács a 2020. októberi következtetéseiben jóváhagyta ezt a célt.
A biodiverzitási stratégia a zöld megállapodás egy másik központi eleme. Arra irányul, hogy helyreállítsa az ökoszisztémákat és visszafordítsa a biológiai sokféleség csökkenését. Ezenfelül előmozdítja az agroökológiai módszerek – köztük a vetésforgó és az agrárerdészet – térnyerését.
Az EU megreformálta a közös agrárpolitikát (KAP) annak érdekében, hogy az hatékonyabban támogassa a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítását. A 2023–27-es időszakban a KAP költségvetésének 40%-a az éghajlat-politikai fellépést finanszírozza.
A természet helyreállításáról szóló rendeletben az EU – története folyamán először – kötelező célértékeket határozott meg az ökoszisztémák, az élőhelyek és a fajok helyreállítására vonatkozóan, összhangban a biodiverzitási stratégiával. A célok közé tartozik a biológiai sokféleség előmozdítása és a mezőgazdasági földterületek fenntarthatóságának növelése is.
Ezek a stratégiák és jogszabályok kritikus fontosságú kérdések széles körével foglalkoznak, a kibocsátáscsökkentéstől a növényvédőszer-használaton, a biogazdálkodáson és az állatjóléten át az élelmiszer-pazarlásig.
Fenntarthatóbb gazdálkodás
Az új KAP, amely 2023 óta van hatályban, arra ösztönzi és kötelezi a mezőgazdasági termelőket, hogy környezetbarát termelési módszereket alkalmazzanak.
- Feltételesség: a KAP keretében közvetlen kifizetésben részesülő gazdaságoknak védeniük kell a vizes élőhelyeket és a tőzeglápokat, valamint vetésforgót vagy olyan módszereket kell alkalmazniuk, amelyek a növénytermesztés diverzifikálását, illetve a talajtakarást szolgálják.
- Ökorendszerek: ha a mezőgazdasági termelők túlteljesítik a követelményeket, kiegészítő kifizetésekben részesülhetnek az ökorendszerekből. A közvetlen kifizetések legalább 25%-a ökorendszerekre van elkülönítve, amelyek így 48,5 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhatnak.
- Vidékfejlesztés: további támogatás érkezik a vidékfejlesztési programokból, amelyek pénzügyi támogatást kínálnak a mezőgazdasági termelőknek a környezetvédelmi módszerek meghonosításához.
A mezőgazdasági termelők karbongazdálkodási módszerekkel is elősegíthetik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését. Ezek közé tartoznak a légköri szén-dioxid megkötésére (szénmegkötés) és a talajban vagy biomasszában történő tárolására irányuló eljárások, valamint a talaj szén-dioxid-tárolási képességét javítani hivatott jobb talajgazdálkodási módszerek.
A mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállítása
A 2024 augusztusa óta hatályos természet-helyreállítási rendelet értelmében az uniós tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy:
- 2030-ra 30%-ban, 2050-re pedig 50%-ban helyreállítsák a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápokat (ennél alacsonyabb százalékos arány vonatkozhat azokra az országokra, amelyeket nagyban érint ez a probléma)
- javítsák az ásványi talajok szervesszén-készletét
- növeljék a nagy biodiverzitású tájképi elemek (például sövények, virágsávok, parlagon hagyott területek, tavak és gyümölcsfák) arányát
A természet helyreállítása
Biogazdálkodás
A biogazdálkodás kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy az EU-ban megvalósuljon a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállás. A biogazdálkodás keretében olyan környezetbarát gyakorlatokat alkalmaznak, amelyek minimálisra csökkentik a műtrágyák és a növényvédő szerek használatát, javítják a talajegészséget, növelik a biológiai sokféleséget, és magas szintű állatjóléti normákat biztosítanak. Az EU célja, hogy 2030-ra mezőgazdasági földterületeinek 25%-át biogazdálkodással műveljék.
Biogazdálkodás
A biogazdálkodás támogatása szerves részét képezi a közös agrárpolitikának. Végezetül pedig az ökológiai gazdálkodásról szóló rendelet magas szintű normákat biztosít az ökológiai termelés és tanúsítás tekintetében, előmozdítva az átláthatóságot és a fogyasztók biotermékekbe vetett bizalmát.
További információk
Legutóbbi frissítés: 2026. május 21.