Tiszta és fenntartható mobilitás
A közlekedési ágazat dekarbonizációja kulcsfontosságú az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez. Az uniós szabályozás arra irányul, hogy fenntarthatóbbá tegye a mobilitást, egyúttal pedig Unió-szerte biztosítsa az összekapcsoltságot.
Az éghajlat-politikai célok és a közlekedési ágazat
Az EU – a közlekedési ágazat dekarbonizációjával egyidejűleg – támogatja a közlekedési rendszereknek az egységes piac előmozdítását és az európai régiók közötti összeköttetések fokozását célzó fejlesztését.
Az uniós országok a Párizsi Megállapodás keretében kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2050-re klímasemlegessé teszik az EU-t. E cél elérése érdekében az EU 2030-ra – az 1990-es szinthez képest – legalább 55%-kal fogja csökkenteni a gazdasága egészének nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását, és 2050-ig folytatni fogja a kibocsátás fokozatos csökkentését.
Ahhoz, hogy ebből kivegye a részét, a közlekedési ágazatnak át kell alakulnia: 2050-re 90%-kal csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását (az 1990-es szinthez képest).
A közlekedésből származik az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának az egynegyede
A kibocsátások csökkentése a közlekedés területén lassabban halad, mint más gazdasági ágazatokban. Míg más ágazatokban jelentősen csökken a kibocsátás, a közlekedésből származó kibocsátás növekedett az elmúlt években. Elengedhetetlenül fontos, hogy az uniós személy- és áruszállítás hatékonyabbá váljon, és kevésbé függjön a fosszilis tüzelőanyagoktól.
A Tanács 2021-ben következtetéseket fogadott el a Bizottság intelligens és fenntartható mobilitási stratégiájáról, amelyben a Bizottság célul tűzte ki a közlekedés környezetbaráttá, intelligenssé és rezilienssé alakítását.
Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag egyrészről egy sor olyan szakpolitikai kezdeményezésből és jogszabályból áll, amelyek célja, hogy 2030-ra sikerüljön elérni a legalább 55%-os kibocsátáscsökkentést, másrészről lényeges kezdeményezéseket tartalmaz a közúti, a légi és a tengeri közlekedés dekarbonizációjának elősegítéséhez.
Az alábbiakban ismertetünk néhányat a fenntarthatóbb mobilitásra irányuló legfrissebb uniós szakpolitikai kezdeményezések közül.
Közúti közlekedés
Személygépkocsik és kisteherautók: CO2-kibocsátási előírások
A közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás legnagyobb részéért a közúti közlekedés felel. Pusztán a személygépkocsik a teljes uniós szén-dioxid (CO2) kibocsátás 12%-át okozzák.
A Tanács a 2019-es uniós rendelet felülvizsgálatával 2023 márciusában új szabályokat fogadott el az új személygépkocsik és kisteherautók CO2-kibocsátásának további csökkentése érdekében.
A módosított szabályok a kibocsátások fokozatos csökkentésére irányuló célértékeket határoznak meg. 2030 és 2034 között – a 2021-es célértékekhez képest – az új személygépkocsik esetében 55%-kal, az új kisteherautók esetében pedig 50%-kal kell majd csökkenteni a kibocsátást.
2035-től minden új személygépkocsinak és kisteherautónak kibocsátásmentesnek kell majd lennie.
Tehergépkocsik és autóbuszok: CO2-kibocsátási előírások
A Tanács 2024 májusában új szabályokat fogadott el a nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási előírások szigorítása érdekében. A rendelet a 2019-es szabályok naprakésszé tételével járul hozzá ahhoz, hogy az EU meg tudja valósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos törekvéseit.
A rendelet arra irányul, hogy – az EU éghajlat-politikai céljaival összhangban – csökkentse a közúti közlekedési ágazat CO2-kibocsátását, mégpedig azáltal, hogy növeli a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célértéket (–45%), 2035-re és 2040-re vonatkozóan pedig új célértékeket (–65%, illetve –90%) vezet be.
A szabályok kiterjesztik az előző rendelet hatályát annak érdekében, hogy szinte minden, tanúsított CO₂-kibocsátással rendelkező új nehézgépjárműre – köztük a kisebb tehergépkocsikra, a városi és a távolsági autóbuszokra, valamint a pótkocsikra is – kibocsátáscsökkentési célértékek vonatkozzanak.
Az új szabályok értelmében 2035-től minden új városi autóbusznak kibocsátásmentesnek kell majd lennie. A távolsági autóbuszokra továbbra is az átfogó célértékek fognak vonatkozni.
A Tanács 2023 októberében megállapodásra jutott a javaslatról (ún. „általános megközelítést” alakított ki). A Tanács és az Európai Parlament 2024 januárjában ideiglenes politikai megállapodásra jutott a szabályokról, a Tanács pedig 2024 májusában elfogadta azokat.
Euro 7
A járművekre vonatkozó kibocsátási előírások meghatározása mellett az EU olyan szabályokat is elfogadott, amelyek a közúti közlekedésből származó egyéb légszennyező anyagok mennyiségét hivatottak csökkenteni.
Az Euro 7 rendelet olyan kibocsátási szabályokat állapít meg, amelyek kiegészítik a fenti CO2-kibocsátási határértékeket, és kiterjednek más szennyezőanyagokra is. Ezen utóbbiak közé tartozik a gumiabroncskopásból, a fékekből és az akkumulátorokból származó szennyezés is.
A szabályok egyetlen jogi aktus hatálya alá vonják a személygépkocsikat, a kisteherautókat és a nehézgépjárműveket.
A Tanács 2023 szeptemberében általános megközelítést fogadott el a rendeletre vonatkozóan. A Tanács és az Európai Parlament 2023 decemberében ideiglenes megállapodásra jutott a javaslatról. A Tanács 2024 áprilisában elfogadta az új rendeletet.
Úthasználati díjak
Uniós jogszabályok rögzítik, hogy a tagállamoknak milyen szabályok mentén kell díjakat kivetniük a nehézgépjárművekre bizonyos közúti infrastruktúrák használatáért.
A Tanács 2021 novemberében zöld utat adott az e szabályokat összegyűjtő, ún. euromatrica-irányelv felülvizsgálatához. A felülvizsgált jogszabály célja előmozdítani a környezetbarátabb és hatékonyabb közlekedést, ezért új rendszert vezet be a CO2-kibocsátások kezelésére annak érdekében, hogy az európai zöld megállapodással és a Párizsi Megállapodással összhangban csökkenjen az ágazat szénlábnyoma.
Az irányelv 2022 márciusában lépett hatályba.
Vasúti közlekedés
A jobbára elektromos árammal üzemelő vasúti közlekedés a legfenntarthatóbb közlekedési mód. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint 2018-ban az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csupán 0,4%-a származott a vasúti ágazatból.
A Tanács 2021-ben következtetéseket fogadott el a vasútról, amelyet az intelligensebb és fenntarthatóbb uniós mobilitás egyik elemének nevez. Az uniós tagországok miniszterei hangsúlyozták, hogy a vasúti személyszállítást és árufuvarozást egyaránt tovább kell fejleszteni.
Az árufuvarozás környezetbarátabbá tételéről szóló csomag részeként a Bizottság 2023. július 11-én javaslatot terjesztett elő a vasúti infrastruktúra-kapacitás használatáról. Ez a kezdeményezés olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a vasutak irányításának és koordinálásának javítására, valamint ezáltal a kapacitásuk növelésére irányulnak. A Tanács 2024 júniusában megállapodott a javaslatra vonatkozó tárgyalási álláspontjáról.
A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogai
Az EU 2021-ben felülvizsgálta a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasokra vonatkozó szabályait azért, hogy jobban védje az utasok – különösen a fogyatékossággal élők vagy a csökkent mozgásképességűek – jogait. A rendelkezések a tiszta mobilitást is támogatják azzal, hogy megkönnyítik az utasok számára a vasúti kerékpárszállítást.
A módosított szabályok kötelezik a vasúti társaságokat kerékpárhelyek kialakítására és az utasok tájékoztatására a rendelkezésre álló kerékpárszállítási kapacitásról. Általános szabályként minden európai vonaton legalább négy kerékpár számára kell helyet biztosítani.
Az új szabályozás 2021 júniusában lépett hatályba.
Légi közlekedés
ReFuelEU Aviation kezdeményezés – fenntartható légijármű-üzemanyagok
A fenntartható légijármű-üzemanyagok (a bioüzemanyagok, a szintetikus légijármű-üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert légijármű-üzemanyagok) a légi járművekből származó kibocsátások jelentős csökkentésére szolgáló legfontosabb rövid és középtávú eszközök egyikét képezik. Ez a potenciál azonban jelentős részben kiaknázatlan, mivel a fenntartható légijármű-üzemanyagok fejlesztését a kínálat alacsony szintje és a fosszilis tüzelőanyagok árainál jóval magasabb árak hátráltatják. Ennek következtében az ilyen üzemanyagok a légi közlekedési ágazat teljes üzemanyag-fogyasztásának csupán 0,05%-át teszik ki.
A ReFuelEU Aviation kezdeményezésről szóló rendelet – amely része az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagnak – a légi közlekedés környezeti lábnyomának csökkentésére, valamint arra irányul, hogy a fenntartható légijármű-üzemanyagok elterjedésének fokozása révén úgy segítse az EU-t az éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében, hogy közben egyenlő versenyfeltételeket biztosít a fenntartható légi közlekedési ágazat számára. Az új szabályok értelmében a légijárműüzemanyag-forgalmazóknak 2050-re legalább 70%-ra kell majd növelniük a fenntartható üzemanyagok részarányát.
A Tanács 2023. áprilisában ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel a javaslatról, majd 2023. októberben elfogadta a rendeletet.
„Irány az 55%!”: a környezetbarátabb üzemanyagok elterjedésének fokozása a légi közlekedésben és a hajózásban (Infografika)
A nemzetközi légi közlekedés fenntarthatósága
Valamennyi uniós ország tagja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek (ICAO), amelyen belül a többi taggal együtt a légi közlekedés környezeti teljesítményének javításán dolgoznak.
A nemzetközi polgári légi közlekedés által az éghajlatra gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése és a nemzetközi légi közlekedés fenntartható növekedésének előmozdítása érdekében az ICAO több intézkedésen is dolgozik, többek között az alábbiakkal kapcsolatban:
- a légi járművekkel kapcsolatos technológiai fejlesztések
- működésbeli fejlesztések
- fenntartható légijármű-üzemanyagok
- CORSIA (a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszere)
Az EU 2020 júniusában megerősítette, hogy az önkéntes szakasz kezdetétől, azaz 2021. január 1-jétől részt vesz a CORSIA-ban. Emellett a Tanács 2022 decemberében elfogadott egy határozatot, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eleget tegyenek egyes CORSIA-kötelezettségeiknek.
A Bizottság 2021 júliusában az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében előterjesztette az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatára irányuló, a légi közlekedést érintő javaslatát azzal a céllal, hogy növelje az ágazat hozzájárulását az uniós éghajlat-politikához, és végrehajtsa a CORSIA-t az EU területén. A Tanács 2023 áprilisában elfogadta az új szabályokat.
- A Tanács határozatot fogadott el a CORSIA-rendszer légi közlekedési kibocsátáskompenzációs követelményeiről (sajtóközlemény, 2022. december 19.)
- „Irány az 55%!”: a Tanács a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését célzó kulcsfontosságú jogszabályokat fogadott el (sajtóközlemény, 2023. április 25.)
- Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet – ICAO
Egységes európai égbolt
Az uniós intézmények az egységes európai égbolt kezdeményezés keretében az európai légtér közös irányítását szolgáló szabályok és célkitűzések kialakításán dolgoznak. A hatékony légiforgalom-irányítás várhatóan hozzájárul majd az ágazat kibocsátásainak csökkentéséhez, valamint ahhoz, hogy elegendő kapacitást lehessen biztosítani, és növelni lehessen a költséghatékonyságot.
A Bizottság 2020. szeptember 22-én módosított javaslatot terjesztett elő a hatályos rendelet módosítására. A Tanács 2021 júniusában általános megközelítést hagyott jóvá az egységes európai égbolt reformjával kapcsolatban.
A Tanács és az Európai Parlament 2024 márciusában ideiglenes megállapodásra jutott a reformról. A megállapodást mindkét intézménynek jóvá kell hagynia. A Tanács 2024 szeptemberében elfogadta a reformról első olvasatban kialakított álláspontját.
Tengeri közlekedés
FuelEU Maritime kezdeményezés – dekarbonizált üzemanyagok
Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képező FuelEU Maritime kezdeményezés elő fogja mozdítani a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok használatát a tengeri szállításban.
A javaslat célja, hogy 2050-re akár 80%-kal csökkenjen a hajók fedélzetén felhasznált energia ÜHG-intenzitása, és ennek érdekében ösztönzi, hogy az uniós kikötőket igénybe vevő hajók fenntarthatóbb üzemanyagokat használjanak, egyúttal pedig biztosítja a tengeri forgalom zökkenőmentességét, és gondoskodik arról, hogy a belső piac ne torzuljon.
A Tanács 2023 júliusában elfogadta az új szabályokat.
Az EU a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) keretében is a hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére törekszik. 2023 júliusában a felek elfogadták az IMO kibocsátáscsökkentésre vonatkozó módosított stratégiáját azzal a céllal, hogy 2050 körül elérjék a nettó zéró kibocsátást. A módosított IMO-stratégia végrehajtására irányuló intézkedésekről jelenleg folynak a megbeszélések.
A Tanács elnöksége és más uniós tagállamok részt vesznek az IMO ülésein, és aktívan hozzájárulnak a környezetvédelmi és egyéb intézkedések kidolgozásához. A szervezetnek valamennyi uniós tagállam tagja.
Tisztább tengerek
A Tanács új jogszabálycsomagon dolgozik annak érdekében, hogy az EU-ban tisztábbá váljon a hajózás. Ez az ún. „tengerészeti biztonsági csomag”, mely a következőkre vonatkozóan tartalmaz intézkedéseket:
- a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés
- a hajók okozta szennyezés
- a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítése
- a balesetek kivizsgálása
- az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) megbízatásának felülvizsgálata
A cél a tengerészeti biztonságra vonatkozó uniós szabályok korszerűsítése és a hajók által okozott vízszennyezés csökkentése.
Multimodális szállítás
Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T)
Az 1996-ban elindított transzeurópai közlekedési hálózatot (TEN-T) azzal a céllal alakították ki, hogy kritériumokat állapítsanak meg a transzeurópai összeköttetésekhez vezető, határokon átnyúló projektekre vonatkozóan.
A TEN-T-re vonatkozó jelenlegi iránymutatások, melyek eredete 2013-ra nyúlik vissza, 2021 decembere óta nagy ívű átdolgozáson mentek keresztül.
2023 decemberében a Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a TEN-T hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló felülvizsgált rendeletről. A Tanács 2024 júniusában elfogadta a rendeletet.
Az új jogszabály célja egy megbízható, zökkenőmentes és színvonalas közlekedési hálózat kiépítése, amely Európa egész területén biztosítja majd a fizikai fennakadásoktól, szűk keresztmetszetektől vagy hiányzó összeköttetésektől mentes, fenntartható összekapcsoltságot. A hálózat fejlesztése vagy korszerűsítése lépésről lépésre történik majd, és az új rendelet egyértelmű határidőket határoz meg a háromrétegű TEN-T hálózat befejezésére vonatkozóan:
- a törzshálózat befejezése 2030-ra
- az újonnan kialakított, kiterjesztett törzshálózat befejezése 2040-re
- az átfogó hálózat befejezése 2050-re
Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája
Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendeletre (AFIR) irányuló javaslattal az a jogalkotó célja, hogy a közúti, a légi és a vízi közlekedési ágazatban Unió-szerte kiépüljön a nyilvános elektromos töltőinfrastruktúra és az alternatív üzemanyagok nyilvános töltőinfrastruktúrája.
A szabályok célértékeket határoznak meg az elektromos és egyéb töltőállomások kiépítésére vonatkozóan, ami magában foglalja annak biztosítását is, hogy a főútvonalakon legalább 60 kilométerenként legyenek elektromos töltőállomások.
A Tanács 2023 júliusában elfogadta a rendeletet.
„Irány az 55%!”: a fenntarthatóbb közlekedésre való áttérés (Infografika)
Intelligens közlekedési rendszerek
A Tanács új keretet fogadott el az intelligens közlekedési rendszerek kiépítésére vonatkozóan, hogy az EU-n belül felgyorsítsa a digitális átállást és az intelligensebb mobilitást. Az új szabályok a Bizottság fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájának részét képezik.
Az intelligens közlekedési rendszerek, például az útvonaltervezők, az e-segélyhívó és az automatizált járművek forradalmasítják az emberek mobilitását, hiszen időt takarítanak meg, csökkentik a kibocsátásokat és a forgalmi torlódásokat, valamint egyszerűbbé teszik az útvonaltervezést.
A Tanács 2023 októberében elfogadta az intelligens közlekedési rendszerekről szóló felülvizsgált irányelvet, amely azt hivatott elősegíteni, hogy az említett szolgáltatások, így például a multimodális útvonaltervezők és navigációs szolgáltatások alapját képező digitális adatok minél gyorsabban rendelkezésre álljanak, és javuljon interoperabilitásuk. Ez lehetővé fogja tenni a járművek és a közúti infrastruktúra közötti kommunikációt, így például azt, hogy figyelmeztetést lehessen küldeni a váratlan eseményekről, többek között a forgalmi dugókról.
Az árufuvarozás környezetbarátabbá tétele
Az árufuvarozás okozza a szállítási ágazat CO2-kibocsátásának több mint 30%-át, és az előrejelzések szerint az árufuvarozás volumene nőni fog.
A Bizottság által 2023 júliusában előterjesztett, az árufuvarozás környezetbarátabbá tételére irányuló javaslatcsomag célja az árufuvarozás teljesítményének javítása a következők révén:
- olyan intézkedések bevezetése, amelyek fokozzák az árufuvarozás hatékonyságát és általánosságban vett fenntarthatóságát
- a fenntarthatóbb közlekedési módok – így például a vasút és a belvízi hajózás – előmozdítása
A Tanács 2023 decemberében elfogadta álláspontját az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásoküvegházhatásúgáz-kibocsátásának elszámolásáról szóló rendeletre vonatkozóan. A javaslat arra irányul, hogy javítsa a közlekedési szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásával kapcsolatos számításokat és információszolgáltatást, hogy ezáltal a fogyasztók a legfenntarthatóbb közlekedési lehetőségeket választhassák. A Tanács emellett nyugtázta a nehézgépjárművekmegengedett legnagyobb össztömegéről és méreteiről szóló bizottsági javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést. Ez a Bizottság által benyújtott javaslat is részét képezte a környezetkímélőbb árufuvarozás előmozdítását célzó csomagnak.
Ugyancsak a csomag keretében került sor arra, hogy a Tanács 2024 júniusában megállapodott a vasúti infrastruktúra-kapacitás egységes európai vasúti térségben történő használatáról szóló rendeletre vonatkozó tárgyalási álláspontjáról („általános megközelítés”). A jogszabály arra irányul, hogy jobb tervezési és elosztási eljárások, valamint a határokon átnyúló koordináció javítása révén növelje az infrastruktúra rendelkezésre állását. A rendelet várhatóan nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy hatékonyabbá váljon a vasúti infrastruktúrakapacitás-gazdálkodás és forgalomirányítás.
- Az árufuvarozás környezetbarátabbá tételéről szóló csomag: a Tanács elfogadta álláspontját a vasúti infrastruktúra-kapacitással való hatékonyabb gazdálkodásról és a hatékonyabb vasúti forgalomirányításról (sajtóközlemény, 2024. június 18.)
- Az árufuvarozás környezetbarátabbá tételéről szóló csomag: a Tanács elfogadta álláspontját a szállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának elszámolásáról (sajtóközlemény, 2023. december 4.)
Finanszírozás
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (2021–2027)
A fenntarthatóság előmozdítása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) egyik alapvető célja. Az uniós közlekedési rendszerekbe történő beruházások fő finanszírozási mechanizmusaként a CEF hozzá fog járulni a mobilitási ágazat dekarbonizációjához, és ezáltal a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél eléréséhez. A rendeletet visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
A finanszírozás oroszlánrészét a közlekedés kapja (a 33 milliárd EUR összegű költségvetésből körülbelül 25 milliárd EUR-t), és ennek messze legnagyobb része a vasúti közlekedésbe áramlik majd.