Az Európai Tanács következtetései az energiaunióról (2015. március 19.)

ENERGIAUNIÓ

1. Az EU elkötelezett aziránt, hogy előretekintő éghajlat-politikával rendelkező energiauniót valósítson meg a Bizottság keretstratégiájára alapozva, melynek öt dimenziója szorosan kapcsolódik egymáshoz és kölcsönösen erősíti egymást (energiabiztonság, szolidaritás és bizalom; teljesen integrált európai energiapiac; a kereslet csökkentését elősegítő energiahatékonyság; a gazdaság dekarbonizációja, valamint kutatás, innováció és versenyképesség). Az uniós intézmények és a tagállamok folytatják az ezzel kapcsolatos munkát, és annak eredményéről a Tanács decemberig be fog számolni az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács továbbra is biztosítja az iránymutatást.
2. Az Európai Tanács, miközben hangsúlyozta, hogy az energiaunió minden vonatkozása nagy jelentőséggel bír, a mai napon ezek közül csak néhányra koncentrált, és kijelentette, hogy:
   
   a) fel kell gyorsítani a villamos energia és a földgáz területén az infrastrukturális projekteket [1] - ideértve a hálózatok összekapcsolását is, mindenekelőtt a peremterületek irányába - az energiabiztonság és a belső energiapiac megfelelő működésének biztosítása érdekében;
   
   b) maradéktalanul végre kell hajtani és szigorúan érvényre kell juttatni a meglévő energiaügyi jogszabályokat;
   
   c) meg kell erősíteni a villamosenergia- és gázellátás biztonságára vonatkozó jogszabályi keretet; az energiabiztonság robusztus hálózatok kialakításával, az energiahatékonyság növelésével, valamint a saját energiaforrások és a biztonságos és fenntartható, karbonszegény technológiák alkalmazásával is fokozható;
   
   d) biztosítani kell, hogy minden olyan megállapodás, amely külső szállítóktól történő gázbeszerzésre vonatkozik, maradéktalanul megfeleljen az uniós jogszabályoknak, mégpedig az ilyen megállapodások átláthatóságának növelésével és az uniós energiabiztonsági rendelkezéseknek való megfelelésük biztosításával. A kereskedelmi gázszállítási szerződések esetében garantálni kell a bizalmas üzleti adatok védelmét;
   
   e) meg kell vizsgálni, hogy a WTO és az Unió versenyszabályainak való teljes körű megfelelés mellett milyen lehetőségek vannak önkéntes közös energiabeszerzési mechanizmusok kialakítására;
   
   f) hatékonyabb, rugalmas piacszerkezetet kell kialakítani, aminek fokozott regionális - többek között a szomszédos országokkal folytatott - együttműködéssel kell párosulnia, és elő kell segítenie a megújuló energia integrálását, biztosítva emellett, hogy az állami beavatkozás összeegyeztethető legyen a belső piaccal és tiszteletben legyen tartva a tagállamok joga arra, hogy maguk határozhassanak saját energiaszerkezetük összetételéről. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy a háztartások és az ipar megfizethető energiához jussanak;
   
   g)  a 2030-ra vonatkozóan elfogadott célok elérésének elősegítése érdekében felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni a kibocsátáscsökkentéssel, az energiahatékonysággal és a megújuló energiával összefüggő jogszabályokat; valamint megbízható és átlátható irányítási rendszert kell kidolgozni;
   
   h) technológiai és innovációs stratégiát kell kidolgozni az energia- és az éghajlatügy területén, amely kapcsolódik többek között az új generációs megújuló energiaforrásokhoz, a villamosenergia-tároláshoz, a szén-dioxid-leválasztáshoz és -tároláshoz, az energiahatékonyság javításához a lakóépület-szektorban, valamint a fenntartható közlekedéshez is;
   
   i) fel kell használni minden külső politikai eszközt az egyre fontosabbá váló energiatermelő és -tranzitországokkal kötendő stratégiai energiapartnerségek létrehozása érdekében, szem előtt tartva mindenekelőtt az energiabiztonság előmozdítását; ugyanakkor biztosítani kell a tagállamok szuverenitásának és szuverén jogainak védelmét nemzeti erőforrásaik feltárása és fejlesztése tekintetében.
   
   
3. Az Európai Tanács támogatja az aktív európai klímadiplomácia révén megvalósuló, határozott és koordinált fellépést az ENSZ párizsi, 21. éghajlat-változási konferenciájának előkészületi szakaszában, az Európai Tanács 2014. októberi ülésén meghatározott ambiciózus célnak megfelelően, amelyet az EU és tagállamai által a közelmúltban készített beadványok is tükröznek. Az Európai Tanács sürgeti, hogy minden olyan fél, amelynek erre lehetősége van - ideértve a meghatározó gazdaságokat is - március végéig nyújtsa be a beadványait. Emellett fokozni kell a finanszírozásra, a technológiatranszferre és a kapacitásépítésre vonatkozó megoldások meghatározására irányuló munkát, mivel ezek a kérdések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Párizsban ambiciózus megállapodás születhessen.

[1]  A Franciaország, Portugália, Spanyolország, a Bizottság és az EBB között a közelmúltban létrejött megállapodás üdvözlendő lépés a határkeresztező villamosenergia-kapacitásra vonatkozó, 2020-ig megvalósítandó 10%-os cél elérése szempontjából; az energiabiztonság növeléséhez hozzájárul továbbá az is, hogy a balti államok megállapodtak arról, hogy közelednek a tagállami rendszereknek a kontinentális európai hálózat keretében megvalósuló szinkron működtetéséhez, valamint az a munka is, amelyet a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport végez. Ebben az összefüggésben ösztönözzük azt, hogy a Bizottság regionális magas szintű munkacsoportokat hozzon létre, amelyekben helyet kap minden releváns és fontos szereplő, és amelyek biztosítják a közös érdekű projektek kiválasztása és finanszírozása terén elért eredmények rendszeres nyomon követését.