Adatvédelem a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés során: a Tanács készen áll az EP-vel folytatandó tárgyalásokra

A Tanács 2015. október 9-én megállapodott az adatvédelmi irányelvtervezetre vonatkozó tárgyalási álláspontjáról. Az irányelvvel a Tanács célja az, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmét a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, büntetőjogi szankciók végrehajtása vagy a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése céljából végzett adatkezeléssel összefüggésben. A tárgyalási álláspont elfogadása lehetővé teszi, hogy a luxemburgi elnökség az adatvédelmi csomag e részével kapcsolatban is megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. Az adatvédelmi csomag másik része az általános adatvédelmi rendelet, amelyről már megkezdődtek a tárgyalások a Parlamenttel, miután a Tanács 2015. június 15-én kialakította az álláspontját. Az Európai Parlamenttel tartandó első háromoldalú egyeztetés megszervezése már folyamatban van. Az intézmények célja az, hogy az év végéig a teljes adatvédelmi csomagra vonatkozóan megállapodás szülessen.

„A ma elért megállapodás rendkívül fontos, különös tekintettel arra a célkitűzésünkre is, hogy az év vége előtt végrehajtsuk az EU adatvédelmi reformját,”

jelentette ki Félix Braz, Luxemburg igazságügyi minisztere, a Tanács soros elnöke.

Az irányelvvel a Tanács célja az, hogy biztosítsa a személyes adatok magas szintű védelmét, és hogyelősegítse a személyes adatoknak a bűnüldöző hatóságok közötti megosztását az Európai Unióban. A személyeknek a személyes adataik kezelésével összefüggésben történő védelme olyan alapvető jog, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Európai Unió működéséről szóló szerződés rögzít.

Az új irányelvet alkalmazni kellene majd a személyes adatok határokon átnyúló kezelésére, valamint a személyes adatoknak a rendőri és az igazságügyi hatóságok általi, pusztán nemzeti szinten történő kezelésére egyaránt. „A hatály ily módon történő meghatározása alapvetően fontos ahhoz, hogy a mind a 28 tagállam állampolgáraira és hatóságaira kiterjedő, átfogó adatvédelmi keret jöjjön létre,” hangsúlyozta Félix Braz. A jelenlegi uniós előírások ugyanis csupán a személyes adatok határokon átnyúló továbbítását szabályozzák. Ez pedig nehézségeket okoz a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a rendőrségi együttműködés területén a rendőri és az egyéb bűnüldöző hatóságok számára. Az új szabályok várhatóan fokozni fogják az EU-n belüli rendőri és igazságügyi hatóságok egymás iránti kölcsönös bizalmát is.

Az irányelvtervezetben foglalt elvek összhangban állnak a jelenlegi szabályokkal. Ez a tagállamok azon lehetőségére is vonatkozik, hogy az irányelvben előirányzottaknál szigorúbb biztosítékokat írjanak elő. Az irányelvtervezet hatálya a jelenlegi szabályokhoz képest bővülne a tekintetben is, hogy kiterjedjen a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése céljából végzett adatkezelésre is. A szabályok továbbra is alkalmazandók lesznek a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő továbbítására is. Az általános adatvédelmi rendelettel létrehozott felügyelő hatóság lehet illetékes az irányelv hatálya alá tartozó kérdések tekintetében is. Az új irányelv ezenkívül kártérítéshez való jogot is biztosítana az érintettnek arra az esetre, ha a szabályok be nem tartásával folytatott adatkezelés következtében kárt szenvedtek.

• A Tanács 2015. október 9-én elfogadott tárgyalási álláspontja az adatvédelmi irányelvről
• Sajtóközlemény az általános adatvédelmi rendeletre vonatkozóan 2015. június 15-én elfogadott tanácsi általános megközelítésről