"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2021. július 19.
Főbb eredmények
Mezőgazdaság
A szlovén elnökség prioritásai
Jože Podgoršek szlovén mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszerügyi miniszter ismertette az elnökség mezőgazdasággal és halászattal kapcsolatos prioritásait. Ezek többek között az uniós erdőgazdálkodási stratégia, a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés (digitalizáció, demográfiai kihívások és a nők szerepe), a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az élelmiszer-ellátási láncon belül, a biológiai sokféleség, valamint az élelmiszer-jelölések (a mézkeverékek jelölését is beleértve). Az elnökség emellett törekedni fog a lefontosabb folyamatban lévő jogalkotási dossziék – így például a halászati ellenőrzésről szóló rendelet és a KAP-reform – lezárására.
Dolgos néhány hónap áll előttünk, de várakozással tekintünk mindazon kihívások és lehetőségek elé, amelyeket a Tanács elnöksége tartogat számunkra. Elkötelezettek vagyunk „a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia előmozdítása, a fenntartható élelmiszerrendszerek biztosítása és a vidéki térségek számára kínált hosszú távú jövőkép kialakítása iránt. Eltökélt szándékunk továbbá, hogy még megbízatásunk lejárta előtt befejezzük a közös agrárpolitika reformját, és ezáltal kiszámítható körülményeket teremtsünk az uniós mezőgazdasági termelők számára.
Jože Podgoršek, Szlovénia mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszerügyi minisztere
Ökológiai cselekvési terv
A miniszterek támogatásukat fejezték ki mind az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló bizottsági cselekvési terv, mind pedig a Tanács e tervre vonatkozó következtetései iránt. Számos delegáció kért szót, kitérve a terv több elemére, így többek között arra is, hogy növelni kell a biotermékek iránti keresletet, amihez javítani kell a fogyasztói tudatosságot, a közintézményeket, például az iskolákat pedig ösztönözni kell arra, hogy menzáikon ökológiai élelmiszert szolgáljanak fel. Több tagállam hangsúlyozta azt is, hogy az egyes tagállamok más-más helyzetből indulnak, és ezeket a különbségeket figyelembe kell venni.
Az európai zöld megállapodás részét képező „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában a Bizottság célul tűzte ki, hogy „2030-ra az EU mezőgazdasági földterületeinek legalább 25%-át ökológiai gazdálkodás keretében műveljék meg, és jelentősen növekedjen az ökológiai akvakultúrás termelés”. E cél elérése és az ökológiai ágazatban rejlő lehetőségek maximális kiaknázásának elősegítése érdekében a Bizottság az uniós ökológiai termelésre vonatkozó cselekvési tervet terjesztett elő.
A Bizottság tájékoztatta a minisztereket egyes kereskedelmi vonatkozású mezőgazdasági kérdésekről, többek között a Covid19-válság és a brexit hatásairól, az Egyesült Államokkal fennálló uniós kereskedelmi kapcsolatokban bekövetkezett legújabb fejleményekről, valamint az Ausztráliával, Chilével és Új-Zélanddal kötendő új szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos, folyamatban lévő tárgyalásokról. A WTO közelgő miniszteri konferenciájára tekintettel napirendre kerültek a WTO-val folytatott mezőgazdasági tárgyalások legújabb fejleményei is. A megbeszélés keretében több delegáció is felszólalt, kitérve többek között arra, hogy biztosítani kell, hogy az állatjóléti és környezetvédelmi intézkedések tekintetében a nem uniós országokból származó mezőgazdasági importáruknak az uniós termékekre alkalmazandókkal azonos előírásoknak kelljen megfelelniük, továbbá hogy fontos a mezőgazdasági kereskedelem átláthatóságának javítása, valamint hogy az Uniónak meg kell teremtenie a mezőgazdaság környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságának globális szinten követendő normáját.
Egyéb
A ketreces állattenyésztés megszüntetése
A miniszterek egyeztetést folytattak az „End the Cage Age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) elnevezésű európai polgári kezdeményezésre adandó uniós válaszról. Az Unió-szerte 1,4 millió aláírással támogatott kampány célja annak elérése, hogy betiltsák a haszonállatok, például a tyúkok, a nyulak, a libák, a kacsák, a nőstény sertések és a borjak ketreces tartását. Bár számos delegáció nyilatkozott arról, hogy támogatja a kezdeményezést, egyúttal arra is rámutattak, hogy egy ilyen döntés kedvezőtlen hatással lehet a mezőgazdasági termelőkre egyrészről az átállás költségei, másrészről amiatt, hogy versenyhátrányba kerülnének a nem uniós országokkal szemben. Ezért felkérték a Bizottságot, hogy végezze el a kezdeményezés teljes körű hatásvizsgálatát, valamint nyújtson támogatást azon mezőgazdasági termelők részére, akik fel kívánnak hagyni a ketreces tartással. Végezetül hangsúlyozták, hogy a nem uniós országokból importált mezőgazdasági termékekre az unióssal megegyező állatjóléti előírásokat kell alkalmazni.
Ugyanezen ülés keretében az „Egyéb” napirendi pontok között a miniszterek két további állatjóléti vonatkozású kérdésről is tárgyaltak: a tojáságazatban a hímivarú csibék leöléséről, valamint arról, hogy meg kell kezdeni a pulykatenyésztés területére vonatkozó tagállami állatjóléti szabályok egységesítését. Számos delegáció jelezte, hogy támogatja ezeket a kezdeményezéseket, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy minden intézkedésnek a legújabb tudományos adatokon kell alapulnia, továbbá biztosítani kell, hogy a nem uniós országokból behozott árukra ugyanezek az előírások vonatkozzanak.
A mai napon a miniszterek az uniós polgárok kérésének eleget téve kijelentették, hogy támogatják számos haszonállatfaj ketreces tartásának betiltását. Támogatjuk a Bizottság azon döntését, mely szerint a ketrecek fokozatos megszüntetéséből eredő környezeti és társadalmi-gazdasági hatások felmérése alapján hatásvizsgálatot készít a kezdeményezésről, amelyben figyelembe fogja venni az állatjóléti előnyöket, az uniós mezőgazdasági ágazat (ezen belül a kisüzemi gazdaságok) társadalmi és gazdasági szükségleteit, a nemzetközi kereskedelmi dimenziót és a környezetvédelmi vonatkozásokat egyaránt.
Jože Podgoršek, Szlovénia mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszerügyi minisztere
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A miniszterek több delegációtól is tájékoztatást kaptak a szélsőséges időjárási körülményekkel kapcsolatos, valamint az európai mezőgazdaságot érintő más kérdésekről. Szó esett többek között a görögországi kemény fagyoknak az olajfákra gyakorolt hatásáról, a közelmúltbeli ciprusi erdőtűzről, a több tagállamban nemrégiben lezajlott árvizek következményeiről, a magas takarmányárakról és azoknak az állattenyésztési ágazatot érintő hatásairól, a mezőgazdasági beruházások fontosságáról, valamint az afrikai sertéspestis németországi házisertésekben való közelmúltbeli megjelenéséről.
A delegációk munkaebédet tartottak, amelyhez videokonferencia útján Tom Vilsack, az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztere is csatlakozott. A megbeszélések során többek között az éghajlat-politikai fellépésről, a fenntartható élelmiszerrendszerekről és az ENSZ élelmiszerrendszerekkel foglalkozó közelgő New York-i csúcstalálkozójáról esett szó.
Dolgos néhány hónap áll előttünk, de várakozással tekintünk mindazon kihívások és lehetőségek elé, amelyeket a Tanács elnöksége tartogat számunkra. Elkötelezettek vagyunk „a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia előmozdítása, a fenntartható élelmiszerrendszerek biztosítása és a vidéki térségek számára kínált hosszú távú jövőkép kialakítása iránt. Eltökélt szándékunk továbbá, hogy még megbízatásunk lejárta előtt befejezzük a közös agrárpolitika reformját, és ezáltal kiszámítható körülményeket teremtsünk az uniós mezőgazdasági termelők számára.
