"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Az űrpolitikáért felelős miniszterek videokonferenciája, 2020. november 20.
Főbb eredmények
Európa szerepe a globális űrgazdaságban
A miniszterek videokonferencia keretében nem hivatalos véleménycserét folytattak Európának a globális űrgazdaságban betöltött szerepéről. Megvitatták, hogy az EU miként tudná fokozni űrágazatának versenyképességét, és hogyan játszhatna nagyobb szerepet a nemzetközi szabályozási rendszerek alakításában.
A globális űrgazdaság hatalmas lehetőségeket biztosít Európa rendkívül versenyképes űripara és szolgáltatói számára. Az Európai Unió, az Európai Űrügynökség és a tagállamok összefognak annak érdekében, hogy előmozdítsák a technológiai versenyképességet, globális szinten egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek és kialakítsák az olyan meghatározó szabályozási területekre vonatkozó nemzetközi szabályokat, mint az űrforgalom-irányítás és a kiberbiztonság.
Peter Altmaier, Németország szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztere
A miniszterek hangsúlyozták, hogy az EU stratégiai autonómiájának biztosításáról és fejlesztéséről szóló európai tanácsi iránymutatásokat az űrpolitika területén is át kell ültetni a gyakorlatba.
Kiemelték az űrágazatnak mind általánosságban, mind a zöld és digitális átállás konkrétabb területén betöltött szerepét.
Számos delegáció rámutatott az űralkalmazásokból származó adatok széleskörű felhasználására, például a mesterséges intelligencia, a távközlés, az energia, a közlekedés, a mezőgazdaság, a katasztrófamegelőzés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem területén.
A miniszterek kiemelték a Kopernikusz és a Galileo kiemelt európai programok jelentőségét, valamint hangsúlyozták, hogy ezeket működésben kell tartani és tovább kell fejleszteni.
Rámutattak, hogy az űrkutatás területén különös figyelmet kell fordítani a kiberbiztonságra.
A nemzetközi szintű érvényesülés érdekében számos miniszter a szorosabb együttműködés és koordináció mellett foglalt állást. Több miniszter is megemlítette, hogy az űrforgalom-irányítás olyan terület, ahol szabályozásra és szabványokra van szükség. A szellemi tulajdonjogok védelme szintén fontos kérdésként merült fel.
A világűr fokozott kereskedelmi hasznosításával összefüggésben a miniszterek közül többen kiemelték annak fontosságát, hogy a globális piacokon javuljon az európai űripar versenyképessége. E tekintetben rámutattak arra, hogy az űriparnak támogató környezetre van szüksége, amelyben innovatív megoldásokat, valamint innovatív finanszírozási megoldásokat tud kínálni. A miniszterek szerint a méltányos globális űrpiac megvalósítása érdekében minden szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni.
Európai űrpolitika – Az Űrtanács ülésének előkészítése
A miniszterek előkészítették az Űrtanács tizedik ülését[1], amelyre még ugyanazon a napon, szintén videokonferencia keretében került sor. E felkészülés részeként a Tanács a közelmúltban következtetéseket fogadott el (lásd az alábbi linket). A miniszterek nyugtázták, hogy az Űrtanács irányadó vitát fog tartani a globális űrgazdaság alapelveinek meghatározásában való európai részvételről.
[1] Az Űrtanács az EU Tanácsának (Versenyképesség – Űrpolitika) és az Európai Űrügynökség miniszteri szintű Tanácsának együttes ülése. Ez a fórum lehetővé teszi az EU és az Európai Űrügynökség (ESA) számára az európai űrpolitikával kapcsolatos kooperatív tevékenységek összehangolását. Az ESA 22 tagállamot számlál: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország (amelyek egyben uniós tagállamok is) + az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc. Az Űrtanácsban Kanada is helyet foglal, és együttműködési megállapodás alapján egyes projektekben is részt vesz. Szlovénia társult tag, hét további uniós tagállam (Bulgária, Ciprus, Horvátország, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovákia) pedig együttműködési megállapodást kötött az Európai Űrügynökséggel.
A Tanács soron következő portugál elnöksége ismertette az űrpolitikára vonatkozó prioritásait. Az elhangzottak szerint az alábbiakra kíván összpontosítani:
az új világűrre („New Space”) vonatkozó európai stratégia alapjainak megteremtése, a világűrhöz való hozzáférés megnyitása és a műholdas adatok hasznosítása,
az európai űrökoszisztémák és a downstream üzleti ágazatok megerősítése Európa-szerte a „digitális bolygó” megvalósítása érdekében, a fejlett informatikával történő rendszerintegráció révén,
az értékláncok rezilienciájának javítása, valamint a kutatási és technológiai szervezetek, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások bevonása,
az űrtechnológiák és -adatok mozgósítása a tengerparti területek és a kék gazdaság fenntartható fejlődése érdekében,
az űrágazat és az egyéb ágazatok közötti együttműködés, valamint a fenntartható, zöld és digitális átállást célzó, az antropocén kor gazdasági tevékenységeinek új útjait előmozdító adatalkalmazások,
az EU és Afrika közötti együttműködés megerősítése.
A globális űrgazdaság hatalmas lehetőségeket biztosít Európa rendkívül versenyképes űripara és szolgáltatói számára. Az Európai Unió, az Európai Űrügynökség és a tagállamok összefognak annak érdekében, hogy előmozdítsák a technológiai versenyképességet, globális szinten egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek és kialakítsák az olyan meghatározó szabályozási területekre vonatkozó nemzetközi szabályokat, mint az űrforgalom-irányítás és a kiberbiztonság.
