"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A kutatásért felelős miniszterek videokonferenciája, 2020. november 27.
Az ülés főbb eredményei
A miniszterek véleménycserét folytattak azokról az új kutatási-fejlesztési (K+F) beruházási célkitűzésekről, melyeket az Európai Bizottság az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című közleményében javasolt.
A miniszterek (videokonferencia keretében) nem hivatalos véleménycserét folytattak azokról a kutatás-fejlesztési (K+F) beruházási célkitűzésekről, melyeket a Bizottság az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című, 2020. szeptember 30-i közleményében javasolt.
A kutatás és az innováció elengedhetetlen ahhoz, hogy támogassuk gazdaságaink versenyképességét és rezilienciáját, valamint ahhoz, hogy előmozdítsuk Európa zöld és digitális átállását. Azon munkálkodom, hogy az európai kutatási és innovációs unió vezető szerepet játsszon a jövő technológiáiért folyó nemzetközi versenyben. Ehhez fokozott kutatás-fejlesztési beruházásokra, valamint a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek folyamatos reformjára van szükség. Minél több és minél színvonalasabb kutatás-fejlesztési állami és magánbefektetésekre van szükségünk ahhoz, hogy biztosítsuk jövőbeli fenntartható, növekedésen alapuló versenyképességünket és életminőségünket.
Anja Karliczek, Németország szövetségi oktatási és kutatási minisztere
A miniszterek széles körben osztották azt a nézetet, hogy a K+F alapvető fontosságú az uniós gazdaság versenyképessége és rezilienciája, valamint zöld és digitális átállása szempontjából. Ez még hatványozottabban érvényes az olyan válságos időkben, mint a Covid19-világjárvány.
Több miniszter is szorgalmazta az európai társadalmi-gazdasági rendszer modernizálására és korszerűsítésére irányuló beruházások előtérbe helyezését a fenntartható növekedés biztosítása és a nemzetközi versenytársakhoz való felzárkózás érdekében. A K+F-be irányuló összberuházások növelése érdekében elengedhetetlen, hogy több magánberuházást vonzzunk az ágazatba.
Számos miniszter hangsúlyozta az európai partnerségek és programok fontosságát, valamint a kutatás és a felsőoktatás közötti szinergiák megerősítésének szükségességét.
A miniszterek újólag megerősítették, hogy az elkövetkező években az EU GDP-jének 3%-át kitevő K+F beruházási célt kell elérendő célként kitűzni.
A tagállamok között a nemzeti szintű K+F beruházások szintjének tekintetében fennálló különbségek miatt több miniszter is hangsúlyozta, hogy ezt az eltérést a közösen elfogadott beruházási célkitűzésekhez való közelítéssel kell megszüntetni. Néhány miniszter azonban korainak tartja új beruházási célok kitűzését egy olyan időszakban, amikor még nem ismert, hogy a Covid19-válság összességében milyen mértékű kedvezőtlen hatást gyakorol a nemzetgazdaságokra.
Háttér
A Bizottság az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című, 2020. szeptember 30-i közleményében egy sor új K+F beruházási célkitűzést javasol:
az uniós GDP 3%-ának megfelelő K+F beruházási célérték újólagos megerősítése és annak az új uniós prioritásokat tükröző aktualizálása
megállapodás egy, 2030-ig uniós szinten összehangoltan teljesítendő, az uniós GDP 1,25%-át kitevő új közberuházási célban
megállapodás arról, hogy 2030-ig a tagállami közfinanszírozású K+F források 5%-át önkéntes alapon közös programokra és európai partnerségekre fordítják
a K+F beruházások teljes volumenének 50%-os növelése az elkövetkező öt évben azon tagállamok esetében, amelyek a GDP-arányos K+F beruházások tekintetében elmaradnak az uniós átlagtól
A november 27-i videokonferencián folytatott megbeszéléseket megelőzően a Tanács előkészítő szervei véglegesítették az Európai Kutatási Térség jövőjéről szóló tanácsi következtetéseket. A várakozások szerint a következtetéseket a Tanács írásbeli eljárással rövidesen elfogadja.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
a) A következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos kutatási és innovációs javaslatok (különösen az Európai horizont programra és az Európai Innovációs és Technológiai Intézetre vonatkozó javaslat) aktuális állása
Az elnökség nyilvános ülés keretében tájékoztatta a minisztereket a különösen az Európai horizont programmal és az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel (EIT) kapcsolatban az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások során eddig elért eredményekről. Mivel a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás végleges elfogadására még nem került sor, ezért ugyanígy csúszik e jogalkotási javaslatok elfogadása is. A résztvevők megjegyezték, hogy decemberben folytatódni fognak a háromoldalú egyeztetések azzal a céllal, hogy (legalább) a Európai horizont programról az év végéig politikai megállapodás szülessen az Európai Parlamenttel.
b) A nyílt tudomány terén mostanában elért eredmények: az európai nyílt tudományosadat-felhővel és a nyílt tudománnyal foglalkozó szakpolitikai platformmal kapcsolatos aktuális helyzet
Az elnökség és a Bizottság tájékoztatta a minisztereket az európai nyílt tudományosadat-felhővel kapcsolatos aktuális helyzetről, valamint a Bizottság nyílt tudománnyal foglalkozó szakpolitikai platformjának tanácsadó csoportja által a közelmúltban végzett munkáról. Az ülés résztvevői megjegyezték, hogy az európai nyílt tudományosadat-felhő fontos szerepet játszott abban, hogy a Covid19-válság során az újonnan létrehozott európai Covid19-adatplatform révén meggyorsította a kutatási adatokhoz való hozzáférést és azok megosztását. A Bizottság szolgálatai az európai nyílt tudományosadat-felhő irányításával együtt új európai partnerséget dolgoznak ki az Európai horizont program keretében az európai nyílt tudományosadat-felhő 2021-től kezdődő támogatása érdekében.
A nyílt tudománnyal foglalkozó szakpolitikai platform 2018 májusától 2020 májusáig tartó időszakra vonatkozó második megbízatása lejárt. A platform a nyílt tudomány jutalmazási és ösztönző rendszerének, a civil tudománynak és a kutatók szerepvállalására vonatkozó mutatóknak a kihívást jelentő területeire összpontosított.
c) Európai intézményesített partnerségek: aktuális helyzet
A Bizottság röviden tájékoztatta a minisztereket az intézményesített európai partnerségekre (azaz az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott köz-magán társulásokra és az EUMSZ 185. cikke alapján létrehozott, közszektoron belüli társulásokra) vonatkozó, hamarosan előterjesztendő jogalkotási javaslatcsomag aktuális állásáról.
Az ülésen elhangzott, hogy a Bizottság hamarosan véglegesíti a következő két jogalkotási javaslatot:
az Európai horizont keretében kilenc közös vállalkozás (EUMSZ 187. cikke alapján történő) létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat – egységes alap-jogiaktus
a metrológiai partnerségről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat (az EUMSZ 185. cikke alapján)
d) A világjárványokra való felkészültség és a járványkezelés javítására vonatkozó legfrissebb együttes tudományos szakvélemény
A Bizottság beszámolt az Európai Bizottság tudományos főtanácsadóinak csoportját, a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoportot, valamint Peter Piot professzort mint a Bizottság elnökének különleges tanácsadóját is magában foglaló szakértői csoport által a világjárványokra való felkészültségről és a járványkezelésről készített legfrissebb tudományos szakvéleményről. A Bizottság megjegyezte, hogy a vélemény egy sor ajánlást tartalmaz, amelyek a következőkre irányulnak:
a kialakuló járványok megelőzése és megfékezése,
a tagállamok közötti és nemzetközi szintű koordináció fokozása,
a felkészültségi és válságkezelési rendszerek megerősítése,
az alapvető jogok tiszteletben tartása és a társadalmi igazságosság erősítése, valamint
a szolidaritáson alapuló és fenntartható életmód megtalálása.
A Tanács soron következő portugál elnöksége ismertette a kutatás és innováció területére vonatkozó, 2021 első félévére szóló prioritásait. Az elnökség ismertette, hogy két fő célra fog összpontosítani, nevezetesen a reziliens helyreállítás előkészítésére a megújított Európai Kutatási Térségen keresztül, valamint a zöld és digitális átállásban betöltött vezető szerepre a K+I alapján.
A kutatás és az innováció elengedhetetlen ahhoz, hogy támogassuk gazdaságaink versenyképességét és rezilienciáját, valamint ahhoz, hogy előmozdítsuk Európa zöld és digitális átállását. Azon munkálkodom, hogy az európai kutatási és innovációs unió vezető szerepet játsszon a jövő technológiáiért folyó nemzetközi versenyben. Ehhez fokozott kutatás-fejlesztési beruházásokra, valamint a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek folyamatos reformjára van szükség. Minél több és minél színvonalasabb kutatás-fejlesztési állami és magánbefektetésekre van szükségünk ahhoz, hogy biztosítsuk jövőbeli fenntartható, növekedésen alapuló versenyképességünket és életminőségünket.