"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Versenyképességi Tanács (Kutatás), 2025. szeptember 30.
Főbb eredmények
Következtetések a kutatásnak és az innovációnak az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia szempontjából betöltött jelentőségéről
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a kutatásnak és az innovációnak az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia szempontjából betöltött jelentőségéről. E következtetések iránymutatást nyújtanak egy olyan erős és dinamikus ökoszisztéma létrehozásához, amelyben a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek hozzá tudnak járulni az új vállalkozások létrehozásához és a már meglévők növekedéséhez, hasznosítani tudják a kutatási eredményeiket, valamint képesek vonzani és megtartani a tehetségeket. E célból a következtetések támogató szabályozási és pénzügyi környezetet szorgalmaznak az innovatív vállalkozások fellendítése érdekében.
A kutatás és a vállalkozói lét nem egymástól elkülönülő realitások, hanem ugyanazon érme két oldalát jelentik. Míg a kutatóintézetek az induló és a növekvő innovatív vállalkozások beindulásában és növekedésében nyújthatnak segítséget, a magánszektor beruházások biztosításában és az eredményeik hasznosításában segíthet a kutatóintézeteknek. Ez a stratégia mindenki számára előnyös: nyernek a kutatóintézetek, nyernek a vállalatok és nyer az európai versenyképesség is.
Christina Egelund dán felsőoktatási és tudományügyi miniszter
Következtetések az élettudományokkal kapcsolatos, az Unió versenyképességét szolgáló cselekvési felhívásról
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az élettudományokkal kapcsolatos, az Unió versenyképességét szolgáló cselekvési felhívásról. A szöveg egyrészt üdvözli azt a törekvést, hogy az EU-t – a Bizottság közelmúltbeli stratégiájában körvonalazottak szerint – 2030-ra a világ legvonzóbb központjává tegyük, ami az élettudományok területét illeti, másrészt pedig iránymutatással szolgál az élettudományokban rejlő lehetőségeknek az európai versenyképesség szempontjából történő teljes körű kiaknázásához. A Tanács a következtetésekben szorgalmazza a következőket: a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos kutatás fokozása; vezető szerep betöltése a klinikai vizsgálatokban; és széles körű megközelítés alkalmazása a biotechnológiát illetően, az abban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében. A Tanács a következtetésekben felszólít továbbá az élvonalbeli technológiák – például a mesterséges intelligencia és a kvantuminformatika – alkalmazására az élettudományok területén, miközben hangsúlyozza a készségek fejlesztésének, valamint a tehetségek vonzásának és megtartásának fontosságát. Végezetül a Tanács a következtetések szövegében felhívja a figyelmet arra, hogy az élettudományokra vonatkozóan összehangolt irányítási keretre van szükség, és a javasolt intézkedések gyors végrehajtásának szükségességét is kiemeli.
A ma jóváhagyott tanácsi következtetések egyértelmű üzenetet közvetítenek: az EU-nak vezető szerepet kell betöltenie az élettudományok területén folyó globális versenyben. Ehhez sürgősen és határozottan kell cselekednünk, olyan összehangolt stratégiát alkalmazva, amely cselekvéssé alakítja az ambíciókat.
Christina Egelund dán felsőoktatási és tudományügyi miniszter
Horizont Európa csomag: kutatási és innovációs keretprogram (2028–2034)
A miniszterek irányadó vitát tartottak a következő többéves pénzügyi keret időszakára szóló Horizont Európa csomagról, a kettős felhasználású és a védelmi alkalmazásokat célzó uniós kutatás és innováció témáját helyezve a fókuszba. A miniszterek megvitatták, hogy milyen lehetőségek rejlenek a versenyképesség és a reziliencia megerősítésére a kettős felhasználású és a védelmi alkalmazásokra vonatkozó ezen új megközelítésben, miközben azokra az érzékeny pontokra is felhívták a figyelmet, amelyekkel ez az új megközelítés együtt járhat. Számos delegáció üdvözölte a kettős felhasználású projekteknek a Horizont Európa programba való felvételét, hiszen a legtöbb kutatási projekt már rendelkezik kettős felhasználású dimenzióval, különösen igaz ez a technológiai területekre. Mindazonáltal több delegáció hangsúlyozta, hogy továbbra is a kutatási és innovációs program polgári jellegére kell összpontosítani, és felszólított arra, hogy a kizárólag védelmi célú projekteket ne a kutatási költségvetésből (hanem inkább az Európai Versenyképességi Alapból) finanszírozzák. Számos delegáció a „kettős felhasználás” fogalmának egyértelmű meghatározását is szorgalmazta, és azt kérte, hogy a kettős felhasználású projektek ne járjanak további adminisztratív terhekkel. Sok delegáció emlékeztetett arra, hogy fenn kell tartani a kutatás szabadságát és a nemzetközi együttműködést, ugyanakkor meg kell tenni a szükséges intézkedéseket az érzékeny adatok bizalmas jellegének védelme érdekében, mégpedig „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elv szellemében.
Európa versenyképessége, gazdasági biztonsága és stratégiai autonómiája azon múlik, hogy képesek vagyunk-e teljes mértékben kiaknázni a finanszírozásban részesülő kutatási és innovációs tevékenyégeinkben rejlő lehetőségeket. Nyitottnak kell lennünk a kettős felhasználású projektek által kínált lehetőségekre.
Christina Egelund dán felsőoktatási és tudományügyi miniszter
A kutatási és technológiai infrastruktúrákkal kapcsolatos jövőbeli uniós szintű törekvések
A miniszterek a munkaebéd keretében véleménycserét folytattak a kutatási és technológiai infrastruktúrákról.
„Egyéb” napirendi pont
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a miniszterek tájékoztatást kaptak az egyszerűsítéssel, a végrehajtással és az érvényesítéssel kapcsolatban elért eredményekről szóló 2025. évi éves jelentésről, a Bizottság pedig ismertette a kutatási és technológiai infrastruktúrákra vonatkozó stratégiát.
