"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Versenyképességi Tanács (Kutatás és Űrpolitika), 2025. május 23.
Főbb eredmények
Kutatás
Horizont Európa: félidős értékelés
A miniszterek megbeszélést folytattak a Horizont Európa program 2025. április 30-án elfogadott félidős értékeléséről. A Horizont Európa az EU 2021–2027-es időszakra szóló kutatási és innovációs keretprogramja, amelynek költségvetése 93,5 milliárd EUR. A miniszterek áttekintették a levont tanulságokat a következő, a 2027–2034-es időszakra szóló (10.) keretprogram előkészítése céljából.
A delegációk többsége üdvözölte, hogy a Horizont Európa pozitív eredményeket hozott, és támogatták a Bizottság elnökének arra vonatkozó döntését, hogy azt önálló programként tartsa fenn. Mindazonáltal több miniszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy számos kiváló kutatási projekt nem részesült finanszírozásban, és sürgették az adminisztratív eljárások egyszerűsítését, különösen a kkv-k esetében. E tekintetben több delegáció üdvözölte az egyösszegű átalányok alkalmazását. Többen a kiválóság és a verseny fontosságát hangsúlyozták a kutatáspolitika sikere szempontjából, mások pedig az együttműködés értékét, valamint azt tartották lényegesnek, hogy a Horizont Európa valamennyi régió javát szolgálja.
A delegációk ezenkívül üdvözölték a kutatáspolitikában a nemek közötti egyensúly terén elért előrelépést, és további erőfeszítéseket szorgalmaztak ebben az irányban. A miniszterek eltérő véleményeket képviseltek az Európai Innovációs Tanács keretében a kettős (polgári és katonai) felhasználású kutatási projektek finanszírozásáról – míg többen támogatták azt, mások a program polgári irányultságára hívták fel a figyelmet.
Az Európai Kutatási Térség szakpolitikai menetrendje (2025–2027)
A miniszterek politikai megállapodásra jutottak az EKT 2025–2027-es időszakra szóló szakpolitikai menetrendjére vonatkozó ajánlásról.
Az ajánlás felvázolja az EKT fő tevékenységeit, és ütemtervként szolgál a következő három évre. Az EKT – mint a kutatás és az innováció egységes piaca megvalósításának kulcsfontosságú eszköze – idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját.
Az EKT immár 25 éve segíti a kutatói és innovációs közösséget erőfeszítéseik koordinálásában és abban, hogy lenyűgöző eredményeket érjenek el. A 2025–2027-es időszakra szóló szakpolitikai menetrend lesz e közös tér irányításának ütemterve, amely a kutatók mozgásának valódi szabadságát biztosítja a világ legnagyobb kutatási és innovációs ökoszisztémájában.
Marcin Kulasek lengyel tudományügyi és felsőoktatási miniszter
A mesterséges intelligencia alkalmazása a tudományban
A miniszterek tanácsi következtetéseket hagytak jóvá a mesterséges intelligencia (MI) tudományban való alkalmazásáról. A Tanács ezekben átfogó stratégiát szorgalmaz, hogy – etikus, fenntartható, inkluzív és emberközpontú megközelítést alkalmazva – elősegítse a mesterséges intelligencia térnyerését a tudomány területén.
A mesterséges intelligencia teljességgel átalakíthatja a tudományos felfedezéseket, fellendítheti az innovációt, és fokozhatja kutatóink termelékenységét. Európának késlekedés nélkül ki kell aknáznia ezeket a lehetőségeket, kezelve ugyanakkor azon etikai és társadalmi kihívásokat és kockázatokat is, amelyeket e gyorsan fejlődő technológia rejt magában.
Marcin Kulasek lengyel tudományügyi és felsőoktatási miniszter
A miniszterek jóváhagyták a – különösen a Föld-megfigyelési konstellációktól származó – műholdas adatoknak a polgári védelem és a válságkezelés céljára történő felhasználásáról szóló tanácsi következtetéseket.
A Tanács a következtetésekben figyelembe veszi a Föld-megfigyelési és más űradatok jelentőségét a reziliencia és a válsághelyzetekre való felkészülés szempontjából. Mérlegeli továbbá a mesterséges intelligencia (MI) és más technológiák használatát a jobb adatfeldolgozás és a lehetséges fenyegetésekkel (például kibertámadásokkal) szembeni biztonsági intézkedések érdekében.
Az űrtechnológia Európa biztonságának fontos pillérévé válik, különösen a fenyegetések előrejelzése és a válságok hatékony kezelése terén. Alapvetően fontos, hogy biztosítsuk a műholdas adatokhoz való valós idejű, biztonságos és megbízható hozzáférést. Európának megvan a lehetősége arra, hogy az innováció központjává váljon, összefogva az élvonalbeli vállalkozásokat, az induló innovatív vállalkozásokat, a tudományos intézményeket, valamint a modern, elkötelezett közigazgatást. Az együttműködést elősegítve megteremthetjük a feltételeket a biztonság megerősítéséhez és a technológiai vezető szerephez.
Michał Baranowski, a lengyel Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium államtitkár-helyettese
Az uniós reziliencia, biztonság és válságkezelés megerősítését célzó űralapú adatok
A műholdas adatoknak a védelem és a válságkezelés céljára történő felhasználásáról szóló tanácsi következtetések elfogadását követően a miniszterek eszmecserét folytattak az űralapú adatok ugyanezen célra történő felhasználásáról.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy a természeti és az ember által előidézett fenyegetésekből eredő kockázatok kezeléséhez az űrerőforrások – például a képalkotás, a navigáció és a konnektivitás – teljes körű kiaknázására van szükség. A köz- és a magánszféra révén a világűrbe telepített megoldások komoly lehetőségeket rejtenek a reziliencia és a biztonság fokozására. Számos delegáció tett javaslatokat az EU és a tagállamok közötti koordináció javítására, beleértve a határokon átnyúló regionális együttműködést, az űradatokkal kapcsolatos tájékozottság növelését, valamint az űrágazati szereplők, a válságkezelésért felelős hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés előmozdítását.
Több delegáció hangsúlyozta a meglévő infrastruktúra optimalizálásának fontosságát – tekintettel az új projektek magas költségeire és hosszú ütemezésére –, továbbá azt, hogy az adatkezeléshez olyan eszközöket kell használni, mint a mesterséges intelligencia, javítani kell az adatok felhasználhatóságát a végfelhasználók számára, és fejleszteni kell a végső címzettek készségeit. Több tagállam támogatta a műholdas képességek kettős (polgári és katonai) felhasználását is, azzal a feltétellel, hogy annak során teljes mértékben tiszteletben tartják az adatbiztonságot, a titoktartást és a védelmi kérdésekkel kapcsolatos nemzeti hatásköröket.
A miniszterek az alábbi témákról is tájékoztatást kaptak:
a dán delegáció ismertette a miniszterekkel a soron következő elnökségének űrpolitikai munkaprogramját
az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója tájékoztatta a minisztereket a következő témáról: a rezilienciát, a biztonságot és a válságkezelést szolgáló űrpolitika.
